Sarokfájdalom: ez állhat a hátterében

Szerző: Szimpatika
A sarokfájdalom meglehetősen gyakori probléma, amely sokszor kellemetlen, de csak az esetek egy részében áll mögötte komoly betegség. A sarkak fájdalma általában magától elmúlik, de vannak esetek, amelyeket mindenképpen érdemes orvossal ellenőriztetni. Az okokról és a kezelés lehetőségeiről dr. Bányai Tamás, az Oxygen Medical ortopéd szakorvosa, sportorvos beszélt.
A leterhelt sarok

Az emberi lábfejet 26 csont építi fel, közülük a sarokcsont a legnagyobb. A sarok feladata, hogy biztosítsa a támasztékot a test súlyának, éppen ezért a sarkunk minden egyes lépésünknél komoly behatásnak van kitéve. A szakértők szerint járáskor a testsúly 1.25-szöröse, futáskor a 2.75-szöröse nehezedik a lábunkra. Éppen ezért ez a terület sérülékenyebb és fájdalma jelentősen befolyásolja az állapotunkat. A fájdalmak jelentős része mechanikai okok miatt következik be, de meghúzódhat a háttérben arthritis, fertőzések, autoimmun- és neurológiai problémák, trauma, csontritkulás és más csontbetegségek, illetve több szervrendszert érintő betegségek is.



A leggyakoribb problémák


A legtöbb sarokfájdalom a talpon átívelő vastag kötőszöveti szalag betegsége, a plantaris fasciitis. Ez a szerkezeti betegség abból ered, hogy ennek a szalagnak fontos szerepe van a talp izmainak és inainak, valamint a láb boltozatának a fenntartásában. Túlterhelés következtében azonban a normális 2-4 mm vastagságúról akár 6-10 mm-nyire is vastagodhat, ahogyan ezt az ultrahang és az MRI vizsgálatok is bizonyítják. A kór legjellemzőbb tünete, hogy reggel, talpra álláskor már jelentkezik a fájdalom, ám később mintegy ”bejáratódik”, vagyis mérséklődik és csak hosszú álldogálás vagy lépcsőzés során rosszabbodik. Különösen tinédzsereknél gyakori a sarok ütődései miatt kialakuló fájdalom. Ebben a korban ugyanis még nem teljesen kifejlett a sarokcsont és könnyebben dörzsölődhet a többi csonton. Ehhez hozzájárulnak a túl lapos és kidolgozatlan talpú papucsok, a flip-flopok, valamint a túl korán kezdett magas sarkú hordás is.

Mielőbb forduljon orvoshoz, ha a következőket tapasztalja:

- duzzanat okozta fájdalom a saroknál
- zsibbadásérzés, fájdalommal és esetleg lázzal kísérve
- képtelen a normális járásra
- ha nem tudja visszafeszíteni a lábfejét.
- ha nem tud lábujjhegyre emelkedni

Kevésbé sürgős eset, de jobb szakember segítségét kérni:

- Izomsérülések esetén: zúzódás, izomszakadás, vérömleny

- Lágyrészzúzódás: a fizikai behatás a csontot nem, csak a bőrt, esetleg az izmot károsítja. Mivel kisebb mértékű sérülésnek tűnő esetekben a sérültek nem mindig fordulnak orvoshoz, ezért például a bőr mechanikai sérülésével járó sérülések csapdát rejthetnek magukban. Sokszor a beteg nem fordul időben orvoshoz, így a megkésett diagnózis a terápia késlekedését, ezzel a gyógyulás esélyeinek romlását okozhatja.

- Izomszakadás esetén: az izom folytonossága megszakad. A szakadás lehet teljes vagy részleges. Ilyen esetekben a beteg a sérült végtagot nehezen vagy egyáltalán nem tudja mozgatni. A nagyfokú fájdalom és duzzanat a beteget azonnal orvosi ellátóhelyre juttatja, így ezen esetek felismerése a megfelelő fizikális vizsgálatokkal és képalkotó eljárásokkal nem okoz nehézséget.

- Vérömleny esetén: az izmot felépítő izomrostok között vérzés alakul ki.

Kezelési és megelőzési lehetőségek

Otthoni kezelésként mindenképpen érdemes kipróbálni a pihentetés, kerülni a futást és a kemény talajon járást. Különösen kerüljük a sarkat terhelő aktivitásokat. Végezzünk nyújtó gyakorlatokat, amelyek a lábfej hátrafeszítésére épülnek. Helyezzük jeges borogatást az érintett területre, de ne közvetlenül a sarokra, 15 percig. Válasszunk megfelelő cipőt sportoláshoz és hétköznapra is, a túl magas és a túl lapos talp is kerülendő. Ha sportolunk, a megfelelő bemelegítéssel jelentősen csökkenthetjük a sarkat érő terhelés erősségét. Egyes esetekben jót tehetnek a cipőkben elhelyezhető sarokpárnák és sarokemelők is. A megelőzésnél fontos, hogy kemény talajon ne járjunk mezítláb. Érdemes leadni a túlsúlyunkból, ugyanis így kisebb lesz a terhelés, amely a lábunkat éri.

Orvosi segítséggel

Egyes talpbetétek, sarokemelők tehermentesíthetik a plantaris fascia feszülését, ezáltal a fájdalmat. Enyhébb esetekben, vagy első terápiaként jön szóba. 1-2 hétig pihentetés mellett szóba jöhet egy nem-szteroidos gyulladáscsökkentő terápia. Elhúzódó eseteknél - ha nincs ellenjavallat - helyileg beadott szteroid-injekció 2-3 alkalommal ismételve hosszabb időre csökkentheti a tüneteket. Ez az eljárás a mellékhatások miatt ritkán ismételhető. A konzervatív terápiák között a terápiás röntgenbesugárzásnak van időnként jó eredménye. Konzervatív terápiára nem reagáló eseteknél minimális beavatkozással a fascia leválasztható a sarokcsont- tapadásáról, mely a panaszok lényeges csökkenését eredményezheti.

Forrás: Webbeteg

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!