Zaj, por, szemét. Fesztiválok hátulról

Egy, a Szigethez, a VOLT-hoz vagy a Balaton Soundhoz hasonló fesztiválon mi jelenti a legnagyobb kihívást környezetvédelmi szempontból?

Rengeteg a kihívás környezetvédelmi szempontból is egy fesztivál szervezésekor, lebonyolításakor. Egyrészt a fesztivál folyamatos takarítása, a por- és talajterhelés csökkentése, a zajterhelés minimalizálása, a természeti környezet állagának megóvása, annak helyreállítása; ezen felül fontos a közlekedés ésszerűsítése, a tömegközlekedés rendezvényre szabása, a kerekpáros közlekedés ösztönzése, segítése ingyenes kerékpártárolókkal, és a Duna bevonása a tömegközlekedésbe. A fesztivál idején – talán egyedülálló módon – egy saját hajójáratot is üzemeltetünk, hogy ezzel is a közúti közlekedés terheit csökkentsük.  Ha csak a Sziget példájánál maradunk, ott minden évben a főváros tulajdonában lévő zöldterület átadása-átvétele kezdi és fejezi be a fesztivált, ami azt jelenti, hogy olyan állapotban kell majd átadni a területet, ahogy azt előtte átvettük. Ezzel az elmúlt 19 évben sosem volt probléma. Azt azért itt szeretném gyorsan hozzátenni, hogy mi a Hajógyári-sziget területének állapotával nem csupán a fesztivál ideje alatt foglalkozunk: számos olyan felújítást, karbantartást végeztünk, ami egész évben a területre látogatók kényelmét szolgálja. Felújítjuk a murvás utakat, befoltozzuk a betonúton a kátyúkat, az elmúlt évben több száz köbméternyi, még a 80-as években illegálisan lerakott hulladékot szállítottunk el, karbantartjuk a víz- és csatornarendszert, az elektromos vezetékeket stb. A rendezvények alatt törekszünk arra, hogy a nagy tömeg és az építkezés, illetve a fesztivál alatt bejáró járművek minél kisebb mértékben terheljék a talajt. Ennek érdekében a főbb közlekedési útvonalakat különböző technikákkal (acélúttal, illetve műanyagfedéssel) lefedjük.

Hogyan kezelik azt a rengeteg szemetet, amit az emberek összegyűjtenek a fesztiválok alatt?

Természetesen a szemétképződés az egyik legnagyobb probléma a fesztivál ideje alatt, de ezen egy több száz fős takarító személyzettel úrrá tudunk lenni. Egyrészt az FKF Rt. takarítógép-parkját és embereit alkalmazzuk, másrészt saját takarítószemélyzet végzi a kézi takarítást, illetve a vendéglátósok a saját területeik tisztántartásáért felelősek. A szemétszedésnél fontos, hogy a képződött hulladékot szelektíven gyűjtjük, és egy megállapodás keretében a felhasználható hulladékot olyan helyre szállíttatjuk, ahol azt újrahasznosítják. Emellett megannyi akció van minden évben, ami a szemét szelektív összegyűjtésére buzdítja a látogatókat. Megemlíteném még az önkéntes programot, ami azt jelenti, hogy a szervezett szakképzett munkaerő mellett egy ellenőrzött, koordinált rendszerben önkéntesek is reszt vesznek a hulladék szelektíven gyűjtésében.

Mennyivel drágább egy zöld fesztivál?

Kellő elkötelezettséggel és jól szervezett munkával a vállalható határokon belül tartható egy zöld fesztivál költsége, de természetesen így többe kerül, mint ha nem törődnénk ezzel. Időnként környezetvédelmi pályázati forrásokkal csökkenthető ennek a költsége.

Milyen hatással van a zaj a környezetre, mit tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a zajszintet?

Kiemelt kérdés a fesztivál zajszintjének csökkentése, és ez többször is nagy nyilvánosságot kapott. Azt tudni kell, hogy a Sziget alatt van egy nappali, reggeltől este 11-ig és egy esti, tehát 11-től reggelig tartó időszak – mindkét időszakban meghatározott zajszint engedélyezett, amit mi teljes mértékben igyekszünk betartani. Tesszük ezt egyrészt úgy, hogy este 11 után nincsenek szabadtéri koncertek, a programokat onnantól zajszigetelt falú sátorban folytatjuk. A sátrak tájolását, a hangfalak irányát is úgy állítjuk be, hogy azok ne a lakott területek felé szóljanak, és a nagyobb sátrak bejáratához egy-egy hangterelő falat emelünk, ami további zajkibocsátás-csökkenést eredményez.

A fesztivál ideje alatt folyamatosan mérjük a zajterhelést a környező lakott területeken, és ahol a határérték-közeli eredményt, esetleg túllépést mérünk, azonnal intézkedünk, hogy az adott terület felé szóló programhelyszínt lehalkítsák. A túllépés ilyen esetben a meteorológiai viszonyok miatt fordulhat elő, hiszen eleve használunk minden zenei helyszínen egy úgynevezett hanglimitert, amit a Sziget előtti „hangbejáráson” beállítunk a megengedett szintre. Ezt pusztán emberi beavatkozással nem lehet túllépni, tehát a buli hevében a koncert hangmérnöke hiába tolja feljebb a hangerőt, azt a limiter nem engedi. Ennek ellenére folyamatosan mérünk és üzemeltetünk egy úgynevezett zöldszámot is, ahol a környék lakói jelezhetik, ha zavaró hanghatást észlelnek. Jellemzően azonban a kerületek saját zaja, a tömegközlekedés vagy egy-egy helyi kerthelyiség jelentősen nagyobb zajhatást jelent, mint a fesztivál.

Mik a visszajelzések a lakosok, illetve a hatóságok felől a helyreállítást illetően?

A helyi lakosok egyre kevésbé panaszkodnak a fesztiválra, sőt, úgy érezzük, a többség fölismerte a rendezvények turisztikai, kulturális és gazdasági jelentőségét, és már büszkék is arra, hogy itt van a közelükben a fesztivál. A fesztivál végén, a bontás után nagy erőkkel beindul a takarítás, majd a terület teljes rehabilitációja, és ha kedvező az időjárás, akkor kb. egy hónappal a Sziget után már semmi jele annak, hogy Európa legjobb nagyfesztiválját tartottuk meg nemrég ezen a helyen.

Elégedettek-e a jelenlegi környezetvédelmi teljesítménnyel? Van még hova fejlődni ezen a téren?

Természetesen fejlődni mindig lehet, de tiszta lelkiismerettel állíthatjuk, hogy példaértékű a környezetvédelmi aktivitásunk. Amikor 12-14 évvel ezelőtt elkezdtük, akkor pedig szinte egyedülálló volt. Talán az sem véletlen, hogy a rendezvényeink több ízben kaptak kiváló minősítést a különböző szakmai értékeléseken, illetve hogy a Sziget és a Balaton Sound is elnyerte a ZÖLD FESZTIVÁL-díjat néhány éve.