A lágyéksérv tünetei, okai és kezelési lehetőségei

Mi az a lágyéksérv?

A lágyéksérv során a hasüregi szerv (általában vékonybél) vagy szövet (a hasüreget fedő, cserplesz nevű zsírréteg) kitüremkedik a természetes helyéről, és kikerül a hasfalon kívülre. A kitüremkedést továbbra is borítja a bőr, így nem nyílt sérülésről beszélünk, ezzel együtt a sérv nem veszélytelen állapot.

A lágyéksérv a sérv leggyakoribb fajtája, amely az összes sérv körülbelül 80%-át teszi ki. A lágyéksérvnek három része van, a sérvkapu, a sérvtömlő és a sérvtartalom. A sérvkapu az a nyílás, amelyen keresztül a hasi beltartalom egy része kikerül a hasüregből. A sérvtömlőn a fali hashártya a sérvkapun át kitüremkedő részét értjük, míg a sérvtartalom a hasüregen kívül került szerv vagy szövet.

A férfi lágyéksérv jóval gyakoribb, mint a hölgyeknél kialakuló lágyéksérv. Ennek az az oka, hogy a lágyéksérv a lágyékcsatornánál alakul ki, ami a férfiaknál a here leszállása miatt kevésbé ellenálló a hasűri nyomással szemben.

A lágyéksérv típusai

A lágyéksérvnek kétféle típusa van, a veleszületett és a szerzett lágyéksérv. A veleszületett sérvek kialakulása mögött fejlődési rendellenesség, például a hashártyanyúlvány tökéletlen záródása áll. A szerzett lágyéksérveknél ezzel szemben az történik, hogy a hasfal ú.n. musculoaponeurotikus rétege a hasűri nyomás hatására szétválik, így sérvkapu keletkezik. A hasüregi nyomás fokozódását számos kockázati tényező kiválthatja, például az elhízás, a hasi folyadékgyülem, a hasi tumorok, a székrekedés, a vizeletürítési zavarok, illetve a makacs köhögés.

A veleszületett és szerzett sérvek mellett megkülönböztetünk úgynevezett reponibilis, accret és incarcerált lágyéksérveket is:

• a reponibilis lágyéksérveknél a sérvtartalom visszahelyezhető a hasüregbe a sérvkapun keresztül,
• az accret lágyéksérvnél a hegesedés és az összenövések miatt csak részben, vagy már nem is helyezhető vissza a sérvtartalom a hasüregbe,
• míg az incarcerált lágyéksérvnél (sérvkizáródás) a hasfal elé préselődött sérvtartalmat már nem lehet visszahelyezni a sérvkapun át.

Az incarcerált lágyéksérv nagyon veszélyes, ugyanis a kitüremkedett szöveteket ellátó erek megtörhetnek, a vérellátás zavara pedig szövetelhalást okozhat. A kizáródott sérveket mihamarabb műteni kell.

A lágyéksérv tünetei

A lágyéksérv tünetei nagymértékben függnek a sérv méretétől és az érintett területtől. A tünetek intenzitásában nagy a szórás, a probléma súlyossága nem egyenesen arányos a betegek által tapasztalt fájdalommal. A sérv tünetei leggyakrabban az alábbi módokon jelentkeznek:

• Jellemző a lágyéki részen megjelenő dudor. Ez a kitüremkedés rugalmas, és fekvő helyzetben gyakran kisebbé válik vagy el is tűnik, ezzel együtt a sérvkapu a lágyéksérv visszahúzódása után is kitapintható marad. A reponibilis sérveknél lehetséges a sérv visszahelyezése a hasüregbe, a súlyosabb típusoknál már nem.
• Tipikus tünet a lágyéktájon jelentkező feszítő, nyilalló, égő, húzó  vagy nyomó jellegű fájdalom, ami sokszor tartós állás vagy fizikai terhelés hatására jelentkezik, és lefelé sugárzik. A fájdalom sok esetben már a kitüremkedés megjelenése előtt megjelenik.
• A sérvkizáródás során erős hasi és hasfali fájdalom, illetve hányás, émelygés is előfordulhat, ahogy kialakulhat puffadás és görcsök is.

Ha a sérvkizáródás tüneteit tapasztalja magán, azonnal forduljon orvoshoz!

A lágyéksérv kezelése

A lágyéksérv diagnózisa

A lágyéksérv diagnosztizálása során az orvos először részletesen kikérdezi a beteget, majd fizikális vizsgálatot végez. Az esetek többségében ez már elegendő a diagnózis felállításához. Amennyiben azonban a klinikai kép nem egyértelmű, további képalkotó vizsgálatokra – szükség esetén akár laparoszkópos feltárásra – is sor kerülhet.

Lehetséges a lágyéksérv kezelése műtét nélkül?

A lágyéksérv kezelésének egyetlen valódi megoldása a műtét, mivel a sérv magától nem szűnik meg, és idővel általában súlyosbodik. A sebészi beavatkozás célja a kitüremkedett hashártya és szövetek visszahelyezése a hasüregbe, valamint a hasfal meggyengült részének megerősítése. A két fő műtéti típus a nyitott (klasszikus) műtét és a laparoszkópos beavatkozás.

A lágyéksérv műtét fő típusai

A nyitott sérvműtétnél a sebész metszést ejt a lágyéktájon, visszahelyezi a kitüremkedett sérvtartalmat, majd megerősíti a hasfalat. A korábban alkalmazott, úgynevezett feszülő varratos technikák során a hasfal meggyengült részét a páciens saját szöveteinek összevarrásával zárták, illetve a sérvkapu éleit húzták össze. Ez azonban fokozott feszülést eredményez, ami nagyobb műtét utáni fájdalommal, hosszabb gyógyulási idővel és a sérv kiújulásának magasabb kockázatával jár. Éppen ezért ma már az esetek döntő többségében nem felszívódó hálót ültetnek be, amely a gyógyulás során benövi a hegszövet, így tartós és ellenálló megerősítést biztosít.

A laparoszkópos műtét során a hasüregbe kis metszéseken keresztül speciális eszközöket, illetve kamerát vezetnek be a beavatkozás elvégzéséhez. Ennek köszönhetően kisebb a beavatkozás utáni fájdalom, gyorsabb a felépülés, ugyanakkor az eljárás általában hosszabb altatást és speciális felszerelést igényel. A laparoszkópos műtétek többségénél szintén hálót alkalmaznak, amelyet belülről helyeznek el a hasfal megerősítésére.

Kezelhető a lágyéksérv sérvkötő segítségével?

Sérvkötő alkalmazása kizárólag ideiglenes megoldásként jöhet szóba – például ha a beteg általános egészségi állapota nem teszi lehetővé a műtétet –, a sérvkötő azonban nem gyógyítja meg a sérvet, csupán visszatartja a kitüremkedést. A sérvkötő tartós viselése kényelmetlenséget, bőrirritációt, nyomási panaszokat okozhat, és nem akadályozza meg a sérv súlyosbodását vagy a kizáródás (stranguláció) veszélyét.

Meddig tart a felépülés?

A lágyéksérv műtét utáni rehabilitáció menete nagymértékben függ attól, hogy nyitott vagy laparoszkópos technikával történt-e a beavatkozás, valamint sokat számít az is, milyen egészségi állapotban van a beteg.

Nyitott sérvműtét után a gyógyulás általában lassabb. A normál fekvőbeteg-ellátás esetén a beteg a műtét előtti nap fekszik be, és vagy a műtét másnapján, vagy pedig a bőrkapcsok eltávolításakor (az ötödik napon) távozik. A fájdalom az első napokban erőteljesebb lehet, különösen mozgásra vagy köhögésre. A munkába való visszatérés általában 4–6 hét után lehetséges, de fizikai munkát végzők esetén ez az időszak még hosszabb is lehet. A nehéz emelést, megerőltető tevékenységeket legalább 6 hétig kerülni kell, mivel ezek növelik a szövődmények, például a sérv kiújulásának kockázatát.

Laparoszkópos sérvműtét esetén a felépülés gyorsabb. Mivel a beavatkozás kisebb metszéseken keresztül történik, a fájdalom mérsékeltebb, a heg kisebb, és a betegek gyakran már 1–2 nap után visszatérhetnek könnyű tevékenységekhez. A munkába való visszatérés általában 1–2 hét után lehetséges, míg a komolyabb fizikai megterhelés 3–4 hét múlva javasolt.

A betegekben sok kérdés felmerül a műtét kapcsán. Meddig tart a lágyéksérv műtét utáni fájdalom? A lágyéksérv műtét után mikor lehet emelni? Mikor kezdhető újra a lágyéksérv műtét utáni nemi élet? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban mindig a kezelőorvosánál tájékozódjon, ugyanis csak ő tud pontos választ adni az Ön egyéni helyzetére vonatkozóan.

Tekintse meg a Szimpatika emésztési és kiválasztási problémákat célzó készítményeit!