Ha próbára tesz a hőség
Létrehozva: 7/11/2024 3 perc AktuáliscsecsemőfolyadékpótlásNyárVesehőhullámokgyerekidőskorhőkimerülésSzív- és érrendszerÖsszes cikk
Hőhullámnak azt nevezzük, amikor hőtöbblet halmozódik fel az egymást követő forró napok és éjszakák után. Ez Magyarországon is egyre gyakoribb. A tartósan 30 °C feletti hőmérséklet pedig az embert, az állatot és a növényt is próbára teszi.
Hőhullámok között vergődünk
A hőhullámok és az elhúzódó meleg időszakok gyakorisága, ezek időtartama, intenzitása és nagysága az éghajlatváltozás miatt egyre növekszik. Az még kevésbé jó hír, hogy az alacsony és közepes intenzitású hőhullámok is kedvezőtlen hatással lehetnek a szervezetünkre.
Az elhúzódó magas nappali és éjszakai hőmérséklet kumulatív stresszt okoz az emberi szervezetben, növeli a hőhatás miatti betegségek és a halálozás kockázatát.
Ez azért is rendkívül veszélyes, mert a hőhullámok nem válogatnak: nagy népességeket érinthetnek, sőt vészhelyzeteket is indikálhatnak. A hőhullámokat áramkimaradás követheti, ugyanakkor terhet rónak az egészségügyi létesítményekre, a közlekedésre, a vízügyi infrastruktúrára.
Látható, hogy a hőhullámok hatásai rendkívül szerteágazóak, sokak életét veszélyeztetik szerte a világban.
Az pedig tovább árnyalja a képet, hogy az elöregedő társadalmakhoz is köthető problémák – a légúti betegségek, a szív és az érrendszer megbetegedései, a veseproblémák, a mozgásszervi betegségek, a cukorbetegség – csak tovább növelik az emberek kitettségét magas hőmérséklet esetén.
A városok sok esetben alkalmatlanok a megnövekedett hőmérséklet csökkentésére: hőszigetek alakulnak ki, kevés a zöldfelület, a nem megfelelő lakhatási körülmények pedig tovább erősítik az emberek veszélyeztetettségét.
Akik leginkább veszélyben vannak
Sajnos még mindig nem vesszük igazán komolyan a hőség okozta egészégügyi kockázatokat. A növekvő hőtermelést sok helyen nem veszik figyelembe, habár számos gyakorlatias és könnyen megvalósítható lehetőség van a kezünkben.
Világszinten eltérően érinti az embereket, a közösségeket a hőhullámok okozta hatás. Míg a trópusi és a szubtrópusi éghajlaton magas a kitettség, máshol a lakosságot érintő túlmelegedés szezonális. A 40, sokszor 50 °C-os hőségre azonban nincs felkészítve a szervezetünk.
A szabadtéren fizikai munkát végzők, a sportolók vagy a rendvédelmi szerepet betöltők különösen veszélyeztetettek, ahogyan a szegényebb társadalmi rétegek is. Az idősek, a gyerekek szintén a veszélyzónában vannak, a csecsemőket pedig különösen óvni kell.
Így hat az egészségünkre a hőség
Az emberi testben tárolt hő mennyiségét a következők határozzák meg:
- a környezeti hőstressz (például magas hőmérséklet, magas páratartalom, gyenge szél, erős hősugárzás) miatt a szervezet nem képes kivonni az anyagcsere-folyamatokból a belsőleg keletkező hőt;
- a hőleadást akadályozó ruházat;
- a környezetből érkező külső hőterhelés.
A hőséggel az a gond, hogy a szervezet nem képes szabályozni a belső hőmérsékletét, ami növeli a hőkimerülés és a hőguta kockázatát. A testet érő terhelés, miközben az próbálja lehűteni magát, megterheli a szívet és a veséket is.
A szélsőséges hőség súlyosbíthatja a krónikus betegségekből eredő egészségügyi kockázatokat (szív- és érrendszeri betegséggel, mentális, légzőszervi és cukorbetegséggel kapcsolatos állapotok), és akut vesekárosodást okozhat.
Külön nehézség, hogy a hő az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat is próbára teszi, például az áramellátás és -szállítás szünetelését okozhatja. Csökkenti a munka hatásfokát, és növeli a balesetek kockázatát.
Nagyon meleg időben nehéz dolgozni vagy tanulni, így az intézményekre is hatással lehet a hőség. A légszennyezés pedig külön téma: a hőmérséklet a levegőminőséget is befolyásolja.
Az, hogy a hőség mennyire terheli meg a szervezetet, függ
- a hőség intenzitásától,
- a hőség időtartamától,
- az infrastruktúrától,
- az akklimatizációs képességtől,
- az uralkodó éghajlattól.
Hogyan vészeljük át a hőhullámokat?
Számos lépést tehetünk annak érdekében, hogy jobban bírjuk a hőhullámokat. Az alábbiakat tartsuk szem előtt!
Lehetőleg ne menjünk a szabadba!
- Ha tehetjük, maradjunk a lakásban, és ne végezzünk semmilyen megerőltető tevékenységet a nap legmelegebb időszakában!
- Maradjunk árnyékban! Ne feleddjük, hogy a napon érzett hőmérséklet 10–15 ˚C-kal magasabb lehet!
- Töltsünk napközben 2–3 órát hűvös helyen!
- Ha vízparton vagyunk, soha ne ússzunk egyedül!
- Figyeljük a hőségriasztásokat, és legyünk tisztában a vészjelzések jelentésével!
Hűtsük le az otthonunkat!
- Sötétedés után nyissuk ki az ablakokat, hogy lehűtsük a belső tereket!
- Napközben, amikor a külső hőmérséklet magasabb, mint a beltérben, csukjuk be az ablakokat, és húzzuk le a redőnyöket! Kapcsoljuk ki az elektromos készülékeket!
- Csak akkor használjunk elektromos ventilátort, ha a hőmérséklet 40 ˚C alatt van! E feletti hőmérséklet esetén a ventilátorok felmelegítik a testet.
Hűtsük magunkat, hidratáljunk!
- Használjunk könnyű és bő ruházatot, ágyneműt!
- Vegyünk napközben hideg zuhanyokat!
- Nedvesítsük be a bőrünket vizes ruhával!
- A folyadékfogyasztás kardinális kérdés: igyunk rendszeresen vizet, legalább 2–3 litert naponta!
- Figyeljünk a környezetünkben élő veszélyeztetett személyekre, különösen a 65 év felettiekre, valamint a szív-, tüdő- vagy vesebetegekre, fogyatékkal és egyedül élőkre!
Védjük a csecsemőket és a gyerekeket!
- Soha ne hagyjunk gyermeket vagy állatot parkoló járműben egy pillanatra se!
- Kerüljük a közvetlen napsugárzást a nap legmelegebb szakaszában, keressünk árnyékot, vagy inkább maradjunk bent!
- Soha ne takarjuk le a babakocsit!
- Öltöztessük a gyereket könnyű, bő szabású ruhába, amely eltakarja a bőrét, és használjunk széles karimájú sapkát, napszemüveget és fényvédő krémet, hogy megvédjük a napsugárzástól!
Az alábbi jeleket mindig vegyük komolyan!
Mindig figyeljünk a testünkre, és hallgassunk a jelzéseire! A kiszáradás és a hővel kapcsolatos betegségek korai jelei az alábbiak:
- erős izzadás,
- emelkedett testhőmérséklet,
- szédülés vagy ájulás,
- fáradtság és letargikus érzés,
- csökkent étvágy,
- szomjúság,
- ingerlékenység,
- izomgörcsök a karokban vagy a lábakban.
A hőkimerülés a szervezet fokozott izzadása után jelentkezik: így jelzi a szervezet, hogy túl sok vizet és sót veszített. Erre szintén oda kell figyelnünk. Az alábbi tünetek árulkodóak:
- fejfájás,
- emelkedett testhőmérséklet,
- erős izzadás,
- fáradtság, gyengeség és nyugtalanság,
- hányinger és hányás,
- gyenge, gyors pulzus,
- rossz koordináció,
- szorongás.
Az egyre gyakoribb hőhullámok miatt fokozottan oda kell figyelni a testi tünetekre. A szervezet jelzései sosem hazudnak: kövessük a megfelelő óvintézkedéseket, hogy egészségesek maradjunk!
Borítókép: Envato Elements
A kánikula nem vicc, vélhetően mindannyian érezzük a szervezetünkre gyakorolt hatásait. Az egyre gyakoribb hőhullámok arra figyelmeztetnek, hogy ideje felkészülni és komolyan venni a testünk jelzéseit.