A mélyvénás trombózis okai, tünetei és kezelése

Mi az a mélyvénás trombózis?

A mélyvénás trombózis során a test mélyen futó vénáiban vérrög (thrombus) alakul ki, ami részben vagy teljesen elzárja a véráramot. A mélyvénás trombózis leggyakrabban a láb, illetve a medence vénáiban alakul ki, ugyanis ezekben a gravitáció hatása miatt lassabb lehet a vér áramlása.

A mélyvénás trombózis tünetei

A mélyvénás trombózis legtipikusabb tünete a lábban (általában a vádliban) jelentkező állandó vagy időszakos fájdalom, amely állás és járás esetén általában rosszabbodik. Sokszor olyan érzés, mintha indokolatlan izomlázunk lenne. Szintén tipikus, hogy a véna elzáródása miatt a véna alatti terület (pl. vádli vagy boka) ödémásodik, megduzzad, gyakran feszülhet is. Jelentkezhet melegségérzés, illetve a bőr pirosas vagy lilás elszíneződése is előfordul. A mélyvénás trombózis jelei általában csak az egyik lábon jelentkeznek. Ha mindkét lábunk ödémásodik, általában más probléma áll a háttérben.

Fontos megjegyezni, hogy sokszor csak egy-két tünet jelentkezik a fentiek közül, sőt, tünetmentesség is előfordulhat.

A mélyvénás trombózis szövődményei

A mélyvénás trombózis súlyos szövődményekkel járhat:

• Tüdőembólia: a vénákban kialakult vérrögről leszakadó darabok (embólus) megakadhatnak a tüdő ereiben, elzárva annak keringését. A tüdőembólia akár életveszélyes is lehet, ezért az MVT-t azonnal kezelni kell. Előfordul, hogy a mélyvénás trombózis észrevétlen marad, és csak a tüdőembólia tüneteit vesszük észre először (légszomj, légzésre rosszabbodó mellkasi fájdalom, gyengeség, ájulásérzés, felgyorsult pulzus, köhögés, elkékült ajkak stb.). Ilyenkor azonnal hívjunk mentőt vagy siessünk a sürgősségi osztályra!
• Poszttrombotikus szindróma és krónikus vénás elégtelenség: a mélyvénás trombózis súlyos kárt tud okozni a vénák falában, illetve a vér egyirányú áramlásáért felelős vénabillentyűkben is. Ezért gyakori, hogy egy súlyos MVT hosszú távon rontja a vénás véráramlást, ezt nevezzük poszttrombotikus szindrómának vagy krónikus vénás elégtelenségnek. Tipikus tünete a fáradtság, a fájdalom, a láb duzzanata, illetve a bőr elszíneződése.
• Visszatérő mélyvénás trombózis: akinél már előfordult MVT, annak nagyobb az esélye a probléma újbóli jelentkezésének.

A mélyvénás trombózis kockázati tényezői és kiváltó okai

A klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy legtöbbször azoknál alakul ki MVT, akiknél több kockázati tényező is fennáll, és ehhez társul egy olyan akut tényező, ami trombózishoz vezet.

A legfontosabb kockázati tényezők

• Családi halmozódás: az öröklődő véralvadási zavarok növelik a kockázatot. Amennyiben valakinél a családban előfordult trombózis, érdemes lehet kivizsgáltatni a veleszületett hajlamot.
• Dohányzás: a dohányzás negatív hatással van a keringésre, illetve fokozza a vérrögképződést is.
• Szív- és érrendszeri betegségek: számos szív- és érrendszeri betegség, például a szívelégtelenség és az érelmeszesedés is kockázati tényezőt jelent. A felső végtagban kialakuló MVT szempontjából szintén rizikót jelenthet a pacemaker, illetve a katéter, ezek ugyanis irritálhatják az érfalat, valamint lassíthatják a véráramlást.
• Túlsúly: a túlsúly nemcsak a különféle szív- és érrendszeri szövődményeken keresztül, hanem közvetlenül is növeli a kockázatot, ugyanis fokozza a kismedence és láb vénáira nehezedő nyomást, lassítva a véráramlást.
• Krónikus gyulladásos betegségek: a krónikus gyulladásos betegségek, például a különféle autoimmun betegségek (Crohn-betegség, reumás ízületi gyulladás) fokozhatják a vér alvadékonyságát.
• Daganatos betegségek: a rákos megbetegedések egy része a véralvadási faktorok koncentrációjának megemelkedésével is jár, így a trombózis kockázatát is fokozza.
• Egyes gyógyszerek: a bizonyos gyógyszereket, például a fogamzásgátló tablettákat vagy a hormonpótló készítményeket szedőknél magasabb lehet a trombózis kockázata.
• Terhesség: a várandósság a túlsúlyhoz hasonlóan fokozza a kismedence és a láb vénáira nehezedő nyomást, emellett a terhességgel járó hormonális változások is fokozhatják a kockázatot.
  
   

A mélyvénás trombózist kiváltó okok

• Inaktivitás: a hosszú ideig történő ülés (ülőmunka, hosszú repülőutak) vagy fekvés (fekvőbetegek, műtét után lábadozók) hatására a lábizmok vénás keringést támogató izompumpafunkciója nem működik megfelelően, így a vénás vér nehezebben áramlik vissza a szív felé.
• Sérülés, műtét: a sérülések hatására a vérben megnő a véralvadási faktorok koncentrációja. Amennyiben műtétről van szó, nemcsak a bemetszéseknél keletkező sérülések, hanem az altatáshoz használt anyagok is hozzájárulhatnak a kockázat emelkedéséhez, az anesztéziában használt hatóanyagok ugyanis lassíthatják a véráramlást.

A mélyvénás trombózis diagnózisa

Amennyiben valaki azt gyanítja, hogy MVT-je lehet, azonnal le kell feküdni és fel kell polcolni a lábat, illetve értesíteni kell az ügyeletes orvost.

A diagnózis felállításához többféle vizsgálatot is igénybe vehet a szakorvos. Az első lépés a fizikális vizsgálat, amely során az orvos megvizsgálja a beteget, duzzanatokat, nyomásérzékenységet, elszíneződéseket keresve. Ezen információk, illetve az anamnézis alapján határozza meg a MVT klinikai valószínűségét az ún. Wells-pontszám alapján.

Ezt követhetik az alábbi vizsgálatok:

• D-dimer vizsgálat: a D-dimer a vérrögökről leszakadó kis molekula, magasabb koncentrációja trombózisra utalhat.
• Alsó végtagi Doppler-vizsgálatok (ultrahang): részletes információkat szolgáltat a vizsgált terület ereinek állapotáról (átjárhatóság, tágulat, a véráram sebessége, vérrögök).
• Ezt követheti a CT- és/vagy MRI-vizsgálat, amely szintén képes megjeleníteni az esetleges vérrögöket. 

A mélyvénás trombózis kezelése

A kezelés során az a cél, hogy megelőzzük a vérrög méretének növekedését, illetve a trombózis okozta súlyos szövődményeket. Erre antikoaguláns szereket alkalmaznak, amelyek gátolják a trombus növekedését, így közvetetten segítenek a szervezetnek lebontani a vérrögöt. A többféle antikoaguláns szer (köznyelven vérhigítók, véralvadásgátlók) közül mindig a szakorvos dönt a beteg állapota, társbetegségei és gyógyszerelése alapján. A hatóanyag bevitele történhet injekcióval, illetve szájon át is. Gyakori, hogy először injekcióval beadott antikoagulánssal indul a kezelés, majd egy rövid átfedéses időszak után a beteg átáll az orálisan szedett tablettákra.

Nagyon súlyos esetekben előfordulhat, hogy vérrögoldóval vagy katéteres beavatkozással oldják fel a rögöt. Ha az antikoaguláns kezelés ellenjavallt vagy hatástalan, vena cava szűrő/filter (VCF) ideiglenes beültetésére is sor kerülhet, ami azt a célt szolgálja, hogy az esetlegesen leváló vérrögöket (embólus) megfogja, így megakadályozza a súlyos embóliát. Amint csökkent a kockázat, a szűrőt mihamarabb el kell távolítani.

A trombózist követően az orvos javasolhatja a kompressziós harisnya viselését, amely kismértékű védelmet nyújt, enyhíti az ödémásodást, illetve csökkenti a poszttrombotikus vénás elégtelenség kialakulását.

Hosszú távon a tartós antikoaguláns-terápia mellett kulcsfontosságú a tudatos életmód is. A dohányzásról való leszokás, az egészséges étrend, a testsúly csökkentése, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, illetve a rendszeres testmozgás nagymértékben csökkentik a kockázatot, ezért nagyon fontos, hogy betartsuk az orvos utasításait!

Tekintse meg a Szimpatika keringési rendszert célzó készítményeit!