A gabonaszemeket mindig a legszükségesebb szintig feldolgozva használjuk fel: például a barna rizst, a hántolt árpát, az egész kölesszemet, illetve alkalmanként a friss, teljes kiőrlésű töretet, darát és lisztet, és ritkán, csak alkalmi kiegészítőkként a szárító hatású puffasztott és pelyhesített termékeket.
A fényezett fehér rizs és a fehér lisztekből készült ételek általában nem javasoltak, ezekben ugyanis a gabonaszemek oxidálódtak, már nem hordoznak életerőt, a feldolgozásban elveszítették értékes tápanyagaikat és élelmi rostjaikat.
A gabonafélék aránya az étrendben
A gabonák az általános, hosszú távra tervezett makrobiotikus étrend felét teszik ki. A napi alapételek további negyedét a zöldségfélék alkotják, továbbá 5-15%-ban javasoljuk a bab-, borsó- és lencsefélék és a hagyományos szójatermékek fogyasztását, fizikai aktivitástól, nemtől és egészségi állapottól függően. A többi rész a leveseké és a kiegészítő ételeké, mint a gyümölcsök, magok, diófélék és a tengeri füvek.
A gabona mint energiaforrás
A földből a levegőbe növő gabonák segítenek, hogy rugalmasak és alkalmazkodók maradjunk. A fejlődési ciklusuk elején járnak, megfelelő körülmények között képesek kicsírázni és új növénnyé növekedni, így fiatal energiát, tiszta életerőt adnak. Fogyasztásukkal késznek érezzük magunkat az új kihívásokra, támogatják a tiszta gondolkodást, a békés elmét, a vállalkozó szellemet, a továbblépés irányának a megérzését, fiatalosan és nyitottan tartanak bennünket.
A teljes gabonák tápanyagai
A teljes gabonák értékes forrásai sokféle tápanyagnak, ásványi anyagnak, nyomelemnek, vitaminnak, továbbá élelmi rostoknak és antioxidánsoknak is, mint pl. az E-vitamin és a szelén. A teljes gabonákat hüvelyesekkel, zöldségekkel és pirított magfékkel kombinálva a vegetáriánus étrenden élőknél is megoldódik a komplex fehérjebevitel. A változatosságért és a tápanyagok legszélesebb köréért a gabonákat egymással is keverjük: például a barna rizst árpával, kölessel, búzával, zabbal, hajdinával vagy kukoricaszemekkel.
Barna rizs: a gabonák királya
A barna rizs a lisztérzékenyek számára is alkalmas mindennapi fogyasztásra, mert sikért és glutént nem tartalmaz. Kiegyensúlyozza az egész szervezetet, jótékony hatást gyakorol az emésztőrendszerre, az idegrendszerre, az agyműködésre, segíti a vesék működését, az allergiások gyógyulását. Fogyasztása javasolt keringési panaszoknál, magas vérnyomás csökkentésére, kimerültségnél, a stressz hatásainak könnyebb elviseléséért, a haj korpásodása és hullása esetén.
Sebestyén Szilvia, makrobiotikus táplálkozási tanácsadó
forrás: https://www.vegafood.hu