Így hat az óraátállítás a szervezetünkre
Módosítva: 10/9/2024 2 perc AktuálisVitáltippekAlvásPihenésteljesítményingerlékenységÖsszes cikk
A téli és nyári időszámításról és az ehhez kapcsolódó óraátállításról mindenkinek más a véleménye. Egyesek szerint teljesen felesleges, csupán arra jó, hogy napokra összezavarja a szervezetüket, másokat viszont egyáltalán nem zavar meg és észre sem veszik azt a plusz, vagy épp mínusz egy órát az átálláskor. Az óraátállítás bevezetésének hátterében energiamegtakarítás áll: mivel a nyári időszámítás alatt később sötétedik, így csak később van szükség arra, hogy felkapcsoljuk a villanyt. Hogyan hat a szervezetünkre az óraátállítás?
„Az óraátállítás többet jelent annál, hogy egy órával többet vagy kevesebbet alszunk. Szervezetünket ugyanis ennél jobban megviseli. Néhány napig, sőt akár egy-két hétig is hatással lehet a pihenésünkre, alvásunkra vagy a munkánkra, ezáltal a teljesítményünkre is.
A szervezetünk napi működése a belső óránk szabályos menetrendjéhez, a sötétség és a világosság váltakozásához kapcsolódó ún. cirkadián ritmushoz igazodik.
Ha ez a ritmus bármilyen okból – például éjjeli munkavégzés, alvászavar, rendszeres éjszakázás – felborul, az hatással van a szervezetünk működésére.
Az óraátállítás miatt ez a ritmus egy órával eltolódik, az egy órányi alváshiány miatt pedig ébredéskor az alvást segítő melatonin hormon szintje még olyan magas, mint ahogy az alváskor lenni szokott.
Ezzel szemben azonban a cukorszintet szabályozó glükokortikoid szintje, valamint az ébrenléti aktivitást és éberséget elősegítő orexin nevű ingerületátvivő anyag alacsony, ezért szétszórtnak, dekoncentráltnak érezhetjük magunkat” – mondta Dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.
Milyen panaszokat okozhat a cirkadián ritmusban bekövetkezett változás?
- Rossz közérzet
- Fejfájás
- Fáradtság
- Ingerlékenység, lehangoltság
- Koncentrációzavar, szórakozottság
- Emésztési zavarok
- Étvágytalanság
- Álmatlanság
- Szívbántalmak
Óraátállítás. Meddig még?
Az óraátállítást Európában 1916-ban vezették be először, majd évekkel később elhagyták, ám a 70-es években újra bevezették, hogy csökkentsék az energiafelhasználást. Az évek során azonban számos tanulmány kimutatta, hogy ez a hatása elhanyagolható, ezzel szemben azonban a nyári időszámítás egészségre gyakorolt káros hatása jelentősebb.
Az Európai Bizottság 2018-ban ismertette a nyári óraátállítás megszüntetésére irányuló javaslatát, amelyet 2019-ben megszavaztak. Arról, hogy ez mikor fog megvalósulni, egyelőre nincs hír. Addig is egy kis odafigyeléssel felkészülhetünk, hogy minél kevésbé viseljen meg minket.
Hogyan tehetjük zökkenőmentessé az átállást?
Szerencsére számos praktika segíthet megkönnyíteni ezt az időszakot. Fáradtság esetén iktassunk be pihenőt, ezzel elkerülhetők az ilyenkor gyakori háztartási vagy közlekedési balesetek.
Vegyünk esténként egy forró fürdőt, készítsünk egy ízletes citromfű teát, amely megnyugtat lefekvés előtt. Ha nem érezzük magunkat fáradtnak, az esti séta segíthet levezetni a feszültséget és ráhangolódni a pihenésre.
Mozogjunk többet, ugyanis a futás, torna, jóga, vagy bármilyen aktivitás segíti a szerotonin hormon termelődését. A könnyű, mértékletes táplálkozás és a minimum napi 10.000 lépés sokat segít a fáradtságérzés leküzdésében.
„Az átállás jobban megviselheti a gyermekeket, az idős embereket, és azokat, akik alvászavarban szervednek. Vannak olyanok is, akiknél szükség lehet gyógyszerekre is a hangulatváltozás, illetve az alvásproblémák miatt, ám ha tudjuk, hogy minket komolyabban megvisel ez az időszak, készüljünk fel előre.
Keljünk korábban akár már napokkal az óraátállítás előtt, pihenjük le hamarabb, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá a szervezetünket a változásra” – tette hozzá a doktornő.
Kiemelt kép: freepik.com
Az óraátállítás többet jelent annál, hogy egy órával többet vagy kevesebbet alszunk. Szervezetünket ugyanis ennél jobban megviseli, hatással lehet a pihenésünkre, alvásunkra vagy a munkánkra.