Az Alzheimer-kórra jellemző eltérések 65-70 éves életkorban egyre gyakrabban, 70-80 éves korban már százezerből három-négyezer ember agyában jelen vannak. Fiatalkori Alzheimer-kór nagyon ritkán fordul elő. Az Alzheimer-kórt több egymással szoros kapcsolatban álló tünet jellemzi, amelyek fennállása negatívan befolyásolja a beteg mindennapi önellátását. Az alaptünetek közé tartozik:a memóriazavar, a beszéd- és nyelvi kifejezés zavara, a mozgásügyesség, motoros funkciók zavara, a cselekvés előretervezésének és kivitelezésének zavara, inkontinencia.
A betegség lefolyása során nagy arányban jelentkeznek társbetegségek vagy pszichés tünetek is. Az Alzheimer-kór pszichés és magatartási tüneteinek összefoglaló elnevezése a BPSD (Behavior and Psychological Symptoms of Dementia). Ide tartoznak az alábbi, legfontosabb tünetcsoportok:
a kedélyállapot rendellenességei (affektív zavarok), mint például a depresszió és a szorongás,
szociális és érzelmi visszahúzódás, közömbösség (apátia), ami a kezdeményezőkészség kóros csökkenését jelenti, és a betegek többségében kialakul,
a valósággal való adekvát kapcsolat megszakadása (téveszmék, pszichózis), érzékcsalódások és hamis érzékelések (hallucinációk),
az agitáció és fokozott aktivitás, nyugtalanság (motoros hiperaktivitás) egyéb formái, mint például az elkóborlás, a nem rendeltetésszerű tárgyhasználat stb.
Feltétlenül javasolt felkeresni a háziorvost, amennyiben idős személynél:
fokozódó feledékenység vagy zavartság tapasztalható,
átmeneti zavartság keletkezik (pl. gondolkodása összefüggéstelenné válik),
depresszióra utaló tünetek jelentkeznek,
szokatlan viselkedés alakul ki (pl. nem működik együtt az őt ápoló családtaggal, esetleg agresszívvé válik),
önellátásra képtelenné válik,
környezetváltozásra heveny zavartság alakul ki,
állandó felügyeletre van szükség, mert önmagát elhanyagolja,
ha a beteg hirtelen eltéved, nem talál haza, nem tudja mi történt vele.
Az Alzheimer-kór kialakulásának pontos oka jelenleg nem ismert. Az agyban lezajló kóros elváltozást egyes fehérjék abnormális felszaporodása, és az idegsejtek körüli lerakódása okozza. Kialakulásában feltételezhetően szerepet játszik a genetikai hajlam, vagyis több örökölhető, rendellenes gén hatása, főként a 65 éves kor előtt jelentkező formák esetében. Az érintett családokban a betegség több generáción keresztül megjelenhet. Az esetek mintegy 2 százalékában figyelhető meg családi halmozódás.
(..)
A teljes tartalom az egeszsegvonal.gov.hu oldalon olvasható.