Milyen betegségek miatt akadozhat a vizelet?

Nehéz az indítás, szakaszos a vizelés

Az akadozó vizelet többféle tünet gyűjtőneve. Ezek a tünetek a következők: nehéz vizeletindítás, gyenge vizeletsugár, szakaszos vizelés, vizeletvisszamaradás-érzés. A vizeletelakadás a legsúlyosabb fokozat, amely sürgős urológiai ellátást (katéterezést) igényel. A vizeletelakadás és vizeletrekedés tulajdonképpen szinonimák. Vizeletürítési nehézségek esetén fontos az urológiai kivizsgálás, ugyanis nagyon sokféle ok állhat a tünet hátterében, amelyek közül több kezelést is igényel.

Mechanikai akadály

A mechanikai akadályok a húgycső jelentősen nagyobb hossza, és a prosztata miatt férfiaknál sokkal gyakrabban fordulnak elő. A prosztatát érintő mindenféle betegség: jóindulatú prosztata-megnagyobbodás, prosztatarák, idült- és heveny prosztatagyulladás, tályog okozhatnak akadozó vizeletet vagy teljes vizeletelakadást, mert a prosztata a húgyhólyag alatt mandzsetta-szerűen fogja körbe a húgycsövet, és bármilyen eredetű duzzanata beszűkítheti vagy elzárhatja azt.

A másik gyakori mechanikus ok a húgycsőszűkület, amely lehet veleszületett is, de gyakoribb a gyulladásos eredet (például gonorrheás fertőzés után) vagy húgycső-sérülés, urológiai beavatkozások: katéterezés, húgycsövön keresztüli műtétek után. Kifejezett fitymaszűkület szintén okozhat akadozó vizeletet.

A felsoroltakon kívül, mindenféle kismedencei térfoglaló folyamat: daganat, ciszta, gyulladás, vérömleny szűkítheti az alsó húgyutakat. Továbbá, húgyhólyagkő és a húgycsőbe került kő szintén okozhat vizelet-ürítési zavarokat, de az esetek nagy részében más alsó húgyúti szűkülettel kombinálódva. 

Mechanikus akadályt képezhet például erotikus játék során a húgycsőbe helyezett idegentest vagy beszakadt, beszorult orvosi eszköz (például húgycsőkatéter) is.

Záróizmok beidegzését befolyásoló betegségek

Az akadozó vizelést magyarázó másik nagy csoportba azok a betegségek tartoznak, amelyek a húgyhólyag-húgycső-záróizmok beidegzését befolyásolják vagy károsítják. Ezek a betegségek gyakran késztetéses vizelési panaszokat: gyakori vizelési inger, éjszakai vizelés, parancsoló vizelési ingerek, késztetéses vizelet-visszatartási nehézség (urge inkontinencia) is okoznak.

A húgyhólyag és húgycső, záróizmok beidegzése sérülhet a központi idegrendszer: gerincvelő, agy, illetve a perifériás idegek szintjén.

Mindenféle agyi károsodással-leépüléssel járó állapot, például agyi sérülés, stroke, agyvérzés, Alzheimer-kór, Parkinson-kór okozhat vizelési panaszokat. A gerincvelőt károsító ismertebb betegségek is ide sorolhatók: nyitott gerinc, gerincsérülések, porckorong-sérv, Sclerosis multiplex.

A perifériás idegek károsodhatnak anyagcsere-betegségektől, mint például a cukorbetegség, májbetegség, idült veseelégtelenség vagy mechanikai behatásra, mint például kismedencei térfoglaló elváltozások, baleseti sérülések, műtétek.

Gyógyszer mellékhatás, drogok, mérgek

Egyes kémiai anyagok szintén befolyásolhatják az alsó húgyutak működését. Számos pszichiátriai gyógyszer okozhat vizelet-visszamaradást. Az opioid típusú, erős fájdalomcsillapítóknak is jól ismert mellékhatása a székrekedés és vizelet-visszamaradás.

Ennek megfelelően az opioid-típusú kábítószert (például heroin) használóknál számolni kell ezzel a szövődménnyel is. A késztetéses vizelési panaszokra alkalmazott urológiai gyógyszerek szintén okozhatnak vizelet-visszamaradást.

Pszichés okok

Az akadozó vizelet és egyáltalán a vizelési panaszok hátterében gyakran nem lehet szervi elváltozást kimutatni. Ilyenkor gondolni kell a pszichés ok vagy éppenséggel pszichiátriai betegség lehetőségére is. Jól ismert jelenség, hogy egyes személyeknél stressz hatására gyakori vizelési inger jelentkezik, de akadozó vizelet és vizelési képtelenség is előfordulhat.

A késztetéses és elzáródásos tünetek keveredhetnek is egymással. Súlyos pszichotikus krízisben (például skizofréniában) az inkontinencia mellett teljes vizelet-elakadás is kialakulhat.

Urológiai kivizsgálásra van szükség

Mivel a fenti okokon kívül még számos további lehetőséget is sorra kell venni, mindenképpen szükséges vizsgálni, mi okozza az akadozó vizeletet – hangsúlyozza Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebész.

A kivizsgálás elsősorban fizikális vizsgálatból, vizeletvizsgálatból és hasi ultrahang vizsgálatból áll. Amennyiben az alapvizsgálatokkal nem tudjuk kideríteni a panaszok okát, akkor további vizsgálatokra lehet szükség, például vizelet üledék vizsgálatra, vizelettenyésztésre, katéteres vizeletvizsgálatra, vizelet áramlás-mérésre (uroflow), urodinámiára, végbélen keresztüli ultrahangra, húgycső- és húgyhólyagtükrözésre, stb.

A cél minden esetben a pontos diagnózisra épülő célzott és hatékony kezelés.

Borítókép: elements.envato.com