Mi a teendő, ha daganatra gyanakszunk?

Nem csak tünet esetén lehet fontos a kivizsgálás

Sokakban felmerült már a kérdés, hogy ha a családjukban már előfordult daganatos betegség, esetleg rendelkeznek rizikófaktorokkal, vajon őket is érinti-e a kór, illetve hogy bizonyos tüneteik mögött nem onkológiai betegség áll-e. Akár az első, akár a második esetről beszélünk, mindenképpen javasolt bizonyos vizsgálatokat elvégeztetni, hogy kizárják a betegséget vagy esetleg korán felfedezve jobb esélyekkel gyógyíthassák azt. Érdemes azonban külön tárgyalni a két esetet.

Kivizsgálás tünetek nélkül

Ha valaki valamiért szeretne utánajárni, érinti-e daganatos betegség, viszont nincs tünete, negatív a fizikális státusza, alapvetően nem merül fel daganatos betegség gyanúja, akkor a rutin szűrővizsgálatok javasolhatóak. Ide tartozik elsősorban a laborvizsgálat, benne vérkép, máj-, vesefunkciók, tumormarkerek, ha kell, pajzsmirigy-hormon, vagy tünet esetén egyéb hormonok elemzése. Mivel a D-vitamin és B12-vitamin szint sok betegnél alacsony, ajánlatos ezeket is ellenőriztetni. Ezen kívül érdemes beiktatni egy mellkas röntgent, hasi ultrahangot, nőknél nőgyógyászatot, mammográfiát (fiatal korban és tapintási eltérés esetén emlő ultrahangot), férfiaknál urológiai vizsgálatot.

Bizonyos életkoron felül, akár már 40 éves kor felett ajánlatos elvégeztetni egy gasztroenterológiai szűrővizsgálatot, gasztroszkópiával és kolonoszkópiával – vagyis gyomor- és vastagbél-tükrözéssel. Az osteoporosis (csontritkulás) szűrés nőknél főleg posztmenopauzában 50 éves kor felett, degeneratív elváltozásoknál idős korban férfiaknál is nagyon fontos lehet. Ha minden negatív, akkor önvizsgálat és panaszmentesség esetén a szükséges szűrővizsgálatokat érdemes évente megismételni, bár természetesen a gyomor-bél tükrözés ritkábban is elegendő, ha nincs polip az érintett területeken.

Kivizsgálás tünetek esetén

Más indikációt jelent, ha a páciensnek tünetei vannak. Ezek lehetnek általános panaszok, mint például gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, fogyás, hányinger, hányás, székelési szokások változása. Előfordulhat még rendellenes vérzés és tapintható elváltozás, de az is tünetnek számít, ha a laborértékekben vérszegénység, vagy egyéb kóros érték mutatkozik. Ilyenkor a kikérdezés és fizikális vizsgálat alapján a feltételezett betegség irányában indítják el a kivizsgálást. Az eredményektől függően állapotfelmérő, úgynevezett staging vizsgálatokra van elsődlegesen szükség, ennek része gyakran a CT, néha az MR, ha indokolt, akkor a PET CT vizsgálat.

Ha fény derül a daganatos betegségre, a továbblépés a daganat helyétől, szövettani eredményétől, a beteg általános állapotától függ, mindezeket tekintetbe véve állítható fel a terápiás terv, amiről általában az onko-team dönt. Az aktív onkológiai kezelésben pedig kiemelt szerepe van a fájdalomkezelésnek, valamint ha a gyógyító eljárások már nem jöhetnek szóba, a palliatív terápiának, amelynek célja a daganat, daganatok méretének és számának csökkentése, a rák krónikus betegséggé „finomítása”, vagyis az életkilátások javítása a lehető legmagasabb életminőség mellett.