Egy magyar talajjavító szer adhatja vissza egészséges élelmiszereinket 2. rész

A Phylazonit tíz magyar agrárszakember találmánya, akik egymástól függetlenül, külön-külön végzett kutatásaik során jutottak el összetételéhez. Az általuk kitalált talajjavító szer olyan baktériumtörzsekből áll, amelyek képesek a légköri nitrogén megkötésére, valamint foszformobilizációra és a cellulóz bontására, de emellett vitaminokat és növényi hormonokat is termelnek.

A Phylazonit baktériumtrágya a levegő nitrogénjét a felső talajrétegben hozzáférhetővé teszi a növények számára – áll a most megjelent szakkönyvben –, ily módon közvetlenül, saját hatásmechanizmusa révén – a kutatási adatok szerint bizonyítottan – átlagosan 50-60 kilogramm nitrogén előállítására képes hektáronként. A földben úgynevezett vízoldhatatlan formában jelen lévő foszforvegyületeket pedig úgy képes átalakítani, hogy azokat a növények hasznosítani tudják. Hektáronként 30-40 kilogramm foszfor vízoldhatóvá alakítását végzi el.

Felélénkíti az egyéb baktériumok, így a cellulózbontók működését is, aminek következtében hektáronként akár 100 kilogramm káliumot is kaphat a talaj. Szelént, krómot és más mikroelemeket szintén közvetít a növényi, illetve áttételesen az állati táplálékkal az ember számára. Javítja továbbá a talaj szerkezetét, beindítja a humusz újratermelődését, a kizsigerelt termőréteg újraéledését. Termelt hormonjaival felgyorsítja a növények növekedését, fejlődését, gyorsítja érésüket. Az ugyancsak termelt vitaminjaival pedig fokozza a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben, erősíti szárazságtűrő képességüket.

Vajda Péter, a szakkönyvet kiadó nyíregyházi Agrova-Bio Kft. ügyvezető igazgatója a szerről elmondta azt is, hogy a Phylazonittal kezelt mezőgazdasági területeken jelentős termésnövekedést mutattak ki a különböző növényeknél. Példaként a kukoricát említette: az ország 15 legeredményesebb gazdálkodója között négy olyan termelő van, aki használta kukoricatábláján a baktériumtrágyát. És ők ráadásul gyengébb minőségű, homokos talajon érték el a legjobbak közé tartozó átlag feletti termést.

A cégvezető azt is kiemelte, hogy a Phylazonit alkalmazásának eredményeként javul a magvak, például a napraforgó és a repce olajtartalma, a takarmánynövények fehérje- és cukortartalma. Egyöntetűbb továbbá a növények érése. Emellett a termelési költségeket is csökkenti a baktériumtrágya, hiszen a talaj szerkezetének javulásával nem használnak annyi üzemanyagot az erőgépek, és az ellenállóbbá váló növényeknél kevesebb permetezésre, növényvédelemi munkálatokra és tápanyagpótlásra van szükség.

Beszámolt arról is, hogy a Phylazonit baktériumtrágyát kipróbálták a vörösiszap által károsított területek regenerálásánál is. Cégük 10 ezer liter, 7,5 millió forint értékű szert ajánlott fel adományként ezer hektár Devecser és Kolontár környéki termőföld talajéletének visszaállításához. És ahogy fogalmazott: az eredmény minden várakozásukat felülmúlta!

 

Két hónap múlva már beindult az egészséges talajélet

A vörösiszap által elöntött területeken a permetezéssel a földekre kijuttatott szer eredményeként hamar PH-csökkenés jelentkezett, a lúgos érték semlegesítését mutatták ki a vizsgált talajmintákban. Két hónap múlva pedig a föld PH-értéke már megegyezett a katasztrófa előtt mérttel, szinte teljesen beindult az egészséges talajélet.

A mikroorganizmusok számánál 50-100-szoros növekedést mutattak ki, és a vetett energiafű- és kukoricatáblák ugyanolyan zöldek voltak, mint ott, ahol vörösiszap-szennyeződés nem érte a határt.

Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint ma már 140-150 ezer hektár területen használják Magyarországon a Phylazonit baktériumtrágyát a mezőgazdasági termelők. Az Agrova-Bio Kft. Nyíregyházához közeli, besztereci gyárából, amelyet 2009-ben az Európai Unió 125 milliós támogatásával, félmilliárd forintos költségből építettek, tavaly 1400 gazdálkodó rendelt a talajjavító szerből. Az üzem működésének első évében még csak 400, 2010-ben pedig 900 volt a megrendelők száma.

A besztereci gyár évi 12 millió liter baktériumtrágya előállítására képes. A termelési csúcsidőszak március közepétől május közepéig tart. Tavaly 1,5 millió liter Phylazonitot állítottak elő és adtak el, a terméket bevezették a román, a szlovák és a román piacon is. A három országban 30-40 termelő próbálhatta ki a baktériumtrágyát, amelynek exportja az idén indul. A legnagyobb megrendelésre Ukrajnából számítanak, de élénk a vevői érdeklődés Romániából és Szlovákiából is.

A gyártási technológia exportját is tervezik, mivel Indiából, Ausztráliából, Oroszországból, Azerbajdzsánból és Szerbiából jelentkeztek érdeklődő vevők a know-how átvételére. A telepítés előkészítésén már dolgoznak a nyíregyházi társaság munkatársai és várhatóan az év második felében sor kerülhet az üzletkötésekre.

A Phylozanit baktériumtrágyát a szántóföldi növénytermesztés mellett egyébként a legelő- és gyepgazdálkodáshoz, gyümölcsültetvények telepítéséhez, gondozásához, valamint szabad- és üvegházi zöldségtermesztéshez egyaránt ajánlják a szakemberek, mint a tápláléklánc egészséges élelmiszereinek előállítását garantáló szert.

Tény, hogy a talaj állapota a nagy adagban használt műtrágyák hatására jelentősen romlik, savanyodik, a földben lévő fontos baktériumok száma csökken, vagy egy részük már kis is pusztult - mondják a szakemberek. Szerintük a negatív folyamatok megállítását, az egészséges talajélet helyreállítását egy magyar szabadalomtól, a Phylazonit baktériumtrágyától lehet várni.