A legjobb édesítőszerek cukorbetegeknek
Cukorral vagy édesítőszerrel? – hangzik el a kérdés számtalanszor nap mint nap, amikor teával, kávéval kínálnak bennünket, s ki-ki meggyőződése szerint ad rá a választ.
A cukorbetegek számára sajnos nem választás kérdése, hogy cukor vagy cukorpótló, náluk ugyanis szigorúan megszabott a fogyasztható szénhidrát napi mennyisége. Vajon az ő esetükben mi a jó válasz?
A méz ősidők óta édesíti életünket. Feltétlen rajongásunk – mely rendkívül egészséges összetevőinek szól – még azt is feledteti, hogy semmivel sincs kevesebb kalória benne, mint a cukorban, és sajnos cukorbetegek nem fogyaszthatják, vagy csak igen keveset használhatnak belőle. Arra mindenképpen ügyeljenek, hogy ne tegyék forró teába, folyadékba, mert ilyenkor elbomlanak a benne található értékes enzimek.
A civilizációs betegségek megjelenésével – melyek egyik oka épp a nagyarányú cukorfogyasztás – egyre sürgetőbb lett az az igény, hogy olyan anyagok vegyék át az édesítés szerepét, amelyek nem hizlalnak úgy, mint a cukor, kalóriatartalmuk elhanyagolható, és hasznosulásukhoz kevesebb inzulin szükséges.
Az első ilyen vegyület, melyet édes íze miatt kezdtek ipari méretekben előállítani, a szacharin volt. Több mint száz éve tart kalandos útja, mióta eljutott a gőzölgő lombikok világától az asztalunkig. Időközben kiderült róla, hogy nemcsak kesernyés utóíze okoz gondot fogyasztóinak, hanem azok a kísérleti eredmények is, amelyek a 70-es években bizonyították, hogy növeli a hólyagrák kockázatát – patkányoknál. Ezt ugyan humánkísérletekkel sosem igazolták, de a bizalom már megingott, és sokan más alternatívát kerestek.
A ciklamát (nátrium-ciklamát) egy laboratóriumi véletlennek köszönheti felfedezését. Európában – köztük a hazai élelmiszerekben is – E952 néven, főleg üdítőitalokban találkozhatunk vele. Előnye, hogy kalóriamentes, sütéshez, főzéshez is használható, s nagyrészt emésztés nélkül távozik a szervezetből. Napi bevitelének mennyisége maximum 7mg/testsúlykilogramm.
Az aceszulfám-K szintén egy mesterséges vegyület, melynek édes ízéről felfedezője akkor bizonyosodott meg, amikor kísérletezés közben megvágta az ujját és ösztönösen megnyalta a sebet. Jelenleg ezt az E950 néven is forgalmazott édesítőszert széleskörűen használja az élelmiszeripar: megtalálhatjuk energiamentes üdítőitalokban, snackekben, savanyúságokban, de tartalmazzák egyes fogkrémek és szájvizek is.
A legismertebb, cukorbetegeknek is ajánlott édesítőszer az aszpartám, amely korántsem jótékony tulajdonságaival vívta ki magának hírnevét, hanem azzal a máig tartó parázs vitával, melynek középpontjában vélt vagy valós egészségügyi kockázatai állnak. Az „aszpartámháború” túlnőtt saját hatókörén, megítélése bevonzotta a globalizációkritikusokat éppúgy, mint az összeesküvés-elméletek lelkes híveit és elvetőit is. Az édesítőszer maga alapvetően két aminosavból, aszparaginsavból és fenil-alaninból áll. Íze a legközelebb áll a cukoréhoz, de annál 200-szor édesebb, nincs jellemző utóíze, ezért a legnépszerűbb cukorpótló. A legtöbb „light” terméknek, rágóguminak E951-ként az aszpartám adja az édes ízét.
S akkor mi a megoldás? Aki a családja és a saját egészségére is tudatosan figyel, mindenképp mérlegelje, megéri-e mesterséges édesítőszereket használni. Ráadásul nem is kell feltétlenül közülük választania. Ha semmiképp nem tudjuk vagy akarjuk elkerülni az édes ízt, egyre több természetes édesítőszer, növényi kivonat áll rendelkezésünkre, a jázminpakócától (ismertebb nevén stevia) az eritritolon át a kókuszvirág- és a nyírfacukorig. Bár ezek sajnos jóval drágábbak, mint a hagyományosan ismert cukor.
A nyírfacukor azért különösen ajánlott a hagyományos cukorral szemben, mert nagyon alacsony a glikémiás indexe. Ez azt jelenti, hogy nem okoz hirtelen és nagy vércukorszint-ingadozást, ami minden szervezetnek jó, különösen a cukorbetegekének.
Azt is tanácsoljuk, hogy érdemes a bevitt cukorszintet folyamatosan csökkenteni, így kitartóan „leszoktathatjuk” a szervezetünket a cukorról, illetve hozzászoktathatjuk a kevesebb mennyiséghez.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
- Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!