Kertészkedés – zölden

Ám ha kertészkedésre adjuk a fejünket, akár kültérben, akár beltérben gondolkodunk, érdemes odafigyelni arra, hogy tevékenységünk belül maradjon a környezettudatosság határán. Ezt a vonalat nagyon könnyű átlépni, ezért összegyűjtöttünk pár hasznos tanácsot, hogy ha nem muszáj, ne terheljük még jobban a természetet.

A városi kertészkedés közel sem akkora ördöngösség, mint amekkorának hangzik. Számtalan társasház és lakás rendelkezik erkéllyel, ahol kitűnően lehet különféle fűszernövényeket, zöldségpalántákat nevelni dísznövényeink mellett. A haszonnövények nevelése nemcsak kellemes kikapcsolódás, hanem egészséges és környezettudatos tevékenység is, ráadásul minden esély megvan arra, hogy a saját paradicsomunk sokkal ízesebb lesz, mint az import.

Növényeinket ültethetjük sima balkonládába, ám arra figyeljünk oda, hogy az aljuk lyukas legyen, amin keresztül távozhat a felesleges mennyiségű víz, és arra is, hogy a láda inkább masszív, tartósabb darab legyen, ne kelljen belőle minden évben újat venni. Sokszor egy cserép- vagy agyagedény nemcsak hosszabb élettartammal rendelkezik, hanem esztétikusabb is, mivel egy kiskertnél fontos elem a látvány is.

A kisméretű, erkélyen tartott veteményes esetében mindenképpen tartózkodjunk a vegyszerek használatától, mert teljesen feleslegesek, és pont ellentmondanak a környezettudatosság elvének. Növényeinket inkább általunk előállított humusszal trágyázzuk, amit az erkélyre helyezett komposztládában épp olyan egyszerűen állíthatunk elő, mint egy kertben. A növényi eredetű háztartási hulladékot, kávézaccot, teafüvet egy nagyobb, jól szellőző ládába érdemes rakni, és lehetőleg árnyékba, hogy ne száradjon ki. A komposztládában nagyjából egy év alatt lesz a hulladékból humusz, amit ez idő alatt érdemes kétszer-háromszor átforgatni, hogy egyenletesen szellőzzön, és ne rothadjon be. A megfelelő minőségű humusz egyáltalán nem büdös, így nem kell a rossz szagoktól tartanunk, és annál dúsabb lesz, minél többféle növényi hulladékot rakunk bele.

Az erkélyen tartott növények termését és levelét fogyasztás előtt érdemes alaposan megmosni, hogy megtisztítsuk a rárakódott városi portól és szennyeződéstől. A szennyezett levegő okozta savas eső gyengíti ugyan a növényeket, de az emberre nem jelentenek közvetlen veszélyt, ha megtisztítottuk a fogyasztandó részeket.

Beltérben kialakított kerteknél ezzel a veszéllyel nem kell számolnunk, ám itt más csapdákba sétálhatunk bele. Ha lakásunk nem kellően napsütötte és meleg, akkor kísértésbe eshet az ember, hogy növényeinek különféle elektromos berendezésekkel teremtsen megfelelő klímát. Ám ezeknek nagy hátulütője, hogy bár a növények jól érzik magukat tőle, hihetetlen mértékben megdobják a villanyszámlát. Ha a mesterséges világítást elengedhetetlennek érezzük, inkább vásároljunk LED-es égőkkel működő berendezéseket, amelyek az energiatakarékosság elvének is megfelelnek. Ha pedig van olyan rész a lakásban, ahova kellő mennyiségű fény jut, akkor helyezzük oda a kertünket, és máris egy kiadással kevesebbel kell számolnunk. A bent tartott növényeket természetesen ugyanúgy trágyázhatjuk a saját komposztunkkal, mint az erkélyen tartottakat.

Növényeink locsolásának legkörnyezetkímélőbb módja az, ha ehhez esővizet használunk. Esővizet bárhol gyűjthetünk, ahol van eresz, erkély, netán egy kisebb közös udvar. Egy, a kifolyócső alá helyezett nagyobb edénybe vagy hordóba célszerű felfogni a vizet, mert ebben tárolni is tudjuk.
A csapvíz sem árt meg a növényeknek, de ilyen esetben figyeljünk arra, hogy lehetőleg szobahőmérsékletű vízzel locsoljunk. Ha pedig van egy csöpögő csapunk, az abból felfogott víz többszörösen is környezetkímélő, mert még kárba sem megy.