Mi az az érelmeszesedés?
Az érelmeszesedés (atherosclerosis) során az artériák érbelhártyája bizonyos tényezők (pl. magas vérnyomás, oxidatív stressz stb.) miatt megsérül. Gyulladásos folyamat alakul ki, és lipid rakódik le az érbelhártya alá, plakkot hozva létre. A plakkban egy idő után kalcium is lerakódhat, ezért nevezzük a betegséget érelmeszesedésnek.
(Az artériák falának tágabb értelemben vett megkeményedését pedig arteriosclerosisnak nevezzük, amit nem csak az érelmeszesedés okozhat.)
Mi okozza az érelmeszesedést?
Az érelmeszesedés pontos okát még nem tárták fel, ugyanis egy összetett, soktényezős folyamatról van szó. A kockázati tényezők azonban jól ismertek:
- nem (fiatalabb korban férfiaknál gyakoribb),
- életkor (idősebb korban gyakoribb)
- genetikai háttér (családi halmozódás)
- magas vérnyomás,
- túlsúly,
- dohányzás,
- nagymértékű alkoholfogyasztás,
- cukorbetegség,
- szaturált zsírokban gazdag étrend,
- magas koleszterinszint,
- magas trigliceridszint,
- szisztémás gyulladás (tipikus autoimmun betegségek, pl. pikkelysömör vagy lupus esetén).
Ezek közül a legfontosabbak az életmód által befolyásolható tényezők.
Milyen szövődményekkel járhat az érelmeszesedés?
Az érelmeszesedés a súlyos szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezője. Nagymértékben megnöveli a krónikus iszkémiás szívbetegség, a szívinfarktus, a pangásos szívelégtelenség, az instabil angina, a stroke, illetve a krónikus veseelégtelenség kockázatát is. A végtagokat ellátó erek elmeszesedése, beszűkülése perifériás érbetegséget okozhat, amely súlyos esetben üszkösödéssel és a végtag elvesztésével is járhat.
Az érelmeszesedés tünetei
Az érelmeszesedés már gyermekkorban elkezdődhet. A tünetek megjelenéséig azonban sok esetben akár évtizedek is eltelhetnek. Ezért sokszor csak más célból végzett orvosi vizsgálatok (pl. röntgen), illetve szív- és érrendszeri események, például infarktusok után derül ki a probléma.
Előrehaladottabb állapotban a plakkok és az érszűkület következtében a szervek vérellátása csökken; a tápanyag- és oxigénhiány pedig jellegzetes tüneteket okoz, amelyek az érintett érterülettől és szervtől függenek. A tünetek előfordulása és megjelenési módja között lehetnek nemek közötti különbségek is: nőknél az akut koronáriaesemények időnként „atipikus” tünetekkel is jelentkezhetnek (például háti, áll vagy hasi panaszok, hányinger, általános rossz közérzet), ezért különös figyelmet igényelnek.
Tünetcsoportok (az érintett terület szerint):
- Koszorúerek (szív): angina pectoris (nyomó, szorító mellkasi fájdalom, amely terhelésre jelentkezhet és pihenésre javulhat), légszomj, fáradékonyság; akut koronáriaesemény (instabil angina, miokardiális infarktus) esetén a fájdalom gyakran 15 percnél tovább tart, és izzadással, hányingerrel, ájulásszerű érzéssel társulhat.
- Agyi erek: átmeneti iszkémiás roham (TIA) vagy iszkémiás stroke tünetei: hirtelen kialakuló egyoldali gyengeség/érzészavar, beszéd- vagy látászavarok, megromlott koordináció / egyensúly. A TIA tünetei nem tartanak sokáig, általában egy napon belül elmúlnak. Fontos figyelmeztető jel, ilyenkor azonnali orvosi kivizsgálás szükséges!
- Perifériás artériák (végtagok): járásra jelentkező lábikragörcs, előrehaladott esetben fekélyek, krónikus iszkémia, fekély-vagy gangrén-képződés, amely amputációhoz vezethet.
Figyelem! Egyes általános tünetek (pl. izzadás, hidegrázás, influenzaszerű panaszok) nem specifikusak, de akut koronária eseménykor előfordulhatnak; ezért bármilyen gyanús, hirtelen kezdődő tünet esetén (pl. mellkasi fájdalom, légszomj, rosszullét) sürgősségi ellátást kell kérni!
Az érelmeszesedés kezelése
Az érelmeszesedés sajnos nem gyógyítható, a már kialakult plakkok nem fognak eltűnni a kezelés hatására. (Bár bizonyos esetekben, egyes kezelések hatására előfordulhat kismértékű visszafejlődés).
A kezelés célja tehát nem a plakkok eltávolítása, hanem az érrendszer állapotának javítása és a kardiovaszkuláris kockázat csökkentése. Ebben kulcsszerepe van az alábbiaknak:
- a dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása,
- a testsúly csökkentése,
- a vérnyomás normalizálása,
- illetve a vérkoleszterin- és vérzsírértékek rendezése.
Mindehhez elengedhetetlen a tudatos, egészséges táplálkozás, az életmódi fegyelmezettség, és nagyon erősen ajánlott a rendszeres testmozgás, a stresszcsökkentés és az alvásra való odafigyelés is.
A kezelés másik alappillére a gyógyszeres terápia. A különféle gyógyszerek alapvetően a vérnyomást, a pulzusszámot, a vérrögképződést vagy a koleszterinszintet csökkentik, így enyhítik a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát.
Súlyos esetekben műtétre is szükség lehet. A műtétek zöme során stentet ültetnek be, ami mechanikus úton gondoskodik az erek kellő átmérőjéről, vagy bypass-műtétet végeznek. Ritka esetben, bizonyos ereknél előfordul, hogy mechanikusan eltávolítják a plakkot (pl. a nyaki verőérből), az előző két módszer azonban sokkal elterjedtebb.
Tanácsok érelmeszesedés ellen – így előzhetjük meg
Az érelmeszesedés kezelése nem tudja visszafordítani a folyamatot. Ezért is kulcsfontosságú a megelőzés: az egészséges táplálkozás, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése, a rendszeres testmozgás, a stressz csökkentése, illetve a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.
Tekintse meg a Szimpatika keringési rendszert célzó készítményeit!
