A stroke típusai, okai, tünetei és kezelése

Sztrók, szélütés, gutaütés: ugyanarról van szó?

A tisztánlátás érdekében érdemes gyorsan áttekinteni az összes köznyelvben használt kifejezést. A stroke (magyarított helyesírással sztrók) vagy akut agyi érkatasztrófa számos néven ismert hazánkban. Hívják például gutaütésnek és szélütésnek is, ami a tünetek gyors kialakulására utal. Két fő típusa van, az iszkémiás stroke (pontatlan köznyelvi nevén agyérgörcs) és a vérzéses stroke (agyvérzés). Amennyiben elhalnak az agy bizonyos területei, agyi infarktusról beszélünk, az ennek következtében kialakuló maradandó agykárosodást nevezi a népnyelv agylágyulásnak.

Mi is a stroke pontosan?

A stroke során az agy bizonyos területeinek vérellátása kritikus mértékben lecsökken vagy megszűnik, ami az idegsejtek ideiglenes funkcióvesztéséhez, majd pusztulásához vezet. A neuronok, illetve a neuronokból álló idegszövet ugyanis nagyon sérülékeny, ezért a stroke miatt kialakuló tápanyag- és oxigénhiány gyorsan maradandó károsodást tud okozni. A véráramlás zavara a mérgező salakanyagok megfelelő eltávolítását is akadályozza, ami szintén az idegszövet károsodásához vezethet.

Mik a stroke előjelei? A TIA

A stroke-ot sok esetben egy úgynevezett tranziens iszkémiás attak (TIA) előzi meg, ami lényegében egy „mini stroke”,  ami pár perctől maximum 24 óráig tarthat. (A legtöbb esetben egy órán belül lezajlik, ritka, hogy egy napon keresztül fennállnak a tünetek).

A TIA során egy agyterületnek ideiglenesen csökken a vérellátása, de a tünetek egy idő után magától elmúlnak anélkül, hogy a vérellátás zavara maradandó idegi károsodást, szövődményeket okozna. Ezért nem pontos a köznyelvben használt „lábon kihordott agyi infarktus” kifejezés, mert az infarktus a szövetek elhalására utal, ami a TIA során nem szokott bekövetkezni.

A mini stroke tünetei megegyeznek a stroke tüneteivel, csak hamarabb elmúlnak. (A tüneteket később részletesen áttekintjük). A mini stroke jelei arra utalnak, hogy a keringési rendszerünk nagyon rossz állapotban van, így a TIA jelentősen megnöveli a következő napokban-hetekben bekövetkező iszkémiás stroke kockázatát. Ennek ellenére sokan a tünetek elmúlásával nem fordulnak orvoshoz, adott esetben még ismétlődő tünetek esetén sem. Pedig egy alapos vizsgálaton alapuló kezeléssel meg lehet előzni a stroke-ot – ezért ha gyanítja, hogy „mini stroke-ot” kapott, mihamarabb keressen fel orvost!

Mik a stroke tünetei?

• Beszédzavar
• Értelmetlen szavak vagy mondatok
• Beszédértési zavarok
• Erős fejfájás
• Szédülés
• Hányinger
• Zavartság
• Mozgászavarok
• Hirtelen egyensúlyvesztés
• A végtagok féloldali elgyengülése
• A test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége
• A kinyújtott nyelv ferdesége
• Félrehúzódó arc, aszimmetrikus arckifejezés, szemhéjcsüngés
• Látótérkiesés
• Kettős látás

Változó lehet, hogy mik a stroke első jelei

Mivel a stroke tünetei nagyban függnek a stroke típusától és az érintett agyi terület elhelyezkedésétől, a stroke tünetei nem mindig pontosan ugyanolyan formában jelentkeznek. Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja magán vagy máson, azonnal hívjon mentőt!

A stroke fő típusai

Iszkémiás stroke

Az iszkémiás stroke (vértelen stroke) során egy, az agy vérellátásáért felelős ér (általában artéria) részlegesen vagy teljesen elzáródik, akadályozva az érintett agyi terület oxigén- és tápanyagellátását, valamint a mérgező anyagcsere-termékek elszállítását. A stroke-ok döntő többsége iszkémiás stroke, amit a köznyelv gyakran agyérgörcsnek nevez, bár orvosi értelemben ez nem teljesen pontos megnevezés.

Két fő típusa van, a trombotikus/trombózisos stroke és az embóliás stroke, amelyek között a vérrög (trombus) kialakulásának a helye a különbség:

• A trombózisos stroke esetén a vérrög az artériában alakul ki, legtöbbször egy érelmeszesedés által érintett területen (plakkon). A plakkok felszíne ugyanis egyenetlen, ezért nagyon könnyen megtapadnak rajta a vérlemezkék.
• Az embóliás stroke esetén a vérrög máshol keletkezik, majd a vérárammal utazik, amíg el nem akad egy artériában. Az embólusok nagy része véralvadék, de másféle szövettörmelékből is állhat.

Ritkábban előfordulhat, hogy egy súlyosan beszűkült artéria önmagában, vérrög kialakulása nélkül is stroke-ot okoz. Ez akkor történhet, ha az érintett agyterület vérigénye megnő, de a beszűkült ér ezt már nem képes kielégíteni.

Vérzéses stroke, agyvérzés

Az agyvérzés ritkább és általában súlyosabb, mint az iszkémiás stroke. Az érfal felszakadása (ritkábban szivárgása) nemcsak a vérellátást rontja, hanem a vér a szövetekbe kijutva károsítja a neuronokat, illetve  megnöveli a koponyaűri nyomást, ami szintén károsítja az adott terület idegsejtjeit. Az agyvérzést a legtöbb esetben magas vérnyomás és az érfalak károsodása, rugalmatlanná válása okozza, de kiválthatja értágulat, túlzott dózisban szedett véralvadásgátló, illetve fejet ért trauma is. Két fő típusa van, az agyállományi (intracelebrális) vérzés és a pókhálóhártya alatti (szubarachnoidális) vérzés.

A stroke kezelése

Az iszkémiás stroke kezelése

Az iszkémiás stroke kezelése során az az elsődleges cél, hogy minél gyorsabban helyreállítsák az agy érintett területének vérellátását. A leggyakoribb sürgősségi kezelés az úgynevezett intravénás trombolízis, amely során ú.n. szöveti plazminogén aktivátort (tPA) adnak be. Ezek a gyógyszerek segítenek feloldani az eret elzáró vérrögöt.

A tPA akkor a leghatékonyabb, ha a tünetek megjelenésétől számított 4,5 órán belül alkalmazzák, ezért különösen fontos a gyors kórházi ellátás. Bizonyos esetekben, különösen ha nagyobb artériák záródnak el, mechanikus trombektómiát is végezhetnek – ez egy olyan beavatkozás, amely során katéter segítségével közvetlenül eltávolítják a vérrögöt az ér belsejéből. Ez a kezelés általában a tünetek kezdete után legfeljebb 24 óráig alkalmazható, a képalkotó vizsgálatok eredményei és a beteg állapota alapján.

Az agyvérzés kezelése

A vérzéses stroke kezelése elsősorban arra irányul, hogy megállítsuk a vérzést és csökkentsük az agyi nyomást. Az akut szakaszban a legfontosabb cél a magas vérnyomás szabályozása, mivel ez jelentősen fokozhatja a vérzést. Ha a beteg vérhígítót szed, az orvosok olyan gyógyszereket vagy vérkészítményeket adnak, amelyek semlegesítik a vérhigító hatását. Amennyiben a vérzés kiterjedt, vagy fokozott koponyaűri nyomást okoz, sebészi beavatkozásra is szükség lehet. Ilyenkor szóba jöhet például a kraniotómia, amely során ideiglenesen eltávolítanak egy koponyacsont-darabot a nyomás csökkentése érdekében. Amennyiben agyi értágulatban alakult ki a vérzés, bevett megoldás az aneurizma lekötése (klippelése), illetve tekercselése (coil). A kezelés során a szövődményeket, például agyduzzanatot, a görcsrohamokat vagy a vízfejűséget is kezelni kell.

A stroke után alkalmazott terápiás lehetőségekről egy hosszabb tartalmat is írtunk, amit a linkre kattintva olvashat el.

A stroke hosszú távú szövődményei

Egy súlyos iszkémiás stroke vagy egy súlyos agyvérzés következményei az időben történő kezelés nélkül nagyon drasztikusak:

• Bénulás vagy gyengeség: Gyakran a test egyik oldalát érinti (féloldali gyengeség vagy bénulás), hosszú távú gyógytornát igényelhet.
• Beszéd- és nyelvi zavarok (afázia): A beszédzavar stroke után nagyon gyakori, ahogy az is, hogy a beteg nem érti a beszédet, illetve nem tud olvasni vagy írni.
• Kognitív zavarok: Ide tartozik a memóriazavar, koncentrációs nehézségek és a gondolkodás lassulása.
• Érzelmi változások: Gyakori a depresszió, szorongás és hangulatingadozások, amelyek pszichológiai támogatást és/vagy gyógyszeres kezelést igényelhetnek.
• Krónikus fájdalom: Egyes stroke-túlélők úgynevezett centrális (központi) fájdalmat tapasztalnak, ami az agy fájdalomfeldolgozó területeinek károsodása miatt alakul ki.
• Inkontinencia: A vizelet- vagy székletürítés szabályozásának megszűnése, amely rehabilitációval részben javítható.
• Izommerevség és ízületi kötöttség (spaszticitás): Az izmok fokozott tónusa vagy görcsei korlátozhatják a mozgást, rontva az életminőséget.

Egy enyhe stroke után sok esetben megmarad az illető korábbi életminősége, amennyiben időben kezelték.

A stroke kockázati tényezői

A stroke kialakulásában kulcsszerepe van az életmódnak. Bár léteznek öröklött hajlamosító tényezők, a legtöbb eset hátterében olyan állapotok és szokások állnak, amelyek megfelelő életmóddal befolyásolhatók. A legfontosabb kockázati tényezők a következők:

• Érelmeszesedés, amely szűkíti vagy elzárja az agyi ereket.
• Magas vérnyomás (hipertónia), a legjelentősebb kockázati tényező mind az iszkémiás, mind a vérzéses stroke esetén.
• Cukorbetegség, amely károsítja az ereket, és fokozza az érelmeszesedés kockázatát.
• Magas koleszterinszint, amely elősegíti a plakkok képződését az artériák falán.
• Szívritmuszavarok, elsősorban pitvarfibrilláció, amely során vérrögök alakulhatnak ki a szívben, ezek ugyanis az agyba jutva stroke-ot okozhatnak.
• Dohányzás, amely rontja az érfalak állapotát és növeli a véralvadékonyságot.
• Rendszeres alkoholfogyasztás, alkoholizmus.
• Mozgásszegény életmód, amely hozzájárul az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz és a cukorbetegséghez.
• Tartós stressz, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a vérnyomást, az alvást és az anyagcsere működését.
• Nem megfelelő alvásminőség, különösen, ha alvási apnoe is fennáll, ami megzavarja a szervezet oxigénellátását, és növeli a szív- és érrendszeri események kockázatát.
• Életkor: az életkor előrehaladtával folyamatosan emelkedik a kockázat, az időskori stroke valószínűsége ezért jóval nagyobb egy hasonló életmódot folytató, de fiatalabb személyhez képest.
• A korábbi stroke-ok szintén kockázati tényezőnek számítanak. Akinek volt már stroke-ja, annál megnő a második stroke, illetve a későbbi akut agyi érkatasztrófák valószínűsége.

Bár jó lenne, ha ezek a súlyos betegségek táplálékkiegészítők szedésével elkerülhetők lehetnének, a stroke megelőzése vitamin segítségével nem lehetséges. Amennyiben azonban betartjuk az egészséges életmód alapszabályait, minimálisra csökkenthető a betegség kialakulásának kockázata. Ebben természetesen helye lehet a különféle táplálékkiegészítőknek, főleg orvosi és/vagy dietetikusi ajánlásra – ezzel együtt az elsődleges az egészséges életmód.

Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható vitaminokat és étrendkiegészítőket!