Számos okból alakulhat ki csomó a nyakon, és bár sokan rögtön a legrosszabbra gondolnak, az esetek nagy részében jóindulatú elváltozásról van szó. A lentiekben összefoglaljuk a leggyakoribb okokat, illetve szó lesz arról is, mikor forduljunk sürgősen orvoshoz.
A szervezetben több száz nyirokcsomó van, amelyek jelentős része a nyakon található, ugyanis a kórokozók jelentős része a szájon keresztül hatol be a szervezetbe. A súlyosabb fertőzéseknél gyulladás alakul ki, amely hatására megduzzadnak az immunsejtek „bázisainak” számító nyirokcsomók a nyakon. Ez a típusú csomó a nyakon hátul, elől és oldalt is kialakulhat, ugyanis a rengeteg nyirokcsomó a nyakon nem koncentráltan helyezkedik el, hanem nagyobb területet fed le.
A duzzadt nyirokcsomó általában puha, mozdítható, és a fertőzés elmúltával egy-két héten belül lelohad eredeti méretére. (Fiatal, 8-10 éves gyerekeknél sokszor akár hosszú hónapokig megmaradhat a nyaki nyirokcsomó duzzanata, de ez normális.)
Amennyiben felső légúti fertőzésben szenvedünk, például torokfájást, mandulagyulladást vagy köhögést tapasztalunk, nagy valószínűséggel a nyaki nyirokcsomók egy része is meg fog duzzadni. Ugyanez a helyzet a szájüregi fertőzésekkel, például a begyulladt ínnyel vagy fogakkal, amelyek szintén intenzív immunreakcióra utalnak. Az esetek jelentős részében nem szükséges külön oki kezelés (pl. influenza esetén), elég, ha a tüneteket enyhítjük. Más esetekben viszont orvosi diagnózisra és gyógyszeres, például antibiotikumos kezelésre lesz szükség. Amennyiben a fertőzés nem akar elmúlni és súlyosabb tüneteket produkál, mindenképpen forduljunk orvoshoz! Ritkán rosszindulatú elváltozás is állhat a háttérben; ilyenkor a nyirokcsomók jellemzően keményebbek és kevésbé mozdíthatók.
Amennyiben a csomó a nyak elején, az ádámcsutka alatt található, nagy valószínűséggel pajzsmirigy-megnagyobbodásról, más néven strúmáról van szó. A pajzsmirigy-megnagyobbodás lehet egyoldali és kétoldali. Előfordulhatnak rajta kitapintható göbök, amelyeket izotópos vizsgálattal a „meleg, illetve a „hideg” kategóriába lehet besorolni. A strúmákat leggyakrabban jódhiány okozza, és gyakran hormonális zavarokkal járnak együtt. Ritka esetben rosszindulatú elváltozás is állhat a háttérben (pajzsmirigyrák). Amennyiben pajzsmirigy-duzzanatot tapasztalunk magunkon, mindenképp keressünk fel egy orvost, hogy kivizsgálhassa a probléma jellegét és feltérképezhesse a kezelési opciókat.
A nyaki régióban számos nyálmirigy található, amelyek többféle okból kifolyólag is megduzzadhatnak. Előfordulhat bakteriális fertőzés, nyálmirigykő, vagy ritka esetekben rosszindulatú megbetegedés is.
A szervezetben könnyen kialakulhat szövetközi folyadékkal telt ciszta, amely a nyakon is előfordulhat. Legtöbbször ez a típusú csomó a nyak oldalán, a fejbiccentő izom előtt alakul ki. Ezek a ciszták alapvetően nem veszélyesek, nem fájnak, puhák, és bizonyos esetekben maguktól is visszahúzódhatnak. Amennyiben nem, sebészi úton könnyen eltávolíthatók.
A lipóma lényegében a zsírszövet legtöbbször jóindulatú felszaporodása, amely a nyakban is kialakulhat. Ezek a zsírral teli, általában kötőszövetes burokkal borított képletek általában veszélytelenek, a rosszindulatú, lipómára hasonlító liposzarkóma szerencsére ritka. Eltávolításuk leginkább esztétikai okokból indokolt. A lipómák eltávolítása a cisztákhoz hasonlóan szintén sebészi úton, kimetszéssel történik.
Amikor a dudor a nyakon bőrpírral és vörös udvarral együtt jelentkezik, illetve nyomásra fájdalommal reagál, lokális bakteriális fertőzésről lehet szó. Bizonyos esetekben az történik, hogy egy külső elválasztású, jelen esetben a bőrfelszínre nyíló mirigy, például verejtékmirigy vagy faggyúmirigy fertőződik el, és ez okozza a problémát. Ezekben az esetekben mindenképp érdemes megmutatni magunkat egy orvosnak.
A fájó csomó a nyakon sokszor az izomrendszer problémájára utal. Ez a típusú kemény csomó a nyak hátsó részén és elöl, illetve oldalt is kialakulhat. Ilyenkor arról van szó, hogy az izom- és az izmokat borító kötőszövet (fascia) helytelen testtartás, túlterhelés vagy izomsérülés miatt összeállt. Ezek a csomók sem veszélyesek, manuálterápiás kezeléssel, illetve gyógytornász segítségével legtöbbször könnyen kezelhetők.
Az alábbi esetekben mihamarabb forduljunk orvoshoz:
Az orvos először felveszi a beteg anamnézisét. Ezt követi a fizikális vizsgálat, amely során az orvos kitapintja az elváltozásokat. Van, amikor már ezen információk alapján meghatározható a probléma jellege, de előfordul, hogy az orvos képalkotó eljárásokat (ultrahang, CT vagy MR) is igénybe vesz. Az esetek egy részében a vizsgálatot végző orvos dönthet úgy, hogy bevon egy endokrinológust, fül- orr gégészt, bőrgyógyászt vagy szájsebészt, akik segítenek a további vizsgálatok elvégzésében, a diagnózis felállításában, illetve a kezelési terv elkészítésében. A pajzsmirigy-megnagyobbodás esetén például endokrinológiai vizsgálatra is szükség lesz, amely során megvizsgálják a pajzsmirigy hormonjainak a koncentrációját a vérben.
Ha felmerül a rosszindulatú elváltozás gyanúja, akkor úgynevezett aspirációs citológiát végeznek. Ez a vizsgálat lényegében egy ultrahang által vezérelt biopsziás mintavétel, amely után mikroszkóp alatt megvizsgálják a gyanús szövetek sejtjeit.
Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható lázcsillapítókat!