Egyforma és mégis más volt az agyuk elődeinknek
2010. 11. 09.
Másként fejlődött a neandervölgyi ember agya, mint a modern emberé a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó szakemberei szerint.
A tudósok mindezek alapján úgy vélik, hogy a széles körben elterjedt szemlélettel szemben mégiscsak voltak különbségek a neandervölgyi ember és a Homo sapiens szellemi képességei között - derült ki a Current Biology című tudományos folyóiratban közölt tanulmányból.
Mivel a neandervölgyieknek és a modern embernek hasonló nagyságú volt az agya, a szakemberek eddig abból indultak ki, hogy kognitív képességeik is hasonlítottak. A modern ember agyának belső struktúrája azonban jelentősebb az agy méreténél. A lipcsei tudósok szerint a Homo sapienst az agy fejlődésének egy korai fázisa különbözteti meg a neandervölgyitől.
A kutatók neandervölgyiek fosszilis koponyákban megmaradt agylenyomata alapján végezték vizsgálataikat, döntő fontosságú leletnek egy Franciaországban 1914-ben talált neandervölgyi csecsemő csontjai bizonyultak. A maradványok egy múzeum raktárában kallódtak, mire 90 év múltán felfedezték őket.
A csontokat komputertomográffal világították át, majd a Max Planck Intézet Virtual Reality (Virtuális valóság) elnevezésű laboratóriumában rekonstruálták. Ez kimutatta, hogy az agy mérete a neandervölgyi és a modern embernél hasonló volt, azonban eltérés mutatkozott az agy fejlődési mintáiban.
"Sok régészeti lelet mutat arra, hogy viselkedésbéli eltérések voltak a neandervölgyiek és a modern ember között. Eredményeink rávilágítanak azokra a biológiai mechanizmusokra, amelyek ezek alapjául szolgálhattak" - mondta a lipcsei intézet emberi evolúcióval foglalkozó részlegének vezetője.
A kutatások már a közvetlenül a születés utáni fejlődésben jelentős eltéréseket mutattak ki. Ismert, hogy a modern embert csak néhány gén különbözteti meg a neandervölgyitől, ezek azonban fontosak az agy fejlődése szempontjából. A lipcsei tudósok bíznak abban, hogy az új információk révén jobban meg lehet érteni ezeknek a géneknek a működését a mai modern embernél.
Mivel a neandervölgyieknek és a modern embernek hasonló nagyságú volt az agya, a szakemberek eddig abból indultak ki, hogy kognitív képességeik is hasonlítottak. A modern ember agyának belső struktúrája azonban jelentősebb az agy méreténél. A lipcsei tudósok szerint a Homo sapienst az agy fejlődésének egy korai fázisa különbözteti meg a neandervölgyitől.
A kutatók neandervölgyiek fosszilis koponyákban megmaradt agylenyomata alapján végezték vizsgálataikat, döntő fontosságú leletnek egy Franciaországban 1914-ben talált neandervölgyi csecsemő csontjai bizonyultak. A maradványok egy múzeum raktárában kallódtak, mire 90 év múltán felfedezték őket.
A csontokat komputertomográffal világították át, majd a Max Planck Intézet Virtual Reality (Virtuális valóság) elnevezésű laboratóriumában rekonstruálták. Ez kimutatta, hogy az agy mérete a neandervölgyi és a modern embernél hasonló volt, azonban eltérés mutatkozott az agy fejlődési mintáiban.
"Sok régészeti lelet mutat arra, hogy viselkedésbéli eltérések voltak a neandervölgyiek és a modern ember között. Eredményeink rávilágítanak azokra a biológiai mechanizmusokra, amelyek ezek alapjául szolgálhattak" - mondta a lipcsei intézet emberi evolúcióval foglalkozó részlegének vezetője.
A kutatások már a közvetlenül a születés utáni fejlődésben jelentős eltéréseket mutattak ki. Ismert, hogy a modern embert csak néhány gén különbözteti meg a neandervölgyitől, ezek azonban fontosak az agy fejlődése szempontjából. A lipcsei tudósok bíznak abban, hogy az új információk révén jobban meg lehet érteni ezeknek a géneknek a működését a mai modern embernél.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!