Vegyünk nagy levegőt!
Létrehozva: 7/25/2017 3 perc légzésTüdőegészségügyi szűrővizsgálatokszűrővizsgálatokKérdezze meg kezelőorvosát!MédiaunióÖsszes cikk
Egyes tüdőbetegségek a korai szakaszban tünetmentesek, ezért kiemelt fontosságú, hogy a negyven év felettiek évente részt vegyenek a térítésmentes tüdőszűrésen, amelyre a Médiaunió idei kampánya is felhívja a figyelmet.
A lehetséges betegségekről és vizsgálati módszerekről Dr. Kerpel-Fronius Annát, az Országos Korányi Intézet Radiológiai Osztályának főorvosát kérdeztük.
Mikor és miért vezették be Európában a tüdőszűrést?
A korábban népbetegségnek számító tuberkulózis visszaszorítására, az 1930-as években, Németországban jelentek meg az első szervezett ernyőképszűrések. Ez azt jelenti, hogy a röntgen átvilágító készülék ernyőjéről egy kisméretű fénykép készül, amit utána szakértő orvosok kiértékelnek. Magyarországon az 1920-as években kezdték el a tüdőgondozói hálózat megszervezését, majd 1960-ban született meg az általános tüdőszűrés bevezetéséről szóló Egészségügyi Minisztériumi utasítás.
Milyen betegségeket lehet kimutatni a tüdőszűréssel?
Korábban a tüdőszűrés legfőbb célja a tuberkulózis kimutatása volt, mára viszont előtérbe kerültek a vizsgálat által feltárható, egyéb megbetegedések is. Ilyen például a tüdőgyulladás, az emfizéma, a szív, mellhártya vagy mellkas betegségek, de nagyobb méret esetén a tüdődaganatok is.
Kik számára kötelező a rendszeres tüdőszűrés? Kik kapnak hivatalos beutalót?
A tüdőszűrés a tuberkulózis szempontjából veszélyeztetett emberek és csoportok számára kötelező, a jogszabály által pontosan meghatározva. Például a TBC-s betegek szűk környezetében élők kötelesek tüdőszűrésen megjelenni, ahogy évente egyszer az olyan veszélyeztetett csoportba tartozók is, mint a hajléktalanok, a fogvatartottak és az egészségügyi dolgozók. Ha egy térségben halmozódik a TBC-s betegek száma, akkor a tisztifőorvos elrendelheti a kötelező szűrést az adott településrészen. A kötelező tüdőszűrés ingyenes.
A mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a kereskedelemben dolgozók esetében, a munkáltató gyakran megköveteli az érvényes tüdőszűrési leletet. Beutaló nélkül is el lehet menni vizsgálatra? Ha igen, mi a menete, és milyen költséggel jár?
Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat céljából történő mellkasröntgen - vizsgálat végzésére, és a lelet kiadására orvosi beutalóval kerülhet sor, 1700 Ft térítési díj ellenében. Ezen túlmenően, 40 éves kor felett igénybe lehet venni a tüdőszűrést évente egyszer, mely a tüdőrák korai felismerésének támogatása érdekében biztosított, bár nem számít hatékony szűrővizsgálati módszernek. A korszerű alacsony dózisú CT –vel történő tüdőrákszűrés bevezetéséig azonban lehetőséget ad - esetlegesen panaszmentes állapotban is - a betegek kiemelésére.
Mikor ajánlott a mellkas röntgen, és mely esetben a CT-vizsgálat?
Az ernyőképszűrés, illetve a hagyományos röntgenvizsgálat hátránya az, hogy a kisméretű tüdődaganatok kimutatására technikai okok miatt nem alkalmas, illetve néha nagyobb elváltozások sem kimutathatók vele, ha például a szív fedésében vannak. A tüdőbetegségek diagnózisának felállítását forradalmasította a komputertomográf, vagyis a CT elterjedése, ami az adott szervekről rétegvizsgálatot végez. A technika fejlődésével ma már van lehetőség arra is, hogy a hagyományos CT sugárterhelésénél jóval alacsonyabb szintű, ún. alacsony sugárdózisú vizsgálatokat végezzünk szűrési jelleggel. Ezeket a technikákat úgy fejlesztették ki, hogy a tüdőállományban levő gócos elváltozásokat pontosabban ki lehessen mutatni, hogy alkalmas legyen a kicsi – remélhetőleg –, még műthető tüdődaganatok felfedezésére. A vizsgálat nem egyenértékű az ún. diagnosztikus CT-vizsgálattal, ami kifejezetten a tüdőállományt vizsgálja.
Milyen újdonságok vannak a tüdőszűrés területén?
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben jelenleg folyik egy vizsgálat HUNCHEST néven, melynek során az 50-75 év korosztály számára lehetősége van egy ingyenes, alacsony dózisú tüdőrákszűrő CT-vizsgálaton részt venni, melyhez csak előzetes bejelentkezés szükséges. A vizsgálat maga fájdalommentes, és körülbelül öt perc fekvést igényel a CT- készülék vizsgálóasztalán, pár másodperces levegővételi szünettel. A vizsgálatot követően két radiológus kiértékeli az elkészült felvételeket, és amennyiben eltérést észlelnek – ami nem feltétlenül jelent daganatos megbetegedést! –, annak mértékétől függően, három hónapos felülvizsgálatra, vagy pulmonológus szakorvosi kontrollra hívják vissza a pácienst. Negatív szűrés esetén, egy év múlva ellenőrzésre hívunk vissza minden résztvevőt, melynek keretében egy gyors – nagyjából tíz perces – légzésfunkciós vizsgálatot is elvégzünk.
Jár-e fájdalommal, vagy egészségügyi veszélyekkel a szűrés?
Mint minden CT-vizsgálat, ez is sugárterheléssel jár a szervezet számára, de például mivel nem kell kontrasztanyagot adni a résztvevőknek, így nem muszáj éhgyomorra érkezni, és bármely napszakban elvégezhető, ráadásul laborvizsgálat sem szükséges előtte. A HUNCHEST-programba bekapcsolódott egy magánszolgáltató cég is, akiknek a segítségével már Debrecenben és Szegeden is kérhető az ingyenes vizsgálat.
Mikor és miért vezették be Európában a tüdőszűrést? A korábban népbetegségnek számító tuberkulózis visszaszorítására, az 1930-as években, Németországban jelentek meg az első szervezett ernyőképszűrések. Ez azt jelenti, hogy a röntgen átvilágító készülék ernyőjéről egy kisméretű fénykép készül, amit utána szakértő orvosok kiértékelnek. Magyarországon az 1920-as években kezdték el a tüdőgondozói hálózat megszervezését, majd 1960-ban született meg az általános tüdőszűrés bevezetéséről szóló Egészségügyi Minisztériumi utasítás.
Milyen betegségeket lehet kimutatni a tüdőszűréssel?
Korábban a tüdőszűrés legfőbb célja a tuberkulózis kimutatása volt, mára viszont előtérbe kerültek a vizsgálat által feltárható, egyéb megbetegedések is. Ilyen például a tüdőgyulladás, az emfizéma, a szív, mellhártya vagy mellkas betegségek, de nagyobb méret esetén a tüdődaganatok is.
Kik számára kötelező a rendszeres tüdőszűrés? Kik kapnak hivatalos beutalót?
A tüdőszűrés a tuberkulózis szempontjából veszélyeztetett emberek és csoportok számára kötelező, a jogszabály által pontosan meghatározva. Például a TBC-s betegek szűk környezetében élők kötelesek tüdőszűrésen megjelenni, ahogy évente egyszer az olyan veszélyeztetett csoportba tartozók is, mint a hajléktalanok, a fogvatartottak és az egészségügyi dolgozók. Ha egy térségben halmozódik a TBC-s betegek száma, akkor a tisztifőorvos elrendelheti a kötelező szűrést az adott településrészen. A kötelező tüdőszűrés ingyenes.
A mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a kereskedelemben dolgozók esetében, a munkáltató gyakran megköveteli az érvényes tüdőszűrési leletet. Beutaló nélkül is el lehet menni vizsgálatra? Ha igen, mi a menete, és milyen költséggel jár?
Foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat céljából történő mellkasröntgen - vizsgálat végzésére, és a lelet kiadására orvosi beutalóval kerülhet sor, 1700 Ft térítési díj ellenében. Ezen túlmenően, 40 éves kor felett igénybe lehet venni a tüdőszűrést évente egyszer, mely a tüdőrák korai felismerésének támogatása érdekében biztosított, bár nem számít hatékony szűrővizsgálati módszernek. A korszerű alacsony dózisú CT –vel történő tüdőrákszűrés bevezetéséig azonban lehetőséget ad - esetlegesen panaszmentes állapotban is - a betegek kiemelésére.
Mikor ajánlott a mellkas röntgen, és mely esetben a CT-vizsgálat?
Az ernyőképszűrés, illetve a hagyományos röntgenvizsgálat hátránya az, hogy a kisméretű tüdődaganatok kimutatására technikai okok miatt nem alkalmas, illetve néha nagyobb elváltozások sem kimutathatók vele, ha például a szív fedésében vannak. A tüdőbetegségek diagnózisának felállítását forradalmasította a komputertomográf, vagyis a CT elterjedése, ami az adott szervekről rétegvizsgálatot végez. A technika fejlődésével ma már van lehetőség arra is, hogy a hagyományos CT sugárterhelésénél jóval alacsonyabb szintű, ún. alacsony sugárdózisú vizsgálatokat végezzünk szűrési jelleggel. Ezeket a technikákat úgy fejlesztették ki, hogy a tüdőállományban levő gócos elváltozásokat pontosabban ki lehessen mutatni, hogy alkalmas legyen a kicsi – remélhetőleg –, még műthető tüdődaganatok felfedezésére. A vizsgálat nem egyenértékű az ún. diagnosztikus CT-vizsgálattal, ami kifejezetten a tüdőállományt vizsgálja.
Milyen újdonságok vannak a tüdőszűrés területén?
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben jelenleg folyik egy vizsgálat HUNCHEST néven, melynek során az 50-75 év korosztály számára lehetősége van egy ingyenes, alacsony dózisú tüdőrákszűrő CT-vizsgálaton részt venni, melyhez csak előzetes bejelentkezés szükséges. A vizsgálat maga fájdalommentes, és körülbelül öt perc fekvést igényel a CT- készülék vizsgálóasztalán, pár másodperces levegővételi szünettel. A vizsgálatot követően két radiológus kiértékeli az elkészült felvételeket, és amennyiben eltérést észlelnek – ami nem feltétlenül jelent daganatos megbetegedést! –, annak mértékétől függően, három hónapos felülvizsgálatra, vagy pulmonológus szakorvosi kontrollra hívják vissza a pácienst. Negatív szűrés esetén, egy év múlva ellenőrzésre hívunk vissza minden résztvevőt, melynek keretében egy gyors – nagyjából tíz perces – légzésfunkciós vizsgálatot is elvégzünk.
Jár-e fájdalommal, vagy egészségügyi veszélyekkel a szűrés?
Mint minden CT-vizsgálat, ez is sugárterheléssel jár a szervezet számára, de például mivel nem kell kontrasztanyagot adni a résztvevőknek, így nem muszáj éhgyomorra érkezni, és bármely napszakban elvégezhető, ráadásul laborvizsgálat sem szükséges előtte. A HUNCHEST-programba bekapcsolódott egy magánszolgáltató cég is, akiknek a segítségével már Debrecenben és Szegeden is kérhető az ingyenes vizsgálat.
Egyes tüdőbetegségek a korai szakaszban tünetmentesek, ezért kiemelt fontosságú, hogy a negyven év felettiek évente részt vegyenek a térítésmentes tüdőszűrésen, amelyre a Médiaunió idei kampánya is felhívja a figyelmet.