Szimpatika – Új, hatásos biológiai kezelés a petefészekrák legyőzésére

A petefészek-daganat a hatodik leggyakrabban diagnosztizált daganattípus a nők körében, és a nyolcadik leggyakoribb daganatos halálozási ok is egyben. Ez évente mintegy 230 ezer újonnan diagnosztizált esetet, és 140 ezer halálozást jelent világszerte. Magyarországon évente mintegy 1300 új petefészek daganatot ismernek fel.

Az elsődleges kezelési lehetőség a daganat sebészi eltávolítása, azonban sok esetben a petefészekrákot már csak akkor fedezik fel, amikor áttétek jelentkeznek. Vizsgálatok során felfigyeltek arra, hogy a petefészek daganatos elváltozása szoros összefüggést mutat egy VEGF nevű növekedési faktor magas koncentrációjú megjelenésével. A növekedésre serkentő fehérje (VEGF) nagy koncentrációjú jelenléte korrelál a betegség rosszabbodásával, a petefészekrák egyik tünetének, a hasi folyadékgyülemnek a kifejlődésével, és a betegség rosszabb kimenetelével. Ezek alapján egyértelművé vált, hogy érdemes ebben a kórformában is kipróbálni a speciálisan az érintett fehérjét (VEGF) célzó biológiai terápiát. Éppen ezért az elmúlt időszakban több klinikai vizsgálatot is végeztek az érújdonképződést gátló bevacizumab terápia kemoterápiás kombinációjával. A 3, összesen több mint 3800 hölgy bevonásával végzett vizsgálat során kiderült, hogy a bevacizumab hozzáadása a hagyományos kemoterápiához a betegség rosszabbodásáig eltelt időt szignifikánsan megnöveli. Az első vizsgálat azt mutatta, hogy 39%-kal nő a valószínűsége annak, hogy a petefészekrákos nők tovább éljenek betegségük rosszabbodása nélkül, egyúttal 28%-kal csökken a daganatos halálozás rizikója.

Egyedi hatásmechanizmus – célzott terápia

A kemoterápia nemcsak a daganatos osztódó sejtekre hat, hanem a szervezet egyéb gyorsan osztódó sejtjeit is károsítja. Ezzel szemben a célzott biológia terápiák csak a daganatos sejteken fejtik ki hatásukat. Az érképződést gátló célzott kezelés döntően a daganatok érellátását gátolja, és így csökkenti a daganat méretét, biztosítva a betegség rosszabbodásáig eltelt időszak meghosszabbítását illetve egyes daganatoknál a hosszabb teljes túlélést.

Érképződés-gátlás

A daganatos elváltozások kifejlődése során az erek ahhoz kellenek, hogy a daganat növekedéséhez tápanyagot és oxigént szállítsanak a daganatba. A daganat növekedéséhez az új erek képződése elengedhetetlen. Ha a daganat elér egy bizonyos nagyságot (körülbelül egy színes gombostűfejnyi méretet), már fokozott oxigén- és tápanyagigénye miatt úgynevezett érnövekedési anyagokat termel, mely a daganat környezetében lévő ereket arra készteti, hogy új erek képzésével javítsák a daganat érellátását. A környező erek felszínén lévő antennák vagy más néven receptorok fogják be a daganat által termelt faktorok jeleit, melynek hatására az erek oldalágakat képeznek. A daganat érellátásának megszüntetetésével a daganat tápanyag hiányában "éhezik", majd sorvadni kezd, így a növekedése saját erek nélkül megáll. Az érképződést gátló kezelés egy korszerű, célzott onkológiai kezelést tesz lehetővé. Az elsőként kifejlesztett és jelenleg is a legtöbb daganattípusban hatékonyságot mutató célzott biológiai kezelés hazánkban is hozzáférhető.