Lárvaterápiától a piócakúráig
Módosítva: 10/9/2024 1 perc AktuálisgyógyászatorvoslásorvostudományÖsszes cikk
A sebet tisztító döglégylárva, a vérkeringést javító pióca vagy a borban és szarvasmarha-epében feloldott hagymazúzalék nem boszorkányság, hanem olyan módszer, ami a szuperrezisztens kórokozók idején különösen hatásos lehet.
Míg a kutatók többsége új eljárások és technológiák felfedezésén töri magát, akadnak olyan orvosok, akik a múltbéli terápiákban látják a megoldást.
A brit Guardian a napokban gyűjtötte össze azokat a penicillin és a többi antibiotikum elterjedése óta idejétmúltnak vagy egyenesen károsnak tartott „sötét középkori” metódusokat, amelyek egészen a 19. század végéig a mindennapi gyógyító praxis részei voltak, és amelyekről az elmúlt másfél évtizedben kiderült, hogy még a modern gyógyszereknek ellenálló mikroorganizmusokkal szemben is hatásosak.
A lap szerint, bár a magyarországi szaksajtó is foglalkozott már a témával, kevéssé ismert, hogy az antibiotikum-rezisztencia korában a nyűként is ismert döglégylárvák a modern orvosi módszerek alternatíváját jelenthetik, mivel az elhalt szövetek és baktériumok elfogyasztásával segítenek a fertőzések leküzdésében.
Ronald Sherman, a Universty of California patológusa volt az úttörők egyike, aki a selymes döglégy (Lucilia sericata), illetve az érckék döglégy (Protophormia terraenovae) lárváit újra a gyógyítás szolgálatába állította.
Az orvosi pióca (Hirudo medicinalis), mint régóta használt neve is mutatja, szintén nem ma kezdte egészségügyi pályafutását, a magas vérnyomással járó betegségektől az agyvérzésen át az ödémákig számos nyavalya kezelésére bevetették az elmúlt évezredekben az állkapcsos nadályok családjába tartozó fajt.
A piócakezelés, másnéven hirudoterápia egyik kulcsa a vérszívó állat véralvadásgátló hatású nyálában található több mint 60 féle aminosav. Ezt a hirudin néven kivonatként is forgalmazott matériát a vérkeringés javítására, műtéti hegek gyors gyógyulására, sőt, plasztikai beavatkozások után a bőr feszesítésére ajánlják egyre több helyen.
A Guardian összeállítása idézi annak a tíz éve a Nottinghami Egyetem farmakológusaiból és középkorászaiból AncientBiotics néven alakult kutatócsoportnak a vezetőjét, amely a középkori orvosi leírások rekonstrukciójával keresi a megoldásokat az antibiotikum-rezisztenciára. Christina Lee szerint munkájuk olyan tudományosan megalapozott gyógymódok kereséséről szól, amelyek inspirálhatják a modern gyógyszerkutatásokat, írja a lap.
Újra megjelentek az orvoslásban a középkori gyógymódok.