Hogyan dolgozzunk allergiásan?

Allergiának azt nevezzük, amikor valakinek a szervezete veszélyes anyagnak azonosít valamilyen, amúgy ártalmatlan anyagot, és erős immunválaszt adva védekezik ellene. A túlérzékenységet okozó „bűnös” anyag sokféle lehet, vegyszerektől kezdve állatszőrön, élelmiszereken keresztül egészen a háztartási porban lévő poratkákig. Leggyakoribb mégis - hazánkban minden negyedik, ötödik embert sújt - az ún. pollenallergia, amikor az érintett szervezetében valamely növény virágpora vált ki allergiás tüneteket. A védekező mechanizmusnak megfelelően, a tünetek leginkább valamelyik nyálkahártya irritációjához kapcsolódnak: orr-, torok- és szemviszketés, tüsszögés, köhögés, orrnyálkahártya-duzzanat, erős orrfolyás alakul ki, a szem kötőhártyája is irritálódik, könnyezés, kötőhártyagyulladás kezdődhet. Mindez hasonlít a vírusos vagy bakteriális fertőzésből eredő náthára, de míg azokon akár kezelés nélkül is néhány nap alatt túl lehet lenni, az allergiás rhinitis kezeletlenül maradva súlyosbodik, évről évre intenzívebb panaszokat okoz, és szövődményeket, például orrmelléküreg- és középfülgyulladást, asztmát is kiválthat.

Leggyakoribb tavaszi-nyári pollenek

A pollenallergia felismerhető arról, hogy szezonális, vagyis az évnek mindig ugyanabban az időszakában, szinte menetrendszerűen jelennek meg és szeles időben észrevehetően fokozódnak a tünetek. Tél végén, kora tavasszal a barkás növények, a mogyoró, a nyírfa-, a bükk- és a szilfélék kezdik a sort, majd az éger, a tiszafa, a fűzfa, a hárs és a platán okoz panaszokat. Tavasz végén, nyár elején megint megszaporodik az allergiás betegek száma, ilyenkor elsősorban a fűfélék virágzása okoz sokaknak kellemetlenséget, hiszen nem véletlenül hívják a pollenallergiát szénanáthának is. Nyáron a csalánfű, az útifű, a vadsóska is virágzik, és sokak számára allergénnek bizonyul. Nyár végén, ősz elején pedig újabb csúcsot dönt az allergiás betegek száma, mivel ilyenkor nagy tömegben ontják a virágporukat a parlagfű, a fekete üröm, a libatopfélék és a disznóparéjfélék.

Mit tehetünk, hogy a munkánkat a lehető legkevésbé zavarja az allergiánk?

Az érintettek általában már tudják, mikor, melyik növény virágzása idején számíthatnak ezekre a kellemetlenségekre. Ha mégsem, akkor az első teendőjük allergiavizsgálattal kideríteni, melyik növény virágporával szemben túlérzékenyek, hogy könnyebben elkerülhessék, hatékonyabban védekezhessenek ellene. Mindenképpen ajánlatos allergológus szakorvoshoz fordulni, méghozzá már hetekkel a várható szezon előtt, hiszen az időben elkezdett kezeléssel (antihisztamin, szteroid tartalmú orrspray, asztmás panaszok esetén speciális inhalatív gyógyszerekkel) hatékonyan enyhíthetők a tünetek.

Az érintettek a számukra veszélyes pollenek támadásakor a szabadtéri programok kerülésével tudnak a legtöbbet tenni, amikor pedig ez nem lehetséges, gyakoribb hajmosással, tusolással, ruhaváltással próbálhatnak megszabadulni a rájuk hulló pollenektől. Fontos tudniuk azt is, hogy az adott allergén nincs-e kölcsönhatásban valamilyen élelmiszerrel, mert ismert a keresztreakció jelensége is, amikor egyes gyümölcsök, zöldségek fogyasztása fokozza az allergiás tüneteket. Például a fűfélék okozta allergiát súlyosbíthatják a hüvelyes zöldségek, a szója és a földimogyoró, a parlagfű allergiásoknak pedig ajánlatos kerülni a dinnyefélék és a paradicsom, az uborka fogyasztását.

Miben segíthet a munkáltató?

A munkáltatónak is megvannak a maga feladatai a pollenallergia ügyében, hiszen nem maradhat közömbös egy olyan problémával szemben, amely a munkavállalóinak akár a negyedét is érintheti. Sokat tehet például azzal, ha a munkahely helyiségeit felszerelteti szellőztető, légkondicionáló berendezéssel, megfelelő légszűrővel, és gondoskodik azok rendszeres tisztíttatásáról, a szűrő cseréjéről. A pollenek csúcsszezonjában elrendelheti, hogy a szokásosnál gyakrabban takarítsanak, mossák fel a padlót, portalanítsanak.