Óvatosan a sószórással, drága mulatság!

Milyen káros környezeti hatásokat vált ki az utak sóval történő kezelése?

A konyhasó marja a betont, a járműveket, a cipőket, a kutyák lábát, de leginkább a fáknak árt azzal, hogy elérhetetlenné teszi számukra a vizet. A sós talajvizet ugyanis a hazai fafajok képtelenek felvenni, így kiszáradásra vannak ítélve. Jobb esetben csak gyengül ellenálló képességük a kártevőkkel és kórokozókkal szemben, így könnyebben megbetegszenek. Budapest egyes részein akár egy kilogramm só is van egy köbméter talajban a síkosságmentesítés miatt, a belvárosban például számos fa haldoklik, vagy már kiszáradt ennek következtében.

A sózás a környezet mellett hétköznapi használati tárgyainkat sem kíméli. Mik vannak a legnagyobb veszélyben?

A só káros hatása komoly anyagi károkat okoz, nagyobb értékeinket is tönkre teheti. Rongálódnak miatta a járművek és a föld alatt húzódó közművek, illetve maga az útburkolat is, vagy éppen a drága csizmák és cipők.

A negatív hatásokat félretéve, mennyire hatékony a sózás?

Korántsem nevezhető hatékonynak, látszólagos olcsósága ellenére, hiszen mínusz 7 °C alatt már nem olvasztja a havat. Más jégolvasztó szerek akár mínusz harminc fokig gyors és tökéletes síkosságmentesítést végeznek.

Ha egy ház előtti járdaszakasz biztonságossá tétele a cél, mi a legjobb módszer?

Első lépésben a hó ellapátolása, egészen addig, amíg el nem áll a havazás. Amíg esik a hó, bármilyen olvasztószer bevetése felesleges, mert a lehulló csapadék felhígítja azt, és rontja ezzel az olvasztóképességet. Külön pozitívum a plusz testmozgás, mely sokkal több egészségügyi hasznot hoz, mint gondolnánk. Ha már ellapátoltuk a havat, elsősorban olyan anyagok kiszórása javasolt, melyek a maradék jég síkosságát csökkentik, és nem ártanak a környezetnek: ilyen a faforgács, a zeolit (macskaalom), esetleg homok. Másodsorban alkalmazzunk csak alternatív olvasztószereket. Ónos eső esetén az olvasztószer és érdesítő anyag keveréke a legjobb.

Milyen alternatív módszer létezik a közutak környezetbarát jégmentesítésére?

Határainkon túl a legtöbb helyen egyszerűen semmit nem csinálnak a kotráson kívül, mindössze kötelezővé teszik a hólánc használatát. Szlovákiában például murvát szórnak a hóra, amely „belegyógyul” a jeges felszínbe, érdessé téve azt. Ezen nem lehet ugyan száguldozni, de 40-50 kilométeres sebességgel, egyenes úton biztonságos. Ha mindenképpen szórni akarunk, számos olyan alternatív jégolvasztó szer létezik, melyek kevésbé károsak, mint a konyhasó.

Sajnos az utcák jelentős részén nem tesznek semmit azért, hogy biztonságosabb legyen a közlekedés. A legnagyobb veszélyben ilyenkor az idősek vannak. Mit lehet tenni, hogy elkerüljék a baleseteket?

Sokat segít, ha zoknit húznak a cipőre, különösen ónos esőben, hiszen a textíliák jobban tapadnak a jégen, mint a gumi vagy műanyag cipőtalp. Persze a legjobb, ha ilyenkor nem indulnak útnak és átszervezik az életüket. Érdemes figyelni az időjárás-jelentést, és az ónos eső előtti napon elintézni a fontos dolgokat.

A sózással dolgozó közútkezelők szerint a környezetet kevésbé terhelő megoldások jóval drágábbak, viszont nem sokkal hatékonyabbak, mint a klasszikus módszer. Mekkora többletköltséget jelentene, ha elhagynánk a sót?

Semekkorát, sőt, sokkal olcsóbb lenne. A közútkezelő ugyanis nem nézi, hogy a közművek, az úttest, a hidak vagy a járművek szétmennek a só miatt. Az a kár egy másik kasszában jelenik meg, még akkor is, ha egy cég felelős értük. Tapasztalataink szerint sajnos a döntéshozók nagyon ritkán gondolkodnak hosszú távon, így nem érdekli őket, hogy 10 év múlva leszakad a híd vagy széttörik a sótól szétrozsdállt busz az utasok alatt. Bár Budapesten például a hidakon már nem sóznak, de ha igazán jót akarnának, sehol nem tennék ezt.

Mi a legnagyobb akadálya annak, hogy új módszereket vezessünk be az utak jégmentesítésére?

A sóimport hatalmas üzlet, megfelelő lobbierővel. Az adófizetők meg úgyis kifizetik a híd, közmű és útjavítás árát, mert az emberek ritkán figyelnek az ilyen lassan, évek, évtizedek alatt anyagot és élőt gyilkoló dolgokra. Ez kísértetiesen hasonlít a légszennyezésre, mely legtöbbször nem látszik, nem érzékelhető, és nem hozzuk összefüggésbe mondjuk egy szívinfarktussal vagy agyi trombózissal, noha nagy valószínűséggel az okozta. A legnagyobb eredményre az vezethet, ha minél többet beszélünk róla és jó példával járunk elöl, legalább a szomszédok felé.

Van-e összefüggés az utak kezelése és a levegő minősége között? Miért foglalkoznak Önök a jeges utakkal?

A só pusztítja a fákat. Ha több fa marad, több légszennyezést képes kiszűrni. Itt érdemes megjegyezni, hogy a téli, vegetációs időszakban is rengeteg káros anyagot tüntetnek el a fák, ezért lenne kifejezetten fontos, hogy jobban odafigyeljünk a védelmükre.