Szimpatika – Idővel a kőbe faragott szobrok is eltűnhetnek

A lakota sziú indiánok szent hegye volt a Tȟuŋkášila Šákpe, vagyis Hat Nagyapa nevet viselő sziklaoromzat, amikor a hegy átalakítását, és a négy nagy USA-elnök arcának megörökítését elhatározták. A Hat Nagyapa a kelet, észak, dél, nyugat, illetve az ég és a föld képviselőiként őrizte és segítette a Black Hills (lakota nevén Pahá Sápa) környékén élő őslakos népcsoportokat. A ma még élő lakoták sem túl boldogok, hogy a hegyüket így átalakította a „sápadtarcú”, egyesek a négy elnök arcának eltávolítását követelik, míg mások azt mondják, hagyni kell, hogy az idő megtegye, elkoptatva azokat.

No de vajon mennyi is az az idő, míg az eróziós folyamatok megsemmisítik az ember alkotta kőarcokat? Az EOS földtudományi hírportál tette közzé a hegy történetét és várható jövőjét taglaló információkat.

A gránitból felépülő, kb. 130×80 kilométernyi Black Hills szemre hasonlító alakzatban helyezkedik el, kiemelkedve a füves préri környezetéből, a hegyek gyakorlatilag folyók által körbefogott, megemelkedett gránittömbök. A négy elnök, vagy épp Hat Nagyapa e terület szívében található, ahol az erdőkből csodálatos természetes formavilágú szirtek emelkednek a magasba.

„A gránit maga kb. 1,8 milliárd évvel ezelőtt kezdett kialakulni, azonban igen sokáig a föld mélyén volt, és csak kb. 65 millió éve kezdett emelkedni, formálódni mai arca, amikor a Sziklás-hegység képződése megindult. A Black Hills a Sziklás-hegység legkeletibb részének tekinthető” – magyarázta Mark Fahrenbach, a Dél-Dakota Állam Geológiai Szolgálatának szakembere. Mintegy 2600 méternyi kőzetet és üledéket kellett az eróziónak eltüntetni ahhoz, hogy a gránittömbök kiszabaduljanak milliárd éves fogságukból, s végül 50 millió éve látták meg a sziklák a napvilágot. Akkoriban még kb. 4500 méter magas hegyek állhattak a mai vadregényes, de szelíd Pahá Sapá helyén, a mai legmagasabb pontja a 2207 méteres Black Elk-csúcs, amelyet Nicholas Black Elk (Fekete Jávorszarvas) lakota szent ember, gyógyító, történetíró tiszteletére neveztek el 2014-ben.

A Mt. Rushmore elnöki arcait turizmust előmozdító céllal készítették el, s eredetileg helyi hírességek, köztük indián hősök, pl. Vörös Felhő vagy Őrült Ló portréját szerették volna a sziklaoromba faragni. Azonban az arcok megalkotására választott szobrász, Gutzon Borglum, aki a Ku Klux Klanhoz közeli személyként híresült el, egy kongresszusi bizottsággal együtt úgy határozott, hogy fehér amerikai hősök: az ország jeles elnökei kerülhetnek a sziklaoromzatra: Washington, Jefferson, Roosevelt és Lincoln.
A lakoták nemcsak a szent helyük tönkre tétele miatt tiltakoztak, hanem azért is, mert a négy ábrázolt elnök mindegyike az erőltetett asszimiláció híve volt, s nem riadtak vissza az indiánok elleni tettleges erőszaktól sem. Lincoln például az USA történelmének legnagyobb tömeges kivégzését rendelte el, amelyben 38 sziú indiánt, az 1862-es Nagy Sziú Felkelés vezetőit akasztották fel.

Eredetileg más helyszínt választottak a szobroknak, azonban az ott lévő, 150 méter magas, sziklatűknek nevezett oromzatok túl vékonynak bizonyultak a Borglum által elképzelt arcokhoz, azután a Mt. Rushmorera esett a végső választás, nemcsak a megfelelő, messziről is látszó sziklák, hanem az azokat dél felől jól bevilágító napfény miatt is. Az 1927-ben kezdődött munkák során 450 ezer tonna gránitot robbantottak és faragtak le az ormokról, ez a kőzettömeg a mai napig látható az arcok alatt, legyezőszerűen elterülve. „Az eredeti terveket többször át kellett alakítani munka közben, s a végeredményül kapott fejek is kisebbek a tervezettnél, mivel a szirtek gyengeségei, repedései, a gránit egyenlőtlen kristályszerkezete, és a benne lévő palarétegek töredeztek. Az alkotás végül 1941-ben készült el” – magyarázta Fahrenbach. A munka 14 éve alatt alatt 9 alkalommal változtattak a szobrokon, leginkább amiatt, hogy a Jeffersonnak kiválasztott első sziklatömbről kiderült, nem alkalmas a faragásra.

„Az USA által Mount Rushmorenak nevezett szent hegyünkbe faragott arcoknál semmi sem bizonyítja jobban a Nagy Sziú Népek számára, hogy milyen szavahihetetlen egy ország az, amely nem képes betartani a saját ígéretét, szerződését sem” – mondta Harold Frazier, a Cheyenne-folyó menti sziúk törzsének vezetője nemrégiben egy nyilatkozatban, amelyben az arcok mielőbbi eltávolítását követelték. Az említett szerződés az 1868-as Fort Laremie-egyezmény, más néven sziú egyezmény, amelyben a Black Hills területét „örök időkre” a lakotáknak adták, azonban azonnal semmibe vették, amint aranyat találtak a régióban…

Egyelőre elhanyagolhatóak a szobrokon az erózió hatásai, ám a Nemzeti Parki Szolgálat 1989-től kezdve számos felmérést végzett a hegyen, a legmodernebb eszközökkel. Blaine Kortemeyer, a szobrok megóvásáért felelős csoport vezetője elmondta, hogy ipari alpinisták segítségével megvizsgálták a szobrokat alkotó sziklák repedéseit, hibáit, és végül 22 különálló tömbbe sorolták a komplexumot. Ezekből 4 tömb jelenthet problémát, Washington, Roosevelt és Lincoln arcain, s ezekre a szakember azt mondta: „Kettő akár ki is csúszhat a szobrokból, ha épp úgy támad kedve.”
2008-ban számos, a sziklákban kialakuló minimális elmozdulást is mérő műszert helyeztek el a repedésekben, s ezekből mára világossá vált a szikla évszakos összehúzódása és tágulása, amelyet számítógépen követnek a szakemberek. Ennek köszönhetően azonnal kiderül, ha a szokásos mértékűnél nagyobb elmozdulás következik be valahol. Kortemeyer csoportja ilyen esetekre felkészült: a szobrok hátuljánál fognak olyan megerősítéseket végezni, amelyet kívül láthatatlanok maradnak. Az arcokon megjelenő kisebb, vízszintes repedéseket pedig kívülről eltömítik, mivel ezekben megállhat a víz, ami pedig az eróziós folyamatokat erősíti.

Maguk az indiánok se tudtak még megegyezni, hogy mi volna a jó megoldás. Egy részük szerint azonnal meg kell semmisíteni a szobrokat, másik részük szerint pedig a megsemmisítés több kárt okozna a szent sziklákban, mint maguk a szobrok. A gránit igen ellenálló kőzet, tízezer év alatt 2,5 centiméternyi réteget vesz el csak belőle az erózió, bár a sziklarepedésekbe szivárgó víz ezt a folyamatot felgyorsíthatja a sziklatömbök meglazításával.

„Ha az emberek holnap eltűnnének a Földről, és többé senki se foglalkozna a Mt. Rushmore sziklaarcaival, akkor azok a repedések, amelyeket betömítettünk, újra elkezdenének szétnyílni, s a szikla természetes gyengeségeit kihasználó beszivárgó víz miatt előbb-utóbb ledőlnének a szobrok” –tette hozzá Kortemeyer.

Phyllis Young, a Lakota Népek Igazsága projekt szakembere azt mondta, ő szívesen kivárja ezt. „A Black Hills mindig a gyógyulás helyszíne volt, úgy tartjuk, hogy a Föld majd meggyógyítja magát. A hegy, bár a saját időbeosztása szerint, de meg fogja gyógyítani magát.”

A Mt. Rushmore szoboregyüttesét 2019-ben 3 millió turista kereste fel.

Forrás: ng.hu