Szimpatika – Véralvadási zavar állhat a meddőség és a vetélések hátterében

A betegség tünetei

Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy véralvadási zavar, mely fokozott véralvadási készséggel jár. Jelenlétére a betegnél kialakult fokozott trombózishajlam hívja fel a figyelmet. A trombózis különböző szerveket érinthet, kialakulhat például a lábakban, de előidézhet szívinfarktust, tüdőembóliát vagy agyi érelzáródást is. Az APS kétszer gyakoribb nőknél, mint férfiaknál, és esetükben főként a gyakori vetélések hívhatják fel a figyelmet ezen véralvadási zavar jelenlétére.

A véralvadás folyamata

Kisebb hétköznapi balesetek során is tapasztalhatjuk, hogy a friss sebnél jelentkező, kezdetben erős vérzés idővel csillapodik, majd alábbhagy. Mindez a véralvadás folyamatának köszönhető, melyben fontos szerepet játszanak a döntően a vérlemezkékből származó foszfolipidek, valamint a véralvadási faktorok aktiválódása, melynek végeredményeképpen létrejön a fibrinháló. A foszfolipidek jelentősége, hogy az alvadáshoz szükséges összes faktort térben közel hozzák egymáshoz. Amennyiben ezek a feltételek optimálisak, sérülés esetén igen gyorsan meg tud alvadni a vér.

Gyakran társul autoimmun betegségekhez

APS esetében a szervezet ellenanyagok, ún. antifoszfolipidek termelését kezdi meg, melyek a foszfolipidek ellen termelődő antitestek. Az antifoszfolipidek a vérben fokozzák a vérrögök kialakulásának kockázatát, így növelve a betegnél a trombózishajlamot. Dr. Turi Zsuzsanna elmondta, hogy a betegség megjelenhet önállóan – ez a primer vagy elsődleges APS –, illetve más autoimmun betegség is állhat kialakulásának hátterében. Utóbbi esetben szekunder, vagyis másodlagos APS-ről beszélünk. Az autoimmun kórképek közül is ki kell emelni a szisztémás lupust: ezeknél a betegeknél különösen nagy arányú, mintegy 40%-ra tehető az APS előfordulása.

Meddőséget, vetélést, koraszülést is okozhat

Az APS a terhesség bármely időszakában okozhatja az embrió vagy a magzat méhen belüli elhalását. Okozhat koraszülést, de következtében megnő a terhességi toxémia kockázata is. „A magzat fejlődése a gazdag érhálózattal ellátott méhlepényen, majd a köldökzsinóron keresztül történik. A méhlepényben vagy a méhben létrejövő érelzáródás következtében a magzat nem jut elég oxigénhez és táplálékhoz, így elhal” – magyarázza a szakember. A Nőgyógyászati Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy az antifoszfolipid antitest jelenléte okozhat meddőséget is: ilyen esetben sokszor még lombikbébi-technikával sem sikerül ép terhességet létrehozni. Azokban a terhesekben, akiknek a magzata a terhesség második felében elmarad a növekedésben, 10-15%-ban mutatható ki az antifoszfolipid antitest akkor is, ha egyéb klinikai jele még nem jelentkezett a betegségnek.

Kezeléssel a kockázat elkerülhető!

APS esetén kezelés nélkül a terhességek közel 90%-a magzati veszteséggel fejeződik be. Ennek kockázata azonban részben elkerülhető, illetve jelentősen csökkenthető, ha a betegség gyanúja esetén – akár már az első vetélést követően – orvoshoz fordul a beteg. Egy vérvétel segítségével ugyanis megállapítható, valóban erről a problémáról van-e szó. Ha bebizonyosodik, hogy igen, létezik kezelési lehetőség: tervezetten, az alvadásgátlás védelme mellett kell vállalni a terhességet. Az alvadásgátlást végig folytatni kell a várandósság alatt és a szülést követően is a gyermekágyas időszakban. Ez a kezelés a megfelelő ellenőrzés mellett biztonsággal alkalmazható. Idejében megkezdett, kombinált véralvadásgátló kezeléssel, rendszeres orvosi felügyelet mellett tehát a terhesség APS esetén is kiviselhető.

www.nogyogyaszatikozpont.hu