A páciensek egészségügyi állapotának felmérése során kiemelt fontossága van a vérkép elemzésének. A teljes vérkép, amely az egyik legáltalánosabb laboratóriumi vizsgálat, a vér alakos elemeivel, azaz a vörösvértestekkel és a fehérvérsejtekkel kapcsolatban szolgáltat információkat, amelyek alapján az orvos számos következtetést le tud vonni arról, hogy mi történik éppen a testben. Kiderülhet például, ha valaki vérszegénységben vagy vírus- vagy baktériumfertőzésben szenved, de a leukémiára is utalhatnak bizonyos jelek. Jelen cikkben végigvesszük, milyen értéket vizsgálnak a vérképelemzés során.
A mennyiségi vérkép általában az alábbi értékeket foglalja magában:
Normális értéktartomány:
Miről szolgáltat információkat?
A vörösvértestek számából a vér oxigénszállító kapacitására lehet következtetni. Ha az RBC alacsony, az vérszegénységet (anémiát) jelezhet, az RBC magas értékei pedig policitémiára utalhatnak.*
*Policitémia: a vörösvértestek számának kóros emelkedése a vérben, amely lehet primer (pl. policitémia vera) vagy szekunder (pl. krónikus tüdőbetegség, alacsony oxigénszint, dohányzás, kiszáradás).
Normális értéktartomány: 4 000–11 000 sejt/μL
Miről szolgáltat információkat?
A fehérvérsejtek az immunrendszer fontos részei; magasabb számuk fertőzést vagy gyulladást jelezhet, míg csökkenésük immunhiányos állapotokra utalhat.
Normális értéktartomány: 150 000–450 000 / μL
Miről szolgáltat információkat?
A vérlemezkék a véralvadásban játszanak szerepet; alacsony számuk vérzékenységre, magas számuk a trombózis megemelkedett kockázatára utalhat.
Normális értéktartomány:
Miről szolgáltat információkat?
A vörösvértestekben található hemoglobin az oxigén szállításáért felelős fehérje, alacsony szintje anémiát, magas szintje policitémiát jelezhet.
Normális értéktartomány:
Miről szolgáltat információkat?
A hematokrit a vér alakos elemeinek térfogatarányát mutatja a teljes vértérfogathoz képest. Mivel az alakos elemek mintegy 99%-át a vörösvértestek teszik ki, a hematokritot gyakran a vörösvértestek térfogatarányával azonosítják. Alacsony értéke anémiára, magas értéke oxigénhiányos állapotokra, dehidratáltságra vagy policitémiára utalhat.
Normális értéktartomány: 80–100 fL
Miről szolgáltat információkat?
Az MCV a vörösvértestek átlagos méretét fejezi ki. Alacsony értéke mikrocitás anémiára (pl. vashiány), magas értéke makrocitás anémiára (pl. B12-hiány) utalhat.
Normális értéktartomány: 27–33 pg
Miről szolgáltat információkat?
Az MCH a vörösvértestekben található hemoglobin átlagos mennyiségét mutatja meg. Alacsony értéke hipokróm anémiára, magas értéke hiperkróm anémiára utalhat.
Normális értéktartomány: 32–36 g/dL
Miről szolgáltat információkat?
Az MCHC a vörösvértestek hemoglobinkoncentrációját fejezi ki. Alacsony értéke hipokróm anémiára, magas értéke szferocitózisra utalhat.
Normális értéktartomány: 12–15%
Miről szolgáltat információkat?
Az RDW-érték a vörösvértestek méretbeli szórását méri. Fontos szerepe van a különböző típusú vérszegénységek differenciáldiagnózisában.
Vérlemezkék átlagos térfogata (MPV, mean platelet volume)
Normális értéktartomány: 7,5–12 fL
Miről szolgáltat információkat?
Az MPV a vérlemezkék átlagos méretét fejezi ki. Magas értéke fokozott vérlemezke-termelésre, alacsony értéke csökkent termelésre utalhat.
Normális értéktartomány: 9–17%
Miről szolgáltat információkat?
A PDW a vérlemezkék méretbeli variabilitását méri. Magas értéke utalhat gyulladásos folyamatokra, fokozott vérlemezke-termelődésre és a vérlemezkék pusztulására is.
Normális értéktartomány:
Miről szolgáltat információkat?
Az ESR egy nem specifikus gyulladásos marker, magas értéke jelezhet fertőzést, autoimmun betegséget (pl. reumás ízületi gyulladás), daganatot és egyéb krónikus gyulladásos betegségeket is.
A minőségi vérkép (kvalitatív fehérvérsejtszám) a különféle fehérvérsejttípusok százalékos arányát mutatja meg. Alapvetően ötféle fehérvérsejtet különböztetünk meg:
A fehérvérsejtek egymáshoz viszonyított aránya utalhat gyulladásos folyamatokra, különféle daganatos betegségekre (limfóma, leukémia), illetve a szervezetben zajló fertőzések jellegére és állapotára.
Fontos tudni, hogy a fentiekben feltüntetett értékek nincsenek kőbe vésve, ugyanis a különféle szakmai ajánlások között nincsen teljes konszenzus. A vérkép értelmezése kizárólag szakember feladata, mivel csak orvos tud megalapozott következtetéseket levonni a vérkép eredményei alapján. Az egyes értékeket ugyanis csak a többi érték, illetve a páciens állapotának figyelembevételével lehet helyesen értelmezni.
Ha vérvétel előtt áll, mindenképp tartsa be az orvos utasításait. Ha szeretne kicsit tájékozódni, a linkre kattintva elolvashatja a témában írt cikkünket.
Vérvétel után fontos, hogy a tűszúrás helyén legalább 5-10 percig nyomjuk oda egy steril vattát vagy gézlapot, így megelőzhető a vérzés és a véraláfutás kialakulása. A vérvétel napján érdemes kerülni a kar megerőltetését, különösen, ha a szúrás helye érzékeny marad.
A vérvétel utáni tünetek általában enyhék és legtöbbször hamar elmúlnak. Ilyen tünet lehet a szúrás helyén jelentkező enyhe fájdalom, duzzanat vagy véraláfutás. Ritkábban előfordulhat a vérvétel után fáradtság, szédülés, gyengeség vagy ájulásérzés is – különösen azoknál, akik félnek a tűtől vagy nem ettek előtte. Ha a panaszok néhány órán belül nem enyhülnek, érdemes orvoshoz fordulni.
Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható diagnosztikai gyorsteszteket!