Szimpatika – Mikor forduljunk orvoshoz menopauza idején?

1. Ha menopauza alatt szabálytalan, pecsételő vérzés lép fel – sürgősen!

A klimax alatti hormonális változások miatt egyeseknél nem ritka jelenség a szabálytalan, pecsételő vérzés. Nem árt tudni, hogy még számos esetben jelentkezhet köztes vérzés:

• a pajzsmirigy hormontermelését érintő betegségek miatt (alulműködés és túlműködés);
• mióma miatt: a jóindulatú daganat a méhfalat alkotó simaizomban fejlődik ki. Pár milliméterestől akár emberfejnyi méretűre is megnőhet, de mérettől függetlenül gyakran okoz köztes hüvelyi vérzést;
• a méhben vagy a méhnyak csatornájában kialakuló polip egy jóindulatú növedék, amit a méh nyálkahártyájának kitüremkedése okoz, szintén gyakori tünete a rendszertelen hüvelyi vérzés;
• a policisztás ovárium szindróma (PCOS) során a petefészekben számos apró ciszta alakul ki. A petefészek elsődleges hormontermelő szerepének megbillenése miatt gyakran okoz pecsételő vérzést az egyéb szerteágazó, nem csak a női nemi szervrendszert érintő tünetei mellett.

 2. Ha menopauza után hüvelyi vérzést tapasztal valaki – azonnal!

Vérzészavar minden életkorban jelentkezhet, de a menopauza körüli időszakban más megítélés alá esik, mint fogamzóképes korban, mert ilyenkor mindig arra kell gondolni, hogy a kiváltó ok a méhnyálkahártya rosszindulatú megbetegedése.

Változókorban az egyre kevesebb és egyre ritkább, majd elmaradó vérzéseket tartja az orvostudomány normálisnak, ezért az ettől eltérő esetek – ha nagyobb mennyiségben vagy gyakrabban jelentkezik, vagy ha állaga darabos, alvadékos – különös jelentőségűek a változókorban, mert ilyenkor megnő a méhtestrák előfordulási gyakorisága. E rosszindulatú betegségnek sajnos az egyetlen tünete a vérzészavar lehet.

A változókori vérzészavarok okát tehát mindig ki kell deríteni, ezért mielőbb orvoshoz kell fordulni. A vérzészavar hátterében természetesen állhatnak „ártalmatlan” okok is, és megnyugtatásul: a vérzési rendellenességek mögött a legtöbbször valóban jóindulatú, úgynevezett funkcionális ok áll.

Ha azonban a szövettan rákmegelőző állapotot vagy rosszindulatú betegségét igazol, a következő lépés a méh eltávolítása.

3. Ha teljesen elmaradt a menstruáció, de nincs más, riasztó tünet – elég az éves orvosi kontroll

Azért érdemes felkeresni ebben az esetben is a nőgyógyászt, mert a szükséges vizsgálatok elvégzésén túl az öregedéssel együtt járó betegségekkel szemben is megelőző intézkedéseket kell tenni. Az orvos ilyenkor nemcsak azt vizsgálja meg ultrahanggal, mennyire vékonyodott el a hüvelyfal a természetes idősödési folyamatban, de további szűrővizsgálatokra is elküldi a nőket.

Például csontsűrűség-vizsgálatra (a csontritkulás mértékének felderítésére), kardiológiai vizsgálatra (a szív- és érrendszeri betegségek növekvő kockázata miatt), vérvizsgálatra (a laboratóriumi paraméterek ellenőrzése miatt), valamint emlőszűrésre (az emlőrák megelőzése miatt).

4. Ha a szexuális élet mellett kimarad egy menstruáció a premenopauza alatt – sürgősen!

A menopauzának három szakasza van: a változókort megelőző premenopauza, majd a menopauzát, vagyis a legutolsó menstruációt közvetlenül megelőző és azt követő, perimenopauzának nevezett 1-2 év, végül a posztmenopauza.

A menopauzát megelőző időszakban a menstruációs ciklus megváltozik. A többségnek rövidebb időközönként és rövidebb ideig tart, mint termékenysége tetőpontján, ezért először is ki kell zárni vagy meg kell erősíteni egy lehetséges terhességet.

Ha nem várandósságról van szó, akkor további vizsgálatokkal kell kideríteni, hogy a menstruáció élettani elmaradásáról vagy netalán rendellenességről van-e szó.

5. Ha valakit aggaszt a rendszertelen menstruáció – nem lélekszakadva, de időpontot kell kérni!

A premenopauzában előfordulhat, hogy teljesen felborul a menstruáció rendszeressége. Lehet, hogy pár hónapig jelzést ad magáról, majd fél évig kivár. Ebben az időszakban egyesek már változókori tüneteket is észlelhetnek magukon, például hőhullámokat.

Ilyenkor, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, érdemes ellenőriztetni az úgynevezett follikulusz-stimuláló hormon (FSH) és az ösztrogén szintjét is, amely egyszerű vér-, vizelet- vagy nyálteszttel megnézhető. Az FSH-hormon szintje a menopauza körüli nőknél természetes módon emelkedni kezd, ami a petefészkek működésének lassú leállását, valamint az ösztrogén és progeszteron termelésének csökkenését tükrözi.

Ezért a folyamatosan magas FSH-szint (25 IU/ml) a nőknél azt jelzi, hogy a petefészkei leállnak és a menopauza felé közeledik.

Érdemes egyébként a pajzsmirigyhormon szintjét is megnézetni, mert a pajzsmirigy-alulműködés a menopauzához hasonló tüneteket okozhat.

Borítókép: freepik.com