Mi az a tüdőembólia?
Tüdőembóliának azt nevezzük, amikor a tüdő artériái közül valamelyik eltömődik. Ezek az érkatasztrófák vagy érelzáródások megakadályozzák, hogy az oxigénben gazdag vér továbbáramoljon a tüdőből, ez pedig egyfelől a szervezetben is súlyos problémákat okozhat, másfelől az érintett tüdőszövet károsodásához, pusztulásához is vezethet.
A tüdőartériák elzáródását a legtöbb esetben mélyvénás trombózisból származó vérrög okozza.
Mivel a nagyobb vérrögök, illetve a több kisebb vérrög okozta tüdőartéria-elzáródás is életveszélyes lehet, fontos, hogy mihamarabb ellátáshoz jusson a beteg. De előfordul az is, hogy csak kisebb vérrög jut be a tüdőbe, ezekben az esetekben sajnos nehéz azonosítani a problémát.
Az enyhe tüdőembólia is súlyos szövődményekkel járhat
Az észre nem vett, hosszabb távon fennálló tüdőembólia esetén nemcsak ideiglenesen szűkülhetnek be az erek, hanem kialakulhat hegesedés a tüdőartériákban, amely folyamatosan akadályozza vér áramlását. Ennek következtében kialakulhat pulmonális hipertónia, amely során a véráram akadályozottsága miatt megemelkedik a nyomás a tüdővénákban.
A pulmonális hipertónia pedig folyamatosan nagy terhet ró a szívre, ami szívelégtelenséghez vezethet.
A tüdőembólia okai: mindig vérrög áll a háttérben?
A tüdőembólia okai közül a leggyakoribb a mélyvénás trombózis, azaz a láb vénáiban kialakult vérrög. De melyek azok a kockázati tényezők, amelyek megnövelik a mélyvénás trombózis kockázatát? A trombózis nagyon gyakran akkor alakul ki, amikor a vénákban meglassul a véráramlás és pangani kezd a vér, amely következtében elindulhat a véralvadás.
Az is előfordul, hogy a vérerek belső felszínének sérülése áll a háttérben, ugyanis az erek belhártyájának a károsodása (mechanikai ártalom, bakteriális eredetű gyulladás stb. miatt) a vérlemezkék aggregálódásához vezethet a sérült szövetfelszínen.
A mélyvénás trombózis legfőbb kockázati tényezői között meg kell említeni korunk két népbetegségét, a mozgásszegény életmódot és az ülőmunkát is. De a mozgás hiánya más körülmények között is kockázatos.
Gyakran ugyanis akkor jelentkezik a trombózis, amikor valaki sok időt tölt egy testhelyzetben, például repülőgépen vagy fekvőbeteg-ellátás során, egy műtét után lábadozva. De meg kell említeni még a vér fokozott alvadékonyságát is, amit okozhat dohányzás, daganatos betegség, fogamzásgátló szedése, terhesség, illetve örökletes problémák is.
Ezzel együtt meg kell említeni, hogy nem minden esetben vérrög áll a trombózis, illetve embólia mögött. Kiválthatja a vérbe jutott daganatos sejtszaporulat, összeállt baktériumok, illetve a vérbe jutott zsír- vagy levegőbuborékok is.
A tüdőembólia tünetei: mik a tüdőembólia jelei?
Fontos, hogy tisztában legyünk mind a tüdőembólia, mind az azt általában megelőző mélyvénás trombózis tüneteivel is.
A mélyvénás trombózis tünetei
A tüdőembólia tünetei: mikor hívjunk mentőt?
A tüdőembólia tünetei sajnos nem minden esetben egyértelműek, ugyanis nagyon sok függ az adott beteg állapotától és társbetegségeitől, illetve a probléma súlyosságától. A tüdőembólia gyanúja az alábbi tünetek esetén merül fel:
Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, azonnal hívjunk mentőt!
A tüdőembólia diagnosztizációja
A diagnózis felállítása legtöbbször a következő lépéseket foglalja magában:
A tüdőembólia kezelése
A tüdőembóliát kórházban kezelik, általában a sürgősségi betegellátás részeként. A kezelés első lépéseként általában azonnal ható véralvadásgátló gyógyszert (heparin) adnak a betegnek a vérrög növekedésének és a további vérrögök kialakulásának megelőzése érdekében.
Ezek a szerek azonban a gyakori tévhittel ellentétben nem oldják fel az embóliát, ezt a szervezet maga végzi el. Csak nagyon súlyos, életveszélyes a helyzetben szokott az orvos az egyébként kockázatos vérrögoldó szerek mellett dönteni. Ezek a gyógyszerek súlyos vérzést okozhatnak, ezért csak nagyon körültekintően szabad alkalmazni őket.
Az embólia eltávolítása ezen felül történhet sebészi úton, a vénákon át felvezetett katéter segítségével is. A kezelés során legtöbbször oxigén adása is szükséges, illetve béta-adrenerg szerekkel lehet stabilizálni a tüdő keringési paramétereit.
A kezelés után pedig fontos, hogy a továbbiakban is megakadályozzuk a trombózis és embólia kialakulását. A betegek többségénél ezért megfelelően beállított véralvadásgátlóval történő kezelésre, illetve személyre szabott életmódi terápiára van szükség. Sokszor a kompressziós harisnya viselését is előírja az orvos: ez a szűk harisnya nyomás alatt tartja az alsó lábszárat, megakadályozva a vér pangását, így a mélyvénás trombózis kialakulását is.
Mire kell vigyázni a tüdőembólia után? A megelőzés
Mind minden betegség esetén, itt is létfontosságú a megelőzés. Főleg akkor, ha valakinek már volt egy mélyvénás trombózisa vagy tüdőembóliája. A embólia vagy trombózis után az orvos által felírt gyógyszerek szedésén túl nagyon fontos az egészséges életmód: a dohányzás elkerülése, a testtömeg egészséges tartományban való tartása, a mozgás, illetve az egészséges táplálkozás is.
Amennyiben pedig ülőmunkát végzünk, érdemes rendszeresen megszakítani a munkát és mozogni kicsit, hogy a keringésünk felpezsdüljön.
Borítókép: freepik.com