Ez hiányzik a gyereknek, ha folyton gépezik

2018. 12. 10.
|
Szinte a leggyakoribb szülői aggodalom mostanában, hogy jaj, mi lesz a gyerekemmel, állandóan csak játszik a gépen. Cikkek ezrei szólnak a játékfüggőségről, és a szülők pedig az „ugyan, engedem játszani, annyira szeretné, legalább nyugi van"; és az „úristen, videójáték-függő a gyerekem" libikókájában vergődnek. Pedig a videójáték-őrület valami sokkal mélyebb dologról szól.

Kissé sokat használjuk  a függőség szót mostanában, mindenfélére rámondva, amit sokat csinálunk, a futástól a fagyievésig. Való igaz, hogy létezik játékfüggőség (a WHO hozzáadta a játékfüggőséget a mentális zavarok listájához), de azért a legtöbb gyerek, amíg képes energiát fektetni más dolgokba: a barátaival való ökörködésbe, a sportba vagy a vacsoránál való beszélgetésbe, nem függő. A függőség a kontroll hiányát jelenti, azt, amikor nem tud ellenállni, hogy megtegye, pedig a dolog akadályozza a normális életvitelben.

A szülők azon szoktak igazán pánikolni, hogy a gyerek inkább játszik, mint hogy tanuljon, vagy házimunkát végezzen. De hát, régen nem tettek meg bármit a gyerekek, hogy kihúzzák magukat ezek alól? Már évszázadokkal azelőtt ellógták a gyerekek a leckeírást, mint hogy az első számítógépes játék megjelent volna.

Egy kutatásban kimutatták, hogy napi egy óra játék kifejezetten jót tesz a gyerekek pszichés jó közérzetének, egy másikban, hogy a tetris még gyógyító is lehet. Napi három óra felett kezdenek csak gondok lenni.

Az igazi kérdés: mi az, ami ennyire vonzóvá teszi a videójátékokat, hogy még a nem függő gyerekek is nehezen szakadnak el tőlük néha.

Mire van szükségük a gyerekeknek (amit nem kapnak meg)?

Deci és Ryan öndeterminációs elmélete (self determination theory – SDT) a kétezres évekre széleskörűen elfogadott elméleti keret annak megmutatására, hogy mi motiválja az embereket. Sok dolgot azért tesz meg az ember, hogy pénzt kapjon érte, vagy ennivalóhoz jusson, vagy megvédje a gyereket. Ezek a külső, extrinzik motivációk. Az öndeterminációs elmélet a belső motiváló tényezőkről szól, melyek minden külső megerősítés nélkül arra hajtják az embereket, hogy megtegyenek valamit. Ahhoz, hogy az embernek meglegyen a lelki békéje, kiegyensúlyozott legyen, pszichés igényeit kielégítse, három lényeges dolognak kell meglennie az életében:

a kompetenciaérzésnek – vagyis azt kell éreznie, hogy ügyes valamiben, fejlődik, gyarapodik a tudása

az autonómiának – az érzésnek, hogy szabadon dönthetem el, mit választok

és a kapcsolódásnak – éreznem kell azt, hogy fontos vagyok másoknak, és mások is fontosak nekem.

Az iskola, ahol gyerekeink az ébrenlétük nagy részét töltik, mintha antitézise lenne a fentieknek. Szerencsés és kevés az a gyerek, aki kompetensnek érezheti magát, hiszen az osztályozás, értékelés inkább arra mutat rá, mi az, amit nem tudsz. Ha többet szeretne tudni, megmondják neki, hogy maradjon csendben. Esélye sincs megválasztani azt, hogy mit tanul, melyik témában lenne kedve elmélyülni. Evés, ivás, pisilés és az aktuális téma, mind kívülről van szabályozva. Osztálytárs ugyan sok van, de a velük való kapcsolatteremtés lehetősége limitált. A tízperces szünetekre korlátozódik, és akkor még át is kéne vonulni egy másik terembe, meg esetleg enni valamit. Nyilván vannak üdítő kivételek ez alól, de sajnos ma a legtöbb iskolában nehéz egy gyereknek kompetensnek, autonómnak és kapcsolódónak érezni magát.

Mit ad a játék?

Ezzel szemben a játékban megélhetik a kompetenciát. Gyűlik az erejük, gyűlnek a pontjaik, egyre feljebb jutnak. A játék teret ad a kísérletezésnek: új stratégiát, új pályát próbálhat ki, azt a döntést hozhatja meg, amit éppen szeretne. A kapcsolódás is megvan, a játszótársak csetelnek egymással a virtuális környezetben.

Ez utóbbi a legdurvább talán, hogy mennyire hiányzik a mai nagyobb gyerekek életéből. A korombeliek emlékei között hemzsegnek azok a délutánok, nyári szünetek, amikor barátokkal vagy éppen csak ismerős gyerekekkel lógtunk a játszótéren, bicikliztünk a környéken – aminek a mozgás és jó levegő melletti lényege a kapcsolódás, vagy szép szóval, szocializáció volt. Ehelyett most alig engedjük a gyerekeinket bárhova is. Talán még az osztálytársak átmennek egymáshoz, de hogy hogyan kéne viselkedni egy másik gyerekkel, emberrel, akivel annyi a közös bennünk, hogy egy utcában lakunk, azt sehol sem lehet kipróbálni. A sok különóra, amivel az aggódó szülők telerakják a gyerekük délutánját, hogy nehogy ne legyen elég felkészült az életben való teljesítésre, nemcsak lefárasztja őket, de elveszi az időt a másokkal való együttléttől.

Nem kell pánikba esni

A sikeres, jól dizájnolt játékok mindezt a szükségletet kielégítik: a gyerekek kompetensnek, autonómnak, és egy közösség tagjának érezhetik magukat. Nem csoda hát, hogy nem tudnak a csemeték leszakadni róluk. Természetesen nem az a lényeg, hogy a játék ezek szerint jó helyettesítője a valóságnak, ahol ezeket nem lehet megélni. Éppen az ellenkezője!

A játékban megélt kompetenciaérzés sosem lesz akkora, mint a valóságban megcsinálni egy nehéz feladatot. A képernyőn keresztül átélt autonómiaérzés nem veheti fel a versenyt azzal a szabadsággal, amit a világ felfedezése jelentene. Egyetlen közösségi oldal sem adja meg azt a melegséget és biztonságot, amit egy szerető és elfogadó szülő adhat.

Viszont ha az érzékeny és jó szándékú szülők megértik, hogy a játékba belemerült gyerekük milyen elemi emberi szükségleteit éli ki a virtuális világban, akkor könnyebb nekik megtalálni, hogy mire lenne szükség a való életben. Másrészt ez segít abban is, hogy a szülői pánik és hisztéria is elmúljon, nem kell bűntudatot érezni, és sötét jövőt vizionálni, amiért a gyerek játszik.

Mit tehet a szülő?

Egyrészt érdemes alternatívákat mutatni a való életben. Olyan programokat, lehetőségeket adni a gyereknek, ahol kielégítheti kompetencia-, autonómia- és kapcsolódásigényét. Azután érdemes becsatlakozni hozzá (ez is kapcsolódás). Ahelyett, hogy megtiltanánk a játékot, játsszunk vele! Nézzük, ahogy csinálja, kérjük, hogy tanítson meg, engedjük meg neki, hogy mester legyen valamiben. Jobb legyen nálunk. Utána tanítsuk meg a szelf-regulációt, vagyis beszélgessünk arról, hogy a játékkal töltött túl sok idő mi minden más lehetőségtől foszt meg, engedjük, hogy megtapasztalja a túl sok játékból fakadó negatív következményt. Ne mi kapcsoljuk ki az eszközt, hanem tanítsuk meg, hogy ő kapcsolja ki magának.

Lehet őszintének lenni abban is, hogy néha mi, felnőttek is megtapasztaljuk a túlzott technológiahasználat negatívumait. Ha a gyerekek azt látják, hogy a szülő az ő csapatukban van, és nem megfosztani igyekszik őket a szórakozástól, hanem perspektívába, helyes arányokba rendezni a dolgokat, akkor a kapcsolat meg fog változni, és jóval nagyobb lesz a szülői ráhatás, mint azt korábban remélni mertük volna.

 

Forrás : Dívány

Szerző :  Szalay Ágnes pszichológus

Februári akció

Béres Csepp Forte® belsőleges oldatos cseppek

4×30 ml

4 580 Ft

38,2 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Magnézium Béres 375 mg + B6 filmtabletta

30 db

1 740 Ft

58 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Ocutears® szemcsepp

10 ml

2 300 Ft

230 Ft/ml
Gyógyászati segédeszköz*

Neogranormon kenőcs

25 g

1 315 Ft

52,6 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Normaflore belsőleges szuszpenzió

20×5 ml

2 400 Ft

24 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Cataflam Dolo 25 mg bevont tabletta

20 db

1 980 Ft

99 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Kaloba® belsőleges oldatos cseppek

20 ml

1 770 Ft

88,5 Ft/ml
Vény nélkül kapható hagyományos növényi gyógyszer***

Advil® Ultra Forte lágy kapszula

16 db

1 990 Ft

124,4 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Diclac® Dolo 50 mg/g gél

100 g

2 230 Ft

22,3 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Mucopront 375 mg kemény kapszula

50 db

2 070 Ft

41,4 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Nicorette Quickspray 1 mg/adag szájnyálkahártyán alkalmazott oldatos spray

1 adagoló tartály

3 970 Ft

3970 Ft/adagoló tartály
Vény nélkül kapható gyógyszer

Béres Vita-D3 FORTE 3200 NE tabletta

60 db

1 790 Ft

29,8 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Mebucain Mint 2 mg/1 mg szopogató tabletta

20 db

1 560 Ft

78 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Bánó® -féle fokhagyma-galagonya-fagyöngy kapszula

100 db

3 500 Ft

35 Ft/db
Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény

Ocuvite® LUTEIN forte tabletta

30 db

2 900 Ft

96,7 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Sinupret® belsőleges oldatos cseppek

50 ml

1 990 Ft

39,8 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Urostemol® Femina kemény kapszula

40 db

3 790 Ft

94,8 Ft/db
Vény nélkül kapható hagyományos növényi gyógyszer***

Tebofortan® 120 mg filmtabletta

30 db

3 800 Ft

126,7 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Calcium-D-Sandoz® 600 mg/400 NE pezsgőtabletta

20 db

1 750 Ft

87,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Novo C Plus Liposzómális C-vitamin lágykapszula

60 db

3 495 Ft

58,3 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Robitussin ANTITUSSICUM szirup száraz köhögés enyhítésére

100 ml

1 660 Ft

16,6 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

***Hagyományos növényi gyógyszer, a javallatokra való alkalmazása a régóta fennálló használaton alapul.

Hírlevél feliratkozás

A hírlevélküldő szolgáltatás – rajtunk kívülálló okok miatt – nem támogatja a Freemail-es és Citromail-es címeket, hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Megjelent a Szimpatika magazin 2020. februári száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el