Pulit a Holdra!
Módosítva: 11/13/2014 Szerző: Kalmár András 2 perc Üzenet a Földnek
Hogyan kerül egy puli a Holdra és milyen hasznunk van ebből? Elképesztően hangzik, de ennek a nem mindennapi kihívásnak próbál eleget tenni a Pacher Tibor és lelkes csapata, a Puli Space Technologies: egy robotkutya megépítésén fáradoznak, ami a nagyfelbontású képek küldésével hosszútávon számos földi probléma megoldását is elősegíthetné.
Képzeljük el, hogy ez a kedves magyar kutyafajta lihegő nyelvvel ugrándozik a Hold kráterei között:
Na jó, akkor képzeljük el, hogy ez a helyes(?) magyar robotkutya bandukol a Hold kráterei között, és nagyfelbontású videókat küldözget az otthoniaknak:
Mindkettő szinte egyformán hihetetlen. Pedig az utóbbinak elég nagy az esélye, annak ellenére, hogy a kutyánknak önerőből kell odáig eljutnia.
Létezik ugyanis egy Google Lunar XPRIZE nevű verseny, amely a következő Holdra lépést hivatott elősegíteni azáltal, hogy 40 millió dolláros keretéből megjutalmazza az első magáncégeket, melyek sikeresen elérik a Hold felszínét.
A verseny szabályai szerint egy minimum 90%-ban magánpénzből finanszírozott csapatnak kell sikeresen eljuttatnia egy automata egységet a Hold felszínére, amelynek az érkezési helytől számítva legalább 500 métert kell megtennie, és el kell küldenie az úgynevezett ‘Mooncast’-ot a Földre. A Mooncast-adásnak tartalmaznia kell 360 fokos panorámaképeket a Hold felszínéről, felvételeket a járműről, közel valós idejű videókat annak útjáról, és az új információk mellett egy előre tárolt adatcsomag Földre sugárzását is meg kell oldani.
Ennek a nem mindennapi kihívásnak próbál eleget tenni a mi Pulink, azaz a Pacher Tibor által összeverbuvált lelkes, főleg önkéntesekből álló csapat. Annak ellenére, hogy magának a „kutyának” a megszerkesztése sem kis feladat (gondoljunk csak például arra, hogy a Holdon az éjszaka két hétig tart, és -180 fokra hűl a levegő), meg kell birkózniuk az odajutás problémájával is, mert olyan rakétát, amelyik pályára állít egy műholdat, nem nehéz találni, de a Föld körüli pályáról el kell jutni a Holdig, sőt, ott le is kell szállni úgy, hogy a Pulinak egy szőrszála se görbüljön.
De mégis, mire jó ez ez egész? Emlékszünk még Lindberghre, aki elsőként átrepülte az Atlanti-óceánt? Nos, ő is egy versenyt nyert meg akkor, és bár előtte senki sem hitte volna, hogy lehetséges a kontinensek közti repülés, az ő teljesítményének köszönhetően indult meg a transzatlanti utasszállítás.
Nos, most is valami ilyesmiben reménykednek a szakemberek, és ha nem is indít jövő héten űrexpresszt a MÁV, attól még számos egyéb haszna lehet a kutatásnak. A Hold ugyan távolinak tűnik, de az emberiség ottani jelenléte segíthet földi problémák megoldásában is. Az inkább távolabbinak látszó jövőben akár az ott található nyersanyagok hasznosítására is gondolhatunk. Holdi bázisok létrehozásához szükség lesz az ott található anyagok helybeni felhasználására, az energiaellátás biztosítására, és az ehhez szükséges technológiák vagy azok módosított változatai itt a Földön is hozzá fognak járulni természeti kincseink okosabb felhasználásához.
A Puli egy felderítő robot, amelynek extrém körülmények között, nehéz terepen kell tudnia információt szolgáltatni környezetéről, és ennek a Földön is hasznát vehetjük barlangokban, katasztrófa sújtotta területeken; a Puli különböző variációi hasznos segítőknek bizonyulhatnak nehezen hozzáférhető részek elérésében.
Ha a magyar csapat dobogós lesz, tehát sikerül Holdra szállnunk, az nem pusztán dicsőséget, de a jövő nagy reménységében, az űriparban való aktív jelenlétet, vagy akár vezető pozíciót is hozhat hazánknak. Magyarország már többször bebizonyította a magánkezdeményezések, a civil erő hatékonyságát, talán így lesz ez a Holdra szállással is.
Na jó, akkor képzeljük el, hogy ez a helyes(?) magyar robotkutya bandukol a Hold kráterei között, és nagyfelbontású videókat küldözget az otthoniaknak:
Mindkettő szinte egyformán hihetetlen. Pedig az utóbbinak elég nagy az esélye, annak ellenére, hogy a kutyánknak önerőből kell odáig eljutnia.
Létezik ugyanis egy Google Lunar XPRIZE nevű verseny, amely a következő Holdra lépést hivatott elősegíteni azáltal, hogy 40 millió dolláros keretéből megjutalmazza az első magáncégeket, melyek sikeresen elérik a Hold felszínét.
A verseny szabályai szerint egy minimum 90%-ban magánpénzből finanszírozott csapatnak kell sikeresen eljuttatnia egy automata egységet a Hold felszínére, amelynek az érkezési helytől számítva legalább 500 métert kell megtennie, és el kell küldenie az úgynevezett ‘Mooncast’-ot a Földre. A Mooncast-adásnak tartalmaznia kell 360 fokos panorámaképeket a Hold felszínéről, felvételeket a járműről, közel valós idejű videókat annak útjáról, és az új információk mellett egy előre tárolt adatcsomag Földre sugárzását is meg kell oldani.
Ennek a nem mindennapi kihívásnak próbál eleget tenni a mi Pulink, azaz a Pacher Tibor által összeverbuvált lelkes, főleg önkéntesekből álló csapat. Annak ellenére, hogy magának a „kutyának” a megszerkesztése sem kis feladat (gondoljunk csak például arra, hogy a Holdon az éjszaka két hétig tart, és -180 fokra hűl a levegő), meg kell birkózniuk az odajutás problémájával is, mert olyan rakétát, amelyik pályára állít egy műholdat, nem nehéz találni, de a Föld körüli pályáról el kell jutni a Holdig, sőt, ott le is kell szállni úgy, hogy a Pulinak egy szőrszála se görbüljön.
De mégis, mire jó ez ez egész? Emlékszünk még Lindberghre, aki elsőként átrepülte az Atlanti-óceánt? Nos, ő is egy versenyt nyert meg akkor, és bár előtte senki sem hitte volna, hogy lehetséges a kontinensek közti repülés, az ő teljesítményének köszönhetően indult meg a transzatlanti utasszállítás.
Nos, most is valami ilyesmiben reménykednek a szakemberek, és ha nem is indít jövő héten űrexpresszt a MÁV, attól még számos egyéb haszna lehet a kutatásnak. A Hold ugyan távolinak tűnik, de az emberiség ottani jelenléte segíthet földi problémák megoldásában is. Az inkább távolabbinak látszó jövőben akár az ott található nyersanyagok hasznosítására is gondolhatunk. Holdi bázisok létrehozásához szükség lesz az ott található anyagok helybeni felhasználására, az energiaellátás biztosítására, és az ehhez szükséges technológiák vagy azok módosított változatai itt a Földön is hozzá fognak járulni természeti kincseink okosabb felhasználásához.
A Puli egy felderítő robot, amelynek extrém körülmények között, nehéz terepen kell tudnia információt szolgáltatni környezetéről, és ennek a Földön is hasznát vehetjük barlangokban, katasztrófa sújtotta területeken; a Puli különböző variációi hasznos segítőknek bizonyulhatnak nehezen hozzáférhető részek elérésében.
Ha a magyar csapat dobogós lesz, tehát sikerül Holdra szállnunk, az nem pusztán dicsőséget, de a jövő nagy reménységében, az űriparban való aktív jelenlétet, vagy akár vezető pozíciót is hozhat hazánknak. Magyarország már többször bebizonyította a magánkezdeményezések, a civil erő hatékonyságát, talán így lesz ez a Holdra szállással is.