Nyár és biztonság

„Valóban működik a szezonalitás a szakmánkban, például az időjárás hatásai meglátszanak a mentésszámokon. De rengeteg más körülmény is befolyásolja a statisztikát” – mondja Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR-vezetője.

„Vannak tipikus téli és nyári esetek, de évszaktól független, hogy például a hideg- vagy a melegfrontra érzékenyek hívnak-e minket többen. Nyáron természetesen meg nő a forgalom a nyaralóhelyeken, részben a vízi balesetek miatt. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb tanács még mindig az, hogy úszás tudás nélkül senki ne menjen a mélyebb vízbe!

Hangsúlyozom: ez nem annyit jelent, hogy valaki képes rövid ideig fennmaradni a víz tetején, hanem vízbiztos tudást és kondíciót, ami mellett kezelhető egy olyan helyezt is, hogy valaki mondjuk vízibicikliről a mélyvízbe esik, miközben jönnek a hullámok, a szél pedig vízpermetet fúj. Vagy vegyünk egy örvénylő folyót… Ezekre a helyekre több készség kell, mint egy uszodai úszáshoz.”

A másik tipikus balesetforrás a fejesugrás az alacsony vízszintű vízbe, ami – hiába esik róla szó – minden évben okoz tragédiákat, bénulást, fulladást. „Akkor is győződjünk meg a vízmélységről, ha ismerjük a helyet; mindig akkor és ott kell megnézni a helyzetet” – emeli ki Győrfi Pál.

Hullámok hátán

A vízimentők is gyakran találkoznak felelőtlen, magukat és másokat egyaránt veszélyeztetőkkel. „Figyelmeztetjük egyszer, kétszer, háromszor, amit a strandoló vagy elfogad, vagy nem, de fontos lenne tudatosítani az emberekben, hogy amit a vízimentők kérnek tőlük, az az ő biztonságuk érdekében történik” – szögezte le Czene-Polgár Donát, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának munkatársa a HáziPatika egy korábbi cikkében.

„Beszélhetnénk például a viharjelzésről, amikor a hatalmas hullámok mögött már nem látjuk a túl partot, de a fürdőzők még mindig a vízben vannak...”

A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy vízibicikli, SUP, kenu vagy bármilyen más vízijármű használata során legyen rajtunk mentőmellény. „A sport- vagy az úszássegítő mellény is hasznos. Biztosít egyfajta kényelmesebb mozgást, viszont nincs ellátva azokkal a biztonsági funkciókkal, amelyekkel egy szabvány mentőmellény.”

Mielőtt vízbe mennénk:

• Csak biztos úszástudással szabad deréknál mélyebb vízbe menni!
• Nagyon óvatosan az alkohollal!
• Tele hassal soha!
• Gyermeket nem hagyunk fel ügyelet nélkül!
• Felhevült testtel nem szabad vízbe menni!
• Viseljünk mentőmellényt!
• A mobilt tegyük vízálló tokba!
• Ugrálni csak nagy elővigyázatossággal szabad!
• A krónikus betegek állandóan szedett gyógyszereiket feltétlenül vegyék be!

A gyerekek helyzete más, esetükben a vezető hívási ok a leesés, elesés, ám a nyár itt is árnyalja a képet. Sajnos nem múlik el úgy a szezon, hogy ne fulladna vízbe több kisgyerek is.

„Tudjuk, hogy nehéz folyamatosan figyelni, de meg kell próbálni, és semmiképp nem szabad őket egyedül hagyni, még rövid időre sem. Elég egy perc is a tragédiához” – emeli ki Győrfi Pál.

Helyettük is nekünk kell figyelni

Dr. Fidel Enikő „civilben” háziorvos, szabadnapjain pedig tizenöt éve mentőzik. Megerősíti, hogy ilyenkor nyáron megugrik a riasztások száma, hiszen a gyerekek „szabadjára vannak engedve”, könnyebben keverednek bajba.

A kamaszok sokszor felelőtlenül viselkednek, főleg vízparton gyakoriak a balesetek. A kisebbek pedig leggyakrabban nem egy tóban vagy folyóban kerülnek bajba, hanem például az otthoni kerti medencében – képesek térdig érő vízben is megfulladni, hiszen ők még nem feltétlenül tudnak maguktól kimenekülni, ha mondjuk elesnek.

„De sokszor hívnak minket bicikliző, rollerező gyerekhez is, főként, ha bukósisak nélkül használják ezeket. Különösen veszélyesek az elektromos rollerek, hiszen ezekkel olyanok is mennek, akik nem ismerik a közlekedési szabályokat.  Új probléma a mobiltelefon-használat és a zenehallgatás, amivel a közlekedő tinik képesek teljesen kizárni a környezeti zajokat, sajnos a járművek figyel meztető hangját is.”

Vagyis nem csak a víz lehet veszélyes közeg, nem könnyebb a helyzet a közutakon sem, ha a hőmérő higanyszála elhagyja a 30 fokot. A halálos balesetek száma szerencsére csökkent az utóbbi évtizedekben az autók biztonsági fejlesztéseinek köszönhetően, az emberi alaptermészet azonban nem sokat változott Győrfi Pál szerint.

„Ha valaki nem köti be magát vagy a gyermekét, akkor teljesen mindegy, hogy milyen biztonságos az autója. Szörnyű látni egy-egy helyszínen, hogy a baleset nem volt túl komoly, az autó alig tört össze, csak hát a gyerek kirepült belőle… Ha be lett volna kötve, akkor pár zúzódással megúszhatta volna a dolgot.”

Hasonlóan felelőtlenségből adódó tragédia a forró autóban hagyott áldozatok esete – legyen szó akár gyermekről, akár kisállatról. „Elég, ha harminc fok van a szabadban, az autóban máris ötven fok fölé nő a hőmérséklet, ami már életveszélyes az emberi szervezetre nézve. Tudjuk, hogy a szülő csak egy tejfölért ugrik be a boltba, csak hát eszébe jut még más is, aztán hosszú a sor a pénztárnál… Észre sem veszi, és eltelt fél óra.”

Ezek persze szélsőséges esetek, a többség igyekszik gondos lenni nyáron is. Ugyanakkor nem tudunk éjjel-nappal ott lenni a gyerekeink mellett, főleg, ha dolgoznunk kell. Amennyiben táborokkal és nagyszülőkkel próbálnánk áthidalni a szünidei heteket, akkor szánjunk rá időt, hogy átbeszéljük a kicsikkel a veszélyeket – mondja a szóvivő.

„Ne csak általánosságban, hanem konkrétan arra a helyszínre vetítve, ahová mennek. Így sok bajnak elejét vehetjük.”

Borítókép: Envato Elements