Jellemző tünetek
Míg a golfkönyöknél a könyök belső, addig teniszkönyöknél a könyök külső oldala fáj. További panasz lehet az alkar feszítőizmának fájdalma; fájhat, ha megfogjuk, megemeljük a tárgyakat; a könyök- és a csuklóízület bizonyos mozdulatai is fájhatnak; az ujjaink hátra feszítésekor vagy behajlításakor fájhat a könyökünk, a vállba sugározhat a fájdalom.
Miért alakul ki?
A teniszkönyök vagy a golfkönyök többféle okból is kialakulhat – erre a folyamatra léteznek régi, elavult elméletek, ám vannak új megközelítések is. Nézzük melyek ezek!
1. Lokális gyulladás
Régebben a teniszkönyök neve epicondylitis lateralis humeri volt, ez azt jelenti, hogy a könyök külső oldalának a gyulladása, amit injekcióval és gyulladáscsökkentőkkel „gyógyítottak”. Az elején egy gyulladással indul, viszont a gyulladás megszűnésével a fájdalom megmarad és krónikussá válik.
Miután a kutatások is igazolták ezt, az új elnevezés epicondylopathy lateralis lett, ami annyit jelent, hogy a könyök külső oldalának fájdalma.
2. Índegeneráció
Az ín egy erős kötőszöveti egység, amelynek fő alkotóelemei a párhuzamosan futó kollagénrostok. Tenisz-, illetve golfkönyök esetén ezek a kollagénszálak összevissza keresztezik egymást, az inak között víz halmozódik fel, és új erek jelennek meg, ezáltal csökken az inak teherbírása és szakítószilárdsága. Ezért a terápia fontos részét képezi az inak megfelelő szintű terhelése, hiszen a kollagénrostok csak ezáltal tudnak visszarendeződni.
Azonban ez az elmélet sem mindig helytálló, ugyanis a legújabb kutatások eredményeként kiderült, hogy sok esetben, azoknál a személyeknél is hasonló mértékű índegenerációt találtak, akiknek egyáltalán nem fáj a könyöke.
3. Fájdalommechanizmus
Tenisz- és golfkönyök esetén, tehát a legtöbb esetben, nem a könyöknél van a fájdalom forrása. Ebből kiindulva a kutatók gerincvelői szinten is találtak eltérést a fájdalomtovábbításban szerepet játszó mechanizmusokban.
Ezt úgy is hívják, hogy centrális szenzitizáció, ami egy központi túlérzékenység, egy idegrendszeri feldolgozási probléma. Ez elsősorban a nyaki vagy a háti területeken keletkezik, de egy hosszú folyamat során a könyökre is kiterjedhet.
Általában korábbi műtétek vagy sérülések hatására alakul ki.
Az alábbi kép egy konkrét példán keresztül szemlélteti a centrális szenzitizációt, ahol egy májgyulladás okoz könyök- és vállfájdalmat.
Bizonyos esetekben nyaki gerincsérv is tud fájdalmat okozni a könyökben, mivel a nyakból kilépő idegek körbeszövik a könyököt, amit ilyen esetben nyomhat a porckorong.
Miért nem ajánlott a műtét?
A műtét eredménytelenségét placebo beavatkozások is igazolják. Az egyik kísérlet során a teniszkönyökkel küzdő betegeket két csoportra osztották.
Az egyik csapat tagjait műtötték, a többiek könyökén műtét helyett csak egy vágást ejtettek. A kontrollvizsgálatok során az orvosok semmilyen különbséget nem találtak a betegek eredményei között.
Azért sem igazán hatásosak a műtétek, mivel egyre több kutatás igazolja, hogy a fájdalom fő oka nem a könyökben keresendő, hanem például a nyakban vagy a belső szervekben.
Melyik kezelés hatásos?
1. Lokális kezelés
Ha ráesünk a könyökünkre, és az hosszú időn keresztül fáj, akkor valószínűleg sérültek az itt található ízületek, izmok és szalagok. Ezt manuálterápiás módszerekkel lehet orvosolni: a szakemberek elsősorban az ízületeket mobilizálják vagy a lágy részeket lazítják.
2. Viszcerális kezelés
A fentebb említett, centrális szenzitizáció esetén a könyökfájdalom okát távolabb kell keresni. A terapeuta feladata, hogy részletesen kikérdezze a pácienst és megtalálja azokat a korábbi traumákat, melyeket összefüggésbe lehet hozni a teniszkönyök kialakulásával. Ezek a régebbi sérülések, illetve műtéti hegek sokszor nem gyógyulnak megfelelően, ezért távoli helyeken is gondot okozhatnak.
Legyünk türelmesek. A teniszkönyök gyógyulási ideje eltérő lehet. Van, hogy 1-2 kezelés elegendő a teljes tünetmentességhez, de az is előfordulhat – és ez a gyakoribb –, hogy hosszabb idő szükséges a gyógyuláshoz.