A rákos megbetegedések megelőzésének 12 pontja

1. A fruktózbevitel minimalizálása. Egy átlagos felnőtt napi fruktózbevitelét 20-25 grammban javasolt maximalizálni. Ezzel szemben pl. az USA-ban a napi bevitel 70 gramm felett van, aminek az az oka, hogy a fruktóz – a hagyományos cukor mellett – ma már számos forrásból jut be a szervezetünkbe. Leginkább a különböző üdítőitalok édesítéséhez használják, de számos félkészen kapható ételben is megtaláljuk. Az élelmiszeripar azért használja a fruktózt, mert édesebb és lényegesen olcsóbb a cukornál, emellett jelentős ízfokozó hatása van.
Kerüljük tehát az olyan élelmiszereket, amelyek kukoricaszirupot tartalmaznak, és azokat is, amelyekben ún. izocukor található, ugyanis gyakorlatilag mindkét esetben fruktózról van szó. És ne feledjük: a közönséges cukor 50%-a is fruktóz.

2. A plazma D-vitamin-szint optimalizálása. A kivánatos D-vitamin-szint a vérplazmában 40-60 ng/ml. Nyáron, rendszeres napon tartózkodással ez elérhető, egyébként napi 1000-2000 NE D-vitamin bevitele ajánlott. (Már Magyarországon is végeznek plazma D-vitamin-meghatározást: Semmelweis Egészségügyi Kft, www.labor24.hu.)

3. Kellő mennyiségű testmozgás. Heti háromszor min. 20 perces intenzív testmozgás (ami 120 fölé emeli a pulzusszámot) ajánlott.

4. Kellő mennyiségű omega-3 zsírsav bevitele. Ez a magyarországi étkezési szokásokat figyelembe véve azt jelenti, hogy a szokásos étrend mellett kiegészítésként 400-700 mg omega-3 bevitele javasolt.

5. Zsír- és olajbevitel csökkentése. Különös tekintettel az ún. transzzsírokra, amelyek általában a zsírok és olajok sütésekor, túlmelegítésekor keletkeznek az élelmiszerben. Tilos a sütéshez használt olajok újramelegítése, újrahasználata.

6. A stressz szintjének csökkentése. A szükséges változtatások közül talán ezt a legnehezebb elérni, ugyanis a legkülönbözöbb élethelyzetek okozhatnak stresszt – kinek ez, kinek az. A rendszeres testmozgásról azonban bizonyított, hogy jelentősen csökkenti a stresszt.

7. Kellő mennyiségő zöldség és gyümölcs fogyasztása. Mind a színes gyümölcsökben, mind pedig a zöldségekben hatékony, természetes rákellenes vegyületek találhatók. A zöldségek közül a leghatékonyabbak a káposzta, a karfiol és a brokkoli. Ezek fogyasztása nyersen, illetve enyhén párolva javasolt. A savanyított káposztában különösen magas a rákellenes hatású izotiocianátok mennyisége.

8. Az ideális testsúly fenntartása. Az elhízás bizonyítottan a rák egyik rizikófaktora.

9. Kellő mennyisegű és minőségű alvás. A lefekvés előtti órákban célszerű kerülni a nagyobb mennyiségű étel bevitelét és a kávé, illetve más koffeintartalmú italok fogyasztását. A stressz és az alvásproblémák összefüggésben állnak egymással.

10. A szervezet kémiai szennyezettségének csökkentése. A környezeti szennyezettségen túl számos más forrásból is bekerülnek a szervezetünkbe karcinogén anyagok: kozmetikai szerekkel, háztartási tisztítószerekből belélegezve, sőt, a nem bio, félkész, „gyárilag” készült élemiszerekkel is.

11. A káros sugárzások kerülése lehetőség szerint. A mindennapi életben ez azt jelenti, hogy csökkentenünk kell a mobiltelefon, a vezeték nélküli (pl. wifi) készülékek és a mikrohullámú sütők használatát.

12. Nyers és párolt ételek fogyasztása. Törekednünk kell arra, hogy minél több élelmiszert nyersen vagy párolva fogyasszunk. Amikor csak lehet, kerüljük a sütést, különösen az olajban sütést. Az előbbit a sütés során keletkező akrilamid-származékok, az utóbbit a transzzsírok miatt.

forrás: https://www.argina.hu