A feladatot egy svéd kutató vállalta magára, a KTH Királyi Műszaki Egyetem (Stockholm) és az SLU Svéd Agrártudományi Egyetem szakembere, Antonio Capezza. Ő vezeti azt a nemzetközi csoportot, amely a búzából kinyerhető gluténból készült szuper-nedvszívó anyaggal szeretné helyettesíteni a kérdéses matériát. A kutató elmondta, hogy az eljárása során a búza élelmiszer célú felhasználása nem sérül, az anyag pedig tömege 4000-szeresét képes felvenni tiszta vízből, és 600-szorosát sóoldatból.
Az eldobható pelenkák piaca 2025-ig el fogja érni az évi 55 milliárd dollárt, s a legtöbb, e kategóriába tartozó termék nedvszívó összetevője kőolajszármazékokból készül. „Lehetőség nyílik arra, hogy legalább részben kiváltsuk ezeket a nedvszívó anyagokat megújuló forrásokból eredővel, a pelenkák és más higiéniai termékek növekvő piacán” – tette hozzá Capezza. A biológiai alapú megoldásokkal a bioalapú gazdasághoz járul hozzá a tudomány, és persze új üzleti lehetőségeket is teremt.
Ahhoz, hogy teljesen fenntartható legyen a technológia, a kutatók csakis mezőgazdasági melléktermékeket használnak kiindulási anyagként, vagyis olyasmit, ami nem versenytársa az élelmiszer-termelésnek, nem onnan von el alapanyagot.
A kifejlesztett nedvszívó anyag nedvességmegkötő hatásfoka megegyezik más, biológiai alapú anyagokéval, köztük olyanokéval, amelyek nem melléktermékből készülnek (vagyis nem fenntarthatóak hosszú távon). Az is kiderült már a kutatások során, hogy a kifejlesztett anyag még tovább javítható, hogy a nedvszívó képessége elérje a kőolaj alapú szintetikus anyagokét.
A termék nemcsak pelenkákban használható, de egyelőre ez az a termék, amelynek a legnagyobb szüksége van a szuper-nedvszívó anyagra, így a kutatók arra törekednek, hogy ezt az igényt ki tudják elégíteni. „Azzal, ha a pelenkákban használt szintetikus anyagok nedvszívási képességét elérjük, vagy meghaladjuk, számtalan más, hasonló igényű termékhez is kiválóan megfelel majd az anyagunk” – mondta Capezza.
Az ilyen anyagok a személyi higiénés és az orvosi alkalmazáson túl szerepet kapnak árvízi védekezésben, vagy épp a mezőgazdaságban a csapadékvíz visszatartásában. A folyamat következő lépése a gluténalapú nedvszívó anyag gyártásának fokozása lesz, így a kutatók ipari partnerei szélesebb körben tudják majd tesztelni a használatát.
A búzakeményítő- és etanol-gyártás mellékterméke a glutén (konyhai nevén búzasikér), amely eleve olyan fehérjékből épül fel, amelyek alkalmassá teszik a nedvszívásra. A glutén kémiai tulajdonságainak megváltoztatásával hasonlóbbá vált a szintetikus nedvszívó anyagokéhoz, így a természetes nedvszívó képességét tovább fokozták a kutatók. Ehhez a közkedvelt dísznövény, a gardénia terméséből származó kivonatot is felhasználták.
Forrás: ng.hu
