Hogyan kerülhetjük el a vashiányt?

Az őszi-téli időszakra való felkészülés során kiemelten fontos odafigyelni szervezetünk megfelelő tápanyagellátására, ezen belül a vasbevitelre is. A vashiány ugyanis negatívan befolyásolhatja közérzetünket, energiaszintünket és immunitásunkat, ezért különösen fontos időben felismerni és kezelni a problémát. A Budai Egészségközpont hematológusa, dr. Várkonyi Judit, PhD ehhez ad tanácsokat.

A vashiány okai és kockázati tényezői

A vas létfontosságú nyomelem szervezetünk egészséges működéséhez. Központi szerepe van a szervezet oxigénellátásában, és elengedhetetlen a vörösvértestek képződéséhez. A vashiány azonban az egyik leggyakrabban előforduló egészségügyi hiányállapot, ami legtöbbször elégtelen táplálkozásra vezethető vissza, de több egyéb okból is kialakulhat.

Az elégtelen vasbevitel, például a vegetáriánus vagy vegán étrendet követők körében, gyakran vezethet vashiányhoz, mivel a növényi alapú vas (nem-hem vas) kevésbé jól szívódik fel, mint az állati eredetű hem vas. Emellett az életkorból vagy élethelyzetből adódó megnövekedett vasszükséglet is vezethet vashiányhoz.

Fokozott vasigény léphet fel például terhesség, szoptatás vagy intenzív fizikai aktivitás esetén, sportolóknál. A csecsemők, kisgyerekek és a terhes nők ezért a legveszélyeztetettebbek, mivel a gyors és egészséges növekedéshez több vasra van szüksége a szervezetnek.

„A menstruációs vérveszteség, valamint bizonyos emésztőrendszeri betegségek szintén hozzájárulhatnak a vasraktárak kimerüléséhez. Súlyosabb esetekben a vashiány vérszegénységhez (anémia) is vezethet, ami tovább súlyosbítja a panaszokat. A nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve ilyen szempontból, mivel esetükben természetszerűleg nagyobb arányban alakulhat ki vérszegénység, mint a férfiaknál” – hangsúlyozza dr. Várkonyi Judit.

Férfiak és idős emberek esetén pedig a gyomor-bélrendszerből származó occult, azaz csak a széklet laboratóriumi vizsgálatával kimutatható vérzés lehet a vashiányos vérszegénység oka. Körükben ezért fontos székletvizsgálatot is végezni a szűrővizsgálatok során.

A bélrendszeri betegségek, mint például a reflux vagy a fekélybetegséget okozó Helicobacter pylori baktérium hordozás, továbbá a vékonybélbetegségek, mint a lisztérzékenység (cöliákia) vagy a Crohn-betegség, gátolhatják a vas hatékony felszívódását a bélből. A gyomorsavcsökkentő gyógyszerek hosszan tartó használata is hozzájárulhat a vasfelszívódási zavar kialakulásához.

Vannak olyan bélbetegségek, mint a vastagbél fekélyeket okozó colitis ulcerosa, amely bélvérzés folytán vezethet vérszegénységhez. Amennyiben a vashiány kezelésére szedett készítmények nem hozzák meg a várt eredményt, tanácsos megvizsgálni, hogy nem áll-e fenn ilyen jellegű probléma. Gyulladásos bélbetegség vagy gyomor-, vagy bél-fekélyes folyamataiban nem is tanácsos tablettás vaskészítmény alkalmazása számos bélrendszeri mellékhatása miatt.

A vashiány tünetei: mikor kell gyanakodni?

A vashiány tünetei sokszor alattomosan, lassan alakulnak ki, ezért nehéz a korai felismerés. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a fáradtság, gyengeség, letörtség, sápadtság, továbbá előfordulhat fejfájás, szédülés, valamint koncentrációs zavarok is. Emellett megjelenhet hajhullás, körömtöredezés, hideg végtagok és akár fülzúgás is, ami további pszichés tünettel járhat.

Ezenkívül étvágytalanság vagy épp annak ellenkezője is jellemezheti a vashiányos állapotot, és nem ritka a nyelvégés, fájdalmas nyelészavar sem. Gyermekeknél késleltetheti a fejlődést és figyelemzavart is okozhat, ezért náluk még fontosabb, hogy időben kiderüljön a probléma.

Hogyan kezeljük a vashiányt?

A vashiány kezelése elsősorban a kiváltó okoktól függ. Enyhébb esetekben elegendő lehet a vasban gazdag étrend követése, amely magában foglalja többek között a vörös húsokat, májat, spenótot, lencsét, valamint a C-vitaminban gazdag ételek fogyasztását. A citrusfélék például segítik a vas felszívódását. Súlyosabb vashiányos vérszegénység esetén azonban orvosi beavatkozásra lehet szükség.

A Budai Egészségközpont szakembere szerint érdemes megfontolni a vasinfúziós terápiát azokban az esetekben, amikor a hagyományos, szájon át szedett vaspótlás nem vezet eredményre, ischaemiás szívbetegség miatt romlik a páciens állapota, vagy olyan fokú a vérszegénység, hogy nagyfokú szédülésben, fulladásban, szapora szívverésben, vagy ájulásérzésben nyilvánul meg. Ez a kezelési forma gyorsan és hatékonyan pótolja a vasat, miközben elkerülhetők a szájon át szedett készítmények okozta gyomor-bélrendszeri mellékhatások.

Megelőzés táplálkozással

A felnőttek napi vasszükséglete 10-15 mg. A vas számos élelmiszerben megtalálható, például különböző húsfélékben és a májban. A növényi táplálékokban, gyümölcsökben, zöldségfélékben és magokban, mint a dió, mogyoró, mandula is van vastartalom, de ezekből a vas kinyerése kisebb arányú, mint a húsokból. A vasellátottság a vasbeviteltől, -felszívódástól és -veszteségtől függ.

Bizonyos élelmiszerek és italok, illetve a bennük lévő ásványi anyagok és nyomelemek csökkentik a vas felszívódását (pl.: rostos ételek, tea, kávé, korpa, kalcium, réz), míg mások elősegítik azt (C-vitamin). A megelőzés érdekében tehát javasolt változatos, vasban gazdag étrendet követni, szükség esetén pedig orvosi segítséget kérni a vaspótláshoz.

Tanácsok az őszi-téli immunerősítéshez

A hűvösebb időszakra való felkészülés részeként fontos, hogy odafigyeljünk szervezetünk vasellátottságára, hiszen a vashiány nemcsak a közérzetünket rontja, de az immunrendszerünket is gyengíti. Dr. Várkonyi Judit szerint az immunrendszer erősítése érdekében fontos, hogy a vas mellett elegendő mennyiségű C-vitamint, D-vitamint és nyomelemeket, mint a szelén és a cink juttassunk a szervezetünkbe.

„Az egészséges, kiegyensúlyozott, vegyes étrend, amely a reproduktív korban lévő nők, fiatalok esetében húst, tejterméket, emellett sok friss zöldséget, gyümölcsöt, valamint teljes kiőrlésű gabonát tartalmaz, alapvető a szervezet védekezőképességének fenntartásához. A vegetáriánus vagy vegán étrendet követőknek kiemelten figyelniük kell az extra vasbevitelre, hogy ne alakuljon ki náluk vérszegénység” – emeli ki a doktornő.

A szakember szerint a megfelelő táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás, a pihenés és a stresszkezelés is kulcsfontosságú ahhoz, hogy szervezetünk erősebb legyen a hidegebb hónapokban is.

„A fizikai aktivitás serkenti a vérkeringést, ezáltal javítja a tápanyagok szállítását a sejtekhez, beleértve a vasat is. Ugyanakkor a túlzott stressz és a kimerültség gyengíti az immunrendszert, így ezek kezelése is elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez.”

Borítókép: Budai Egészségközpont