Szimpatika – Az életminőség javítása indokolhatja a szülés utáni plasztikai műtétet

Ha képesek vagyunk ezt a kettőt megkülönböztetni egymástól, megfelelő önbizalommal fordulni feléjük és együtt élni velük, akkor az anyai boldogságérzet teljes lehet. És mi van, ha nem? Van olyan, és ez NEM elítélendő, aki nem tudja elfogadni megváltozott formáit és emiatt boldogtalan, akár mert az esztétikai problémák nagyon látványosak, zavaróak és tartósak. Fókuszban a szülés utáni, indokolt has- és mellplasztika.

Egy nő életében a babavárás, a szülés és az anyaság egésze egy életre szóló, csodálatos élmény. A kezdetben pár milliméteres apró élet, majd a hónapról hónapra 3-3,5 kilogrammossá gyarapodó pocaklakó megszületésével minden megváltozik – a kismamák hormonálisan, testileg és lelkileg is komoly átalakulások sorát élik át ebben az időszakban.

Szülés után bekövetkező változások

A terhesség, vagy „másállapot” igencsak igénybe veszi a női testet; a szülés, valamint a szoptatás szintén maradandó nyomot hagy testünkön. Súlyfelesleg alakul ki, és a terhesség alatt felszedett 8-10 kiló is, mely még egészségesnek tekinthető, bizony kikerekíti a kismamákat, a zsírpárnák egy része pedig szülés után is megmarad. A test arányai megváltoznak, így például a medencéé is: sokaknak szélesedik a csípője vagy előrébb kerül a szeméremcsontja a baba térhódításának köszönhetően. Van, hogy a megnövekedett mellméret is tartós marad. A legszembetűnőbb és egyúttal legzavaróbb esztétikai problémát a kötőszövet és a bőr rugalmasságának megváltozása jelenti: kialakulnak a vöröslő striák, szoptatás során megereszked(het)nek a mellek, a has bőre megnyúlik. Persze, ahogy a nagymértékű hízás, úgy a bőr megnyúlása sem következik be minden anyukánál, és sokan már pár hónappal a szülés után úgy néznek ki, mintha soha nem szültek volna – a többség azonban sajnos nem ilyen szerencsés.



Van, hogy a sport sem segít

Testünk megváltozásának elfogadása nem kell, hogy azt jelentse, hagyunk mindent a maga útján alakulni. Tehetünk a szülés előtti alak visszanyeréséért, legalábbis korrigálhatunk testünkön, és ezáltal javíthatunk életünk minőségén. A striák kialakulása a terhesség ideje alatt a bőr megfelelő krémezésével, olajos vagy speciális krémmel történő bedörzsölésével némileg megelőzhető, a látható jelek enyhíthetők. A mellizmok megnyúlása ellen érdemes kellő tartást adó melltartót viselni és mellizomgyakorlatokat végezni. A szülés utáni diéta és a sport pedig segíthet megszabadulni a várandósság alatt felszedett kilóktól, a hasizomtorna feszesebb kontúrt adhat az alaknak, így ezekkel érdemes foglalkozni. Némelyek esetében azonban bizonyos változások kellemetlenebbek a szokásosnál, és minden, a korábbi forma visszaszerzésére fordított igyekezet hiábavalónak bizonyul. Fogyást követően hasukon a bőr olyannyira megereszkedik, hogy kötényhasat „növesztenek”, esetleg hasi sérv is kialakul, a nagymellűek pedig a szoptatás után szembesülnek lógó mellük látványával. Mindez sokszor önbizalomvesztéshez, lelki problémákhoz vezethet, és gyakran csak a plasztikai sebész segíthet. „3 év alatt sikerült 90 kg-ról 60 kg-ra lefogynom. Ez viszont számomra nagyon csúnya, lógó kötényhassal jár, ami sajnos nagyon rombolja az önbizalmamat. Bármit teszek, ez sajnos már nem tűnik el” – panaszolja egy fiatal anyuka.

Szégyenérzet, komplexusok

A nők jelentős része elégedetlen a testével szülés után: az anyukák szégyellik alakjukat, komplexusaik alakulnak ki, és állandó harcot vívnak a terhesség miatt bekövetkező biológiai változásokkal. „Mikor fél évvel a szülés után belenéztem a tükörbe, és azt éreztem, hogy »jó ég, úgy nézek ki, mint egy shar pei«, arra gondoltam, vajon leszek-e még valaha is olyan szexi, mint a terhesség előtt? Fog-e még úgy kívánni a párom, mint korábban? Ő annyira jól néz ki…” – vívódik Ágnes, egy gyakorló anyuka. „Én, sajnos vagy nem sajnos, »csak« 12 kg-ot híztam a terhességeimnél. 168 cm magas vagyok, a jelenlegi súlyom 62 kg. Van rá reményem, hogy valaha megint szép pocim legyen, nem ez a csúnya lelógó kötényhas? 34 éves vagyok, borzasztó lelki teher, szó szerint szégyellem magam, még a férjem előtt is, hiába mondja, hogy neki így is tetszem” –panaszolja elbizonytalanodva Mária, egy kétgyermekes édesanya, aki ügyvédként kellő magabiztossággal látja el ügyfelei képviseletét.

A társadalom és a média által sugárzott eszménykép egymásnak ellentmondó: egyik oldalon azt sugallja, hogy szülés után a nők már ne akarjanak olyanok lenni, mint fiatalabb korukban, és viseljék büszkén a terhesség és szülés során szerzett maradandó változásokat, mert azok az anyaságot jelképezik. Való igaz, hogy sok nő az anyaságban találja meg elfeledettnek vagy sosem létezőnek hitt nőiességét, és egy boldog családanya akár jóval sugárzóbb is lehet egy feszes hasú, gyermektelen nőnél. Másfelől pedig arra ösztökélnek, hogy a szülőszobát az újdonsült anyukák szinte tökéletes alakkal hagyják el. Ebben a világban, ahol a hírességek két héttel a szülés után már miniruhában mutogatják tökéletes alakjukat és mindenáron szabadulni akarnak anyává válásuk összes külső jelétől, az átlagos életet élő nőt is megkísértheti a gondolat, vajon elég jó nő-e még párjának, vagy önmagának. Persze ez attól is függ, párja mennyire közvetíti felé, hogy gyermekszülés után is nőként tekint rá, illetve attól is, hogy milyen mértékben formálódott át teste az anyaságtól.

Egy anyának egyáltalán nem szabad szégyenkeznie!

Hogy hol az igazság? Most is, mint mindig, valahol középen van. „Először is, nagyon fontos, hogy az édesanya adjon időt magának. Feleslegesen nem szabad sürgetni a fogyást és az alakformálást, hanem első körben mindenképpen inkább aktív életmóddal, egészséges táplálkozással, kis odafigyeléssel, és persze az önmagához való nagyfokú türelemmel teremtse meg azokat a feltételeket, melyekkel a teste természetes módon visszaalakul közel a terhesség előtti állapotba – hangsúlyozza dr. Varga Klára. – Akiknél viszont a terhesség során igen nagymértékű volt az alakváltozás, a szülés utáni visszaalakulás természetes folyamata és az ez irányba tudatosan tett törekvések sem eredményezik azt az állapotot, amihez a várandósság előtt hozzászoktak. Megváltozott formáik miatt egyáltalán nem tudnak teljes életet élni, s mindez önértékelési zavarokat, esetleg párkapcsolati problémákat generál, így ilyen esetekben indokolt igény alapján plasztikai sebészi beavatkozásokra lehet szükség az áhított alak eléréséhez.”

Amikor a plasztika az egyedüli megoldás

A plasztikai műtétek, ellensúlyozva a szülés és a szoptatás nem kívánatos fizikai hatásait, rengeteg segítséget nyújtanak olyan esetekben, mint egy teljesen összeesett mell vagy komoly fogyás után csúnyán lógó has. Egy korrekciós operáció, túl azon, hogy javít a kismama megjelenésén, javít a közérzetén és ezzel együtt az életminőségén is. Ha ugyanis helyreáll az anyuka önbecsülése, kiegyensúlyozottabb és energikusabb lesz, visszatér a lendülete, jókedve. A testi-lelki megújulás, azaz egy magabiztos, jókedvű és csinos anyuka végső soron a gyerekek és az egész család hangulatát is pozitív irányba befolyásolhatja. A megereszkedett melleken mellfelvarrással, implantátum behelyezésével lehet korrigálni, de bizonyos esetekben a szoptatási időszak végén az elzsírosodott mirigyállomány mellkisebbítő műtétet tesz indokolttá. A nem megfelelő mértékben visszafeszesedett, megnyúlt has esetében pedig a köldökgyűrű alatt, illetve felett feszesítik a hasfali szöveteket, közelítve az egyenes hasizmokat, és a gyakran előforduló köldöksérvet is ellátják. Ezt követően távolítják el a megereszkedett hasi bőrfelesleget is.

Forrás: www.vargaklara.hu