A stent beültetése ma rutinműtétnek számít Magyarországon, amit évente tízezres nagyságrendben végeznek el. A stent lényegében egy rugalmas fémháló, amit katéteren keresztül vezetnek fel a helyére, hogy ott megszüntesse az adott ér, ritkábban húgyút beszűkülését vagy elzáródását. Legtöbbször a szív koszorúereibe helyezik fel.
A stent egy implantátum, amelyet a leggyakrabban elzáródott érszakaszokba helyeznek fel, bár bizonyos esetekben az elzáródott húgyutak tágítására is használják. Működési elve egyszerű: a felhelyezett rugalmas fémháló segít megőrizni az erek átmérőjét érelmeszesedés okozta érszűkület esetén, így megelőzi az érintett szövetek oxigén- és tápanyaghiány okozta elhalását. A stentek kulcsfontosságú szerepet játszanak a koszorúér-betegség kezelésében, javítva a páciensek életminőségét és segítve állapotuk stabilizálását. A koszorúér-szűkület ugyanis nagymértékben megnöveli a szívinfarktus kockázatát, így életveszélyes állapotnak számít.
A stentek orvosi fémből készülnek, így nem korrodálódnak. Stabilan rögzülnek az érfalban, nem kell tartani tőle, hogy elmozdulnak. Meg kell viszont említeni, hogy a stent felhelyezése után vérhígítót kell szednie a betegnek, hogy megelőzzék a vérrögök kialakulását a fémháló körül.
A stentek egy részét lassan felszívódó felületkezeléssel látják el, amely folyamatosan gyógyszermolekulákat bocsát a véráramba, így megelőzve az ér újbóli szűkületének (restenosis) kialakulását. Léteznek biológiailag felszívódó stentek is: ebben az esetben pár hónap után abba lehet hagyni a vérhígító szedését, az ér pedig általában megőrzi kitágított állapotát.
A stent beültetése – a sztentelés – során alapvetően két gyakori forgatókönyv létezik. Az első forgatókönyv során a beteg kardiovaszkuláris tünetekkel, például szívinfarktus gyanújával vagy anginával kerül be a sürgősségi osztályra, ahol a képalkotó eljárások segítségével kiderül, hogy koszorúér-szűkülete van. Ezekben az esetekben azonnal elvégzik a katéteres koszorúértágítást (perkután koszorúér-intervenció, PCI), hogy helyreállítsák a szívizom oxigén- és tápanyagellátását. Bizonyos esetekben stentet is felhelyeznek, amely megakadályozza, hogy a kitágított ér később újra beszűküljön.
A másik kategóriába azok az esetek tartoznak, amikor nincsenek súlyos akut tünetek, hanem egy rutin kardiológiai vizsgálat során derül fény a koszorúér-betegségre. Ilyenkor sokszor megelőző jelleggel helyeznek fel stentet, hogy csökkentsék a szívroham kockázatát és javítsák a szív vérellátását.
A stent beültetése egy katéter felvezetésével indul. A katéter beültetése általában helyi érzéstelenítésben történik, a beteg tudatánál van, nincsenek fájdalmai, maximum nyugtatót kap. A katétert általában a combhajlatnál, ritkább esetekben könyökhajlatban vagy a csuklónál vezetik fel a vénákba. A katéter segítségével aztán kontrasztanyagokat juttatnak a koszorúerekbe – a koszorúér-festés (koronarográfia) pedig a CT-vizsgálat (koronária-CT) során segít azonosítani az elzáródott vagy beszűkült ereket.
A következő lépésben egy felfújható ballont vezetnek fel katéter segítségével, ezzel történik az érszakasz kitágítása. Van, hogy a beültetésre szánt stent a ballonra van felhelyezve, és a ballon felfújása tágítja ki. Más esetekben pedig először a ballonos értágítás történik meg, ezután juttatják be az önexpandáló stentet, ami a speciális katéterből kijutva magától tágul ki és veszi fel végleges átmérőjét.
Amennyiben nem volt komplikáció a beavatkozás során, a beteg már másnap hazamehet a kórházból. A műtét után trombózis elleni gyógyszert (vérhígítót) kell szedni, hogy megelőzhessük a vérrögképződést. A gyógyszeres kezelés időtartama az egy évet is elérheti.
A stent beültetése utáni rehabilitáció során fontos szerepe van az életmódnak, ugyanis bármikor kialakulhatnak további érszűkületek. Ügyeljünk a megfelelő mennyiségű testmozgásra, az egészséges táplálkozásra, és kerüljük a dohányzást. Így javulhat egészségi állapotunk, és jó eséllyel megelőzhetjük a további súlyos kardiovaszkuláris problémákat. A műtét után alapvető fontosságú a folyamatos utánkövetés és az orvos tanácsainak betartása!
Tekintse meg a Szimpatika keringést támogató készítményeit!
A stenteket úgy tervezik, hogy élethosszig a helyükön maradjanak és megakadályozzák az ér újbóli szűkületét.
Sokakban felmerül, hogy végezhető-e a stent beültetés után fizikai munka. A válasz alapvetően igen, de fontos, hogy a műtét után egy darabig kíméljük magunkat az orvos utasításainak megfelelően.
Sokak tapasztalata, hogy az élet stent után komfortosabb, megszűnhetnek a kellemetlen tünetek és a szívroham csökkent kockázata is megnyugtató. A fizikai aktivitást sem kell feladnunk, sőt, kifejezetten ajánlott sokat mozogni az orvos tanácsai alapján. Fontos tudnunk azonban, hogy a stent beültetése nem akadályozza meg a további érszűkületek kialakulását, így fontos az egészségtudatos életmód!