Kevin Parsons, a Glasgow-i Egyetem munkatársa csapatával az Egyesült Királyság városi és vidéki területein élő rókáit elemezte – számol be a Phys.org. Eredményeik segíthetnek jobban megérteni, hogy a kutyák miként váltak háziállatokká.
A szakértők régóta tudják, hogy a városok különleges, újszerű környezetet jelentenek bizonyos vadállatok számára. Egyes fajok nem képesek beilleszkedni az új körülmények közé, más állatok ugyanakkor igen jól elboldogulnak a városokban. A vörös rókák ez utóbbi csoportba tartoznak: az Egyesült Királyságban és más országokban is egyre gyakrabban fordulnak elő a városokban.
Parsonsék arra voltak kíváncsiak, hogy van-e különbség az alkalmazkodó képességben a városi és vidéki populációk között. A szakértők több száz londoni és környékbeli róka koponyáját tanulmányozták, és arra jutottak, hogy a városi rókák agya kisebb, orruk viszont eltérő méretű, ami segítheti a városi táplálkozást. „A hím és nőstény városi rókák között is kevesebb volt a különbség” – mondta Parsons.
Hasonló elváltozások várhatóak el a háziasítás folyamata során. Bár a városi rókák még messze nem házi állatok, láthatóan megindult náluk az átalakulás. A szakértők szerint a most megfigyelt folyamathoz hasonló játszódhatott le a kutyák és macskák háziasítása során is. A kutatók a különböző rókafajokat, illetve a rókák evolúcióját is felmérték, és kiderült, hogy a városi és vidéki rókák közti eltérések összhangban van az állatok fejlődésével. Úgy tűnik tehát, hogy az átalakulás hátterében nem véletlenszerű mutáció áll.
Forrás: ng.hu