Szimpatika – Hetente kétszer új gyomrot növesztünk

A csatorna első állomása maga a szájüreg, ahol a nyálunk által már elkezdődik a tápanyagok bontása. A nyál nemcsak az előemésztésben, hanem a síkosításban is fontos szerepet játszik. Életünk során annyi nyálat termelünk, hogy azzal két úszómedencét is meg lehetne tölteni!

Az előemésztett táplálék a nyelőcsövön keresztül jut a gyomorba, ahol sósav és különböző enzimek segítségével emésztődik. Étkezésenként nagyjából 400 ml gyomornedv termelődik, 2,4 g sósavval. A gyomornyálkahártya sejtjei 3-4 naponta cserélődnek, felületüket egy, a gyomorsavnak ellenálló réteg vonja be. Így tehát elmondhatjuk, hogy hetente kétszer új gyomrot növesztünk…

Leghosszabb szervünk a vékonybelünk, amely kb. 6 méter, azaz több mint háromszor hosszabb, mint egy ember magassága, és természetesen csak tekervény formájában fér el a hasunkban. A vékonybél legfontosabb feladata az emésztőenzimek termelésén kívül a tápanyagok felszívása. Felületét kesztyűujjszerű kitüremkedések, a bélbolyhok alkotják, melyeket további mikrobolyhok borítanak. Ezek növelik a felszívó felületet, amely így 4-500 négyzetméternyi, azaz nem kevesebb, mint két teniszpálya nagyságú is lehet! (Összehasonlításképpen: bőrünk felülete alig 2-4 négyzetméter.)

A tápcsatornához csatlakozik a tápanyagok átalakításához, emésztéséhez szükséges máj, epehólyag és hasnyálmirigy.

A májunkkal legfeljebb egy átmulatott szilveszteri buli után szoktunk foglalkozni, ezért nem is gondolnánk, hogy a tudósok több mint 500 májfunkciót számoltak össze, így ez az egyik „legfoglalkoztatottabb” szervünk, és az egyik legsúlyosabb is, hiszen akár másfél kilót is nyomhat!

A máj által termelt, a zsírok emésztéséhez szükséges epét az étkezések közötti periódusban az epehólyag tárolja. Érdekesség, hogy bár a legtöbb gerinces rendelkezik vele, egyes emlősöknek – pl. elefánt, ló, patkány – egyáltalán nincs epehólyagjuk.

A hasnyálmirigy két fő feladatot lát el: egyrészt emésztőenzimeket termel, amelyek a hasnyálban jutnak be a nyombélbe, másrészt termeli a vércukorszint szabályozásához szükséges inzulint. Ha tehát nem lenne hasnyálmirigyünk, mindannyian cukorbetegek lennénk.

Forrás és további anatómiai érdekességek: https://utikalauzanatomiaba.blog.hu