Mi történik a szívvel a szívelégtelenség során?
Szívelégtelenség esetén a szív kisebb erővel pumpál. A szervezet különböző kompenzáló mechanizmusokkal próbálhat meg védekezni ilyen esetekben:
Ezek a kompenzáló mechanizmusok hosszú távon a szívizom kimerüléséhez vezetnek, amelyek a páciens állapotának romlását eredményezhetik végül.
Tünetek, amelyek felvethetik a szívelégtelenség gyanúját
A tünetek a szervezet, a szervek oxigénellátásának elégtelenségéből adódnak, ezek többek között a nehézlégzés, légszomj, ami fizikai terhelésre, de akár nyugalmi állapotban vagy fekvő helyzetben is jelentkezhetnek.
Tünet lehet továbbá a fokozott fáradtságérzés, a bokaduzzanat, a száraz köhögés, köhécselés. A szívelégtelenségnek többféle típusa létezik, de csak egy átfogó orvosi vizsgálattal lehet pontosan kideríteni, hogy melyik típusról van szó egy adott beteg esetében.
Ki számít veszélyeztetettnek?
A magas vérnyomás, koszorúér- vagy szívbillentyű-problémák, szívizomgyulladás, illetve az obstruktív alvási apnoe fokozhatják a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát.
Az alvási apnoe egy olyan alvászavar, melynek során az érintettnél a felsőlégutakban keletkező rendellenesség okán a légutak beszűkülnek, vagy akár el is záródnak, és alvás közben többször, rövidebb időtartamokra pillanatnyilag elzárják a légzést az éjszaka folyamán. (Ezeket az időszakokat, amikor a légzés teljesen leáll, nevezzük apnoének vagy apnoés epizódoknak.)
A diabétesszel diagnosztizáltaknak is érdemes odafigyelniük, ugyanis a legtöbb cukorbeteg kardiovaszkuláris szövődmények miatt veszti életét, mivel a cukorbetegség a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli.
Ezen felül, mint sok más betegség esetében az elhízás, a mozgásszegény életmód is nagyban hozzájárulhat a kór kialakulásához, illetve az alkoholfogyasztás is hajlamosító tényező lehet.
A korai felismerés fontossága
A szívelégtelenség korai felismerés és hatékony kezelés nélkül, akár végzetes kimenetelű is lehet. A betegség kezelése annál nehezebb, minél később diagnosztizálják.
A háziorvosnál, majd kardiológusnál tett látogatás után, a szakorvos kórházba utalhatja a beteget, ahol számos vizsgálat - teljes laborvizsgálat, speciális szívizomenzim vizsgálat, ultrahang, esetleg MR felvétel – készülhet a pontos diagnózis érdekében.
A műtéti beavatkozás mellett, rendszeres orvosi felügyelettel, számos korszerű terápia létezik a szívelégtelenség karbantartására. Szájon át szedhető gyógyszeres terápiák mellett beültethető készülékek is segíthetik a kezelést.
A szívelégtelenség terápiája során elsődlegesen a javítható problémák kezelése a cél. Kialakult szívizomgyengeség esetén az ártalmas élettani folyamatok befolyásolásával a jó, illetve elfogadható terhelhetőség fenntartására, és a szövődmények elkerülésére kell törekedni.
Mit tehet meg szíve érdekében?