Szimpatika – Gyümölcslevek A-tól Z-ig

A gyümölcsleveken belül különböző kategóriákat különböztetünk meg: a gyümölcstartalom százalékában 100% gyümölcshányadú a must (ennek szűrt, vagy derített és csírátlanított változata az un. „folyékony gyümölcs”, minimum 25% (alma és körte esetén 45%) a gyümölcsnektár, majd 12% minimum gyümölcshányadig gyümölcsital, az annál kevesebb gyümölcshányad felhasználásával gyártott késztermék pedig az üdítőital (ezen belül „gyümölcsalapú ízesített üdítőital” az, ami minimum 5% gyümölcslevet tartalmaz); továbbá széndioxid tartalmuk alapján, illetve, hogy szűrt vagy rostos különböztetjük meg a gyümölcsleveket.


Magyarország meglepően jól áll a gyümölcslevek szabályozásával kapcsolatban. A hivatalos tájékoztatás szerint nálunk nem nagyon fordulhat elő az, hogy 95 százalék almalé legyen egzotikus gyümölcslé néven eladva. Persze azért érdemes alaposan elolvasni az összetevőket, nehogy meglepetés érjen bennünket.

Az egyik leggyakoribb eset, hogy a drága egzotikus gyümölcslevekről kiderül, hogy adott esetben mangót, ananászt, vagy a többi, a feliraton hirdetett gyümölcsöt alig találni az italban, valójában legnagyobb részt (akár 90 százalékban) olcsó almalét tartalmaznak. De találni például a boltok polcain olyan üdítőt is, ami ugyan citrom és lime dzsúsz néven fut, pedig 96 százalékban almaléből és narancslé áll.

Szigorú előírások vannak arra vonatkozóan, mi szerepelhet a címkén, és mi nem, milyen százalékarányú gyümölcs-összetevők után hívható valami az adott gyümölcs nevén. Emellett előállítási eljárás, például a feldolgozás, vagy a tartósítás menetétől függően megkülönböztethetünk hivatalosan (az élelmiszerkönyv meghatározásai szerint)

- gyümölcslét
- koncentrátumból vagy sűrítményből előállított gyümölcslét
- sűrített gyümölcslét
- gyümölcslé port
- gyümölcsnektárt

Tehát nem lehet meggylé egy olyan termék, ami mindössze 6 százalék meggypüré sűrítményt tartalmaz amellett, hogy almapüré és bodzalé sűrítmény teszi ki a másik 6 százaléknyi gyümölcstartalmat.


Ezeken kívül pedig találkozhatunk a boltok polcain gyümölcsitallal és üdítőitallal. Erre a két fajtára nincs jogszabályi előírás (nem szerepelnek az élelmiszerkönyvben), a gyártók a 2007-ben kiadott, Gyümölcsitalok és üdítőitalok jelölési útmutatót veszik figyelembe:

Gyümölcsital: olyan alkoholmentes ital, amely legalább 12 százalék gyümölcslevet tartalmaz.
Üdítőital: olyan alkoholmentes ital, amely 12 százaléknál kevesebb gyümölcslevet, növényi kivonatot, vagy ezek keverékét vagy amely ízesítésként kizárólag aromát tartalmaz.

Ha vagy képen, vagy a megnevezésben feltűnik egy gyümölcs, fel kell tüntetni, hány százalékban tartalmazza azt az ital. Nem az összetevőknél, hanem a név után, a megnevezéshez kapcsolódóan. Emellett például az aromával ízesített italoknál az ízt adó gyümölcs csupán stilizáltan, színezés nélkül, egyszerűen lehet jelen.

Gyümölcslé-fogyasztás esetén egyébként érdemes a tárolásra is figyelni. Egyrészt a legtöbbet érdemes felbontás után 3-5 napon belül elfogyasztani, és lehetőség szerint hűtőben tárolni. Nagyobb figyelmet érdemelnek az átlátszó üvegben vagy műanyag flakonban tárolt levek, ezek ugyanis gyorsabban romlanak meg.

Forrás: Felsőfokon.hu