Szimpatika – Ezt biztos nem tudta gyermekéről

Az összesen 350 álom vizsgálata nyomán készült, Frontiers in Psychology című lapban megjelent tanulmányuk megerősíti, hogy nem helytálló az korábbi feltételezés, miszerint a kisgyerekek főként csak statikus képeket, például állatképeket látnak álmunkban, és kevésbé élnek át érzelmeket, mozgást, interakciót.


Mint azt Dr. Bódizs Róbert, a Magatartástudományi Intézet kutatási igazgatóhelyettese elmondta: vizsgálatuk alapján a kisgyermekek álmai nagyon is hasonlítanak a felnőttekéhez. Már a 4-5 évesek is megjelennek főszereplőként az álmokban, változatos érzéseket élnek át, jókat, rosszakat egyaránt, van mozgás az álmokban és interakció a szereplők között. Mindez megerősíti azt a nézetet, miszerint a képzelet és a fantázia már kora gyerekkorban is egy érzelmi megküzdési eszköz – emelte ki.

A gyermekálmok objektív vizsgálata egyébként komoly kihívást jelent, ez áll annak a hátterében is, hogy kevés hasonló kutatás készül. Az említett hetvenes évekbeli longitudinális vizsgálat során idegen környezetben, laboratóriumi körülmények között jegyezték fel a gyerekek álmait: felébresztették őket éjszaka a megfelelő alvási periódusban és kikérdezték, hogy mit álmodott. Ez a megoldás nem optimális az óvodás korú kisgyerekek számára – mondja Sándor Piroska gyermekpszichológus, a Magatartástudományi Intézet PhD-hallgatója, hozzátéve, hogy éppen ezért dolgoztak ki egy saját módszertant a kutatáshoz, mely az otthoni álomgyűjtésen alapul. Ehhez kiképezték a szülőket, akik reggelente a megtanult kérdezési módszerrel diktafonra rögzítették gyermekük álombeszámolóját.

A 350 álombeszámolóból készült vizsgálat szerint a kisgyerekek az esetek hetven százalékában jelentek meg aktív szereplőként álmaikban, az álmok 82 százalékában volt mozgás, és sokkal gyakoribb az emberi karakterek megjelenése, mint az állatoké. A kutatásban részt vett még Szakadát Sára, az intézet PhD-hallgatója, valamint Kertész Katinka, az ELTE most végzett hallgatója.

Forrás: SOTE