Szimpatika – Az életéért küzdő óriáscsillagot fotóztak

A Hubble űrtávcső 31. születésnapját a NASA egy különleges kép bemutatásával ünnepelte. A felvételen egy jól ismert objektum, a Tejútrendszer egyik legfényesebb csillaga látható, melyet gázból és porból álló fényes haló vesz körbe. Az AG Carinae a pusztulás közelében van, társaihoz hasonlóan rövid, de tartalmas életet él.

Az objektum körüli, egyre felfúvódó gáz- és porhéj nagyjából 5 fényév átmérőjű. A struktúra egy vagy több, mintegy 10 ezer éve bekövetkezett kitörés hatására jött létre. Az események során a csillag lelökte magáról külső rétegeit, a kitörő anyag megközelítőleg 10 naptömegű.

A hasonló kitörések a fényes kék változócsillagok sajátosságai. Az ilyen, nagy tömegű és fényes objektumok igen gyors és látványos életet élnek. Míg a Nap várható élettartama 10 milliárd év, addig a fényes kék változócsillagok néhány millió év után elpusztulnak. A 20 ezer fényévre fekvő AG Carinae már pár millió éves lehet.

„Szeretem tanulmányozni a hasonló csillagokat, mert lenyűgöz az instabilitásuk” – mondta Kerstin Weis, a Bochumi Ruhr-vidéki Egyetem munkatársa. Igazán nagy kitörések, melyek a képen látható ködöt is kialakítottak, egy-egy fényes kék változócsillag életében egyszer vagy kétszer következik be. Az ilyen események olyan időszakokat jelölnek, amikor az objektum saját életéért, stabilitásáért küzd. Az AG Carinae sugárzásának kifelé érződő nyomása, illetve a gravitáció befelé érvényesülő ereje állandó harcban áll egymással, a csillag így hol felfúvódik, hol összehúzódik. Egy-egy felfúvódás végül kitöréshez vezet, igaz, az objektum folyton heves aktivitást mutat.

A Hubble látható fényben és UV-tartományban készült képén a vörös szín nitrogénnel szennyezett, ragyogó hidrogéngázt jelöl. A fotó bal felső sarkában a szórt, vörös régióban a csillagszél hatása vehető ki. A kék struktúrák ezzel szemben olyan porcsomók, melyeket az égitest visszavert fénye világít meg. A struktúrákat nézve is látható, hogy a csillagszél miként alakítja át a környezetet.