A Kárpát-medencében ma már nem olyan gyakori ez a növény mint korábban volt, bár előfordulási helyei szinte mindenütt megtalálhatók: árokpartok, gyomtársulások és parlagok. A vasfű további ismert nevei: verbéna, orvosi vasfű, lakatfű, uborkafű, galambfű, szaporafű, varázsfű, szentfű, a kereszt gyógyfüve. A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karán működő Gyógy– és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and Wild projekt (https://traditionalandwild.eu/hu/) keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes növények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni a vasfűről.
Mi mindenre jó a közönséges vasfű?
Bizonyítottan jó nyálkaoldó, ezért forrázatát megfázás és influenza ellen használják. Idegerősítő, továbbá a májgyulladás és az ezzel összefüggő betegségek ellenszere. Készítményei alkalmasak az orr melléküregeinek és a légutak heveny és idült gyulladásainak kezelésére, valamint antibakteriális kezelés kiegészítésére is. A hatóanyagok gyulladáscsökkentő, nyálkaoldó hatásúak, ami megkönnyíti a letapadt váladék felköhögését és kiürítését. Allergiás tünetek enyhítésére is alkalmasak.
Bőrfertőzések, sebek, körömágy-gyulladás, aranyér, zúzódások okozta fájdalmaknál gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatású, de magas vérnyomás ellen is hatásos. Migrén, fogfájás, torokgyulladás, fáradtság, kimerültség, álmatlanság, vérszegénység, valamint húgyúti megbetegedések kiváló ellenszere.
Általános erősítőszerként is használatos. Az anyagcsere-folyamatokat stimulálja, fokozza a belek tónusát. Nem hashajtó, hanem kiürülést segítő szer, mely lényeges különbség, hiszen a tünet helyett az okot kezeli.
Alkalmazzák rendellenes menstruáció gyógyítására és tejelválasztást serkentő hatása is van. Fő hatóanyagai, az iridoidok fékezik a pajzsmirigyhormon termelődését, emiatt alkotórésze lehet a pajzsmirigytúltengésre alkalmazott teakeveréknek, amelynek összetétele: 40 g vasfű, 20 g macskagyökér, 15 g bojtorjángyökér, 15 g csalán, 10 g édesgyökér. Használata segít e betegség jellemzői tüneteinek kezelésében, mint amilyen az idegesség, a gyengeség, a fogyás, a szapora pulzus, az álmatlanság és a szívritmuszavar. A szülészeti kutatások eredményei szerint a kivonatok fokozzák egyes prosztaglandinok értágító hatását.
A háztartásban az ecetes uborka és a paprika tartósításánál alkalmazható, mint íz- és állományjavító. Sópótló fűszerként is ismert.
Ellenjavallatok és figyelmeztetések: méhösszehúzó és szülést elősegítő hatással rendelkezik, ezért alkalmazása a várandósság idején kerülendő. Túladagolása idegbénulást okozhat. Nem ajánlott annak, akiknek lassú a szívverése, valamint asztmásoknak és vastagbélgyulladásban szenvedőknek sem. Nagy adagban hánytató hatása is megnyilvánulhat.
A közönséges vasfű tea elkészítési módja:
Fejfájás, enyhe ízületi gyulladás és más kisebb fájdalmak enyhítéséhez tegyünk két teáskanálnyi száraz herbát egy csészébe, forrázuk le, majd hagyjuk ázni 10-15 percig. Naponta legfeljebb 3 csészével igyunk belőle. Íze nagyon keserű, tegyünk hozzá cukrot, mézet és citromot, vagy alkalmazzuk inkább teakeverékekben.
Tinktúrában adagolása egyszerűbb, és így kevésbé érződik a keserű íz: ebből háromszor fogyasszunk fél-egy teáskanálnyit (10-30 cseppet).
Mikor és hogyan gyűjthető?
A közönséges vasfű szinte az egész világon elterjedt, Magyarországon parlagok, kavicsos vízpartok növénye, valamint utak mentén fordul elő.
Évelő, lágyszárú növény, melynek erőteljes gyöktörzse fejlődik, emiatt jól tűri a szárazságot.
Szára merev, elágazó, négyélű, 30-100 cm magasra is nőhet. Levelei keresztben átellenesek, az érdes levéllemez szárnyasan szeldelt vagy háromhasábú, a szeletek bevagdalt-csipkések. Laza bugában álló kicsiny álfüzér virágzata van, melyben az ülő, apró, halványlilás pártájú virágok június-júliustól szeptemberig nyílnak.
A vasfű hajtásának virágzás idején szedett és eredeti színében megszárított felső, max. 40 cm-es hajtása szolgáltatja egyetlen drogját, a Verbenae herbát. A vasfű szárított hajtásának illata elhanyagolható, íze erősen fanyar, keserű.
A virágzó hajtások gyűjtésekor kerüljük a szennyezett élőhelyeket.
Hiedelmek, babonák, hagyomány
A vasfüvet számos kultúra szentként tisztelte. Egyiptomban úgy tartották, hogy Izisz könnyeiből nőtt, a görög papok pedig mindig maguknál hordtak belőle. A rómaiak egész Európában elterjesztették, lelki tisztulásukhoz használták, a mai Anglia területén élő druidáknak (kelta főpapoknak) pedig különböző varázslatokban segített: főzetével oltárukat mosták és látomásaik előidézésére szolgált. Vénusz növényeként fontos összetevője volt a szerelmi bájitaloknak. A kínaiak, utalva a benne rejlő erőre, „sárkányfogú fűnek” nevezték el. A keresztény kultúrában is megjelent, mint a „kereszt gyógyfüve”, mivel a hiedelem szerint Krisztus sebeire tették, hogy a vérzést csillapítsa.
forrás: https://traditionalandwild.eu/hu