Hogyan álljunk át a nyári időszámításra?

Évek óta folyik a vita a nyári időszámítás hasznáról. Idén is felmerült a lehetősége annak, hogy utoljára kerül sor a tavaszi óraátállításra, ha a döntéshozóknak sikerül megegyezniük abban, hogy mikortól vezessék ki, és hogy a téli vagy a nyári időszámításnál maradjunk-e. Mivel azonban még nem született megegyezés az érintett országok között, 2022-ben mindenképpen sor kerül rá, így március 27-én egy órával előbbre kell állítani az óráinkat. Ez azonban nemcsak annyi következménnyel jár, hogy aznap egy órával kevesebbet alszunk, hanem ez az átállás néhány napig, esetleg egy-két hétig is hatással lehet az alvási szokásainkra, pihenésünkre, közérzetünkre, így a munkahelyi teljesítményünkre is.

Az óraátállítás a cirkadián ritmust érinti

A szervezetünk napi működése, vagyis az anyagcsere, a keringés, a testhőmérséklet, az aktivitás és a pihenés, az alvás és az ébrenlét „belső óránk” szabályos menetrendjéhez, a sötétség és a világosság váltakozásához kapcsolódó ún. cirkadián ritmushoz igazodik. Az ehhez szükséges idegi ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek), például a szerotonin és melatonin hormonok termelődését az agyalapi hipotalamusz szabályozza. Ha ez a ritmus bármely okból (például alvászavar, több időzónán áthaladó repülőút, éjjeli munkavégzés, rendszertelen életvitel, éjszakázás miatt) felborul, az hatással lehet a hipotalamusz és általa az egész szervezet működésére. A nyári időszámításra való átálláskor egy órával tolódik el ez a napi ritmus. Ez nem pusztán egy óra alváshiányt jelent, hanem ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy ilyenkor ébredéskor az alvást segítő melatonin hormon szintje még olyan magas, mint ahogy az alváskor lenni szokott, de az ébrenléti aktivitást és éberséget elősegítő orexin nevű ingerületátvivő anyag, valamint a cukorszintet szabályozó glükokortikoid szintje még alacsony, ezért még órákig szétszórtnak, dekoncentráltnak érezhetjük magunkat. Este viszont, amikor be lehetne pótolni a hiányzó egy órányi alvást, az addig megszokott időpontban még túlságosan éber állapotban vagyunk az alváshoz.

Az óraátállítás kellemetlenségei a munkahelyen is jelentkezhetnek

Nem mindenki egyformán érzékeny a cirkadián ritmusban bekövetkezett változásra, de az alvászavarban szenvedők, az idősek, a kisgyerekek és azok, akiknek az egészsége amúgy sincsen teljesen rendben, különböző testi-lelki tüneteket tapasztalhatnak magukon. A különösebb ok nélküli rossz közérzet, fejfájás, fáradtság, ingerlékenység, szórakozottság, dekoncentráltság, lehangolt kedélyállapot, kedvetlenség, étvágytalanság, a fizikai és szellemi teljesítmény csökkenése, emésztési zavarok és alvásproblémák jelezhetik, hogy azok közé tartozunk, akiket megvisel az átállás. A koncentrálóképesség csökkenése más kockázatok esélyét is növeli: megszaporodhatnak a közlekedési és az üzemi, háztartási balesetek is. Szívproblémák, keringési zavarok is gyakrabban fordulhatnak elő közvetlenül az óraátállás után.

Hogyan készítsük fel szervezetünket?

Aki tudja magáról, hogy kellemetlenségeket okoz neki az óraátállítás, kis elővigyázatosággal tehet ellene. Ha valaki egy-két héttel korábban elkezdve mindig kicsit korábban kel, például negyedóránként fokozatosan előbbre állítja be az ébresztést, akkor sokkal könnyebbé teheti az átállást maga számára. Jótékony hatású egy kis reggeli aktivitás, torna vagy futás is, különösen friss levegőn. A mozgás ugyanis hozzájárul egyes hormonok, például a szerotonin hormon termelődéséhez.

Az esetleges alvászavarok leküzdésében segíthetnek a nyugtató hatású gyógyteák, például kamilla, levendula, citromfű, macskagyökér, komló. Az esti ellazuláshoz jó hatású egy kellemes séta, meleg fürdő is, illetve egy-két órával lefekvés előtt egy kis mozgás, futás is. A dekoncentráltság miatti baleseti kockázatot elkerülésért pedig tudatosan figyeljünk arra, hogy ha autóvezetés vagy balesetveszélyes tevékenység közben szétszórtság, fáradtság jelentkezik, tartsunk szünetet.