Meghatározták a Naprendszer legtávolabbi objektumának pályáját
A Farfarout (Messze-messze kint) becenevű égitestet 2018-ban fedezték fel. Az Észak-Arizonai Egyetem professzora, Chad Trujillo vezette kutatócsoport mostanra gyűjtött elegendő megfigyelési anyagot ahhoz, hogy meghatározzák pályáját.
A kisbolygót a Hawaiin lévő Maunakea vulkán tetején álló Subaru 8 méteres teleszkóppal fedezték fel, majd a Gemini North és a Magellán távcsövekkel is megfigyelték lassú mozgását az égbolton.
A Farfarout Naptól való átlagos távolsága 132 csillagászati egység (egy csillagászati egység a Föld és a Nap távolságának felel meg). Összehasonlításként: a Pluto csupán 39 csillagászati egységre van a Naptól.
Az újonnan felfedezett égitest hosszúkás pályával rendelkezik, ezért a Naptól 175 egységre van pályája legtávolabbi pontján, amikor pedig legközelebb van a Naphoz, akkor a Neptunusz keringési pályáján belülre kerül, mintegy 27 csillagászati egységre.
A Farfarout a Napot nagyjából ezer év alatt kerüli meg, minden alkalommal keresztezi a Neptunusz pályáját. Ez azt jelenti, hogy a Farfarout nagy valószínűséggel a Naprendszer élete során megtapasztalta a Neptunusz hatalmas gravitációs vonzását, és vélhetően ez az oka nagy és hosszúkás keringési pályájának.
„Hosszú pályája miatt nagyon lassan mozog az égbolton, ezért több évbe telik útjának pontos meghatározása” – mondta a kutatásban részt vevő David Tholen, a Hawaii Csillagászati Egyetem munkatársa.
A Farfarout nagyon halvány, fényessége és Naptól való távolsága alapján a kutatók úgy becsülik, hogy nagyjából 400 kilométeres lehet. Ezzel a mérettel még a törpebolygók kategóriájába tartozik, ez alapján feltételezhetően jégben gazdag objektum.
„A Farfarout felfedezése jól példázza, hogy egyre inkább képesek vagyunk feltérképezni a külső Naprendszert, és egyre távolabb jutunk Naprendszerünk peremének megfigyelésében. Csak az elmúlt néhány évben kifejlesztett nagy digitális kamerák és nagyon nagy teleszkópok által vált lehetővé a Farfarouthoz hasonló távoli objektumok felfedezése” – mondta Scott S. Sheppard, a Carnegie Tudományos Intézet szakembere.
Forrás: MTI
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!