Szimpatika – Milyen vizet igyunk?

Mit értünk az ásványvíz fogalma alatt, és miben tér el a gyógyvíztől?

Az ásványvíz alatt általában olyan ivóvizet értünk, ami literenként legalább 400 milligrammnyi oldott anyagot tartalmaz. Ez a sima csapvíz értékének mintegy kétszerese. Ezen túlmenően megvannak annak a feltételei, amelyek alapján egy víz ásványvíznek minősül. Mindenképpen fontos, hogy az adott víz védett vízadó rétegből származzon, eredendően szennyeződésmentes legyen állandó és ismert összetétellel, meghatározott komponensekkel, és persze legyen kedvező hatása az egészségre. Az ásványvizeket – néhány eljárást leszámítva – nem szabad utókezelni vagy bármivel dúsítani, kivéve persze a szén-dioxidot. Ami a konkrét kérdést illeti: a két fogalom nem azonos.

Minden gyógyvíz ásványvíz, de nem minden ásványvíz gyógyvíz?

Igen. A gyógyvizek olyan ásványvizek, melyek gyógyító hatása orvosilag bizonyított, és az adott víz erről tanúsítvánnyal is rendelkezik. A gyógyvizek ásványianyag-tartalma lényegesen magasabb az ásványvizekénél, nem ritkán a tízszerese is lehet.

Fogyaszthatóság szempontjából mit jelent ez?

Roppant egyszerű: kereskedelmi forgalomban kapható ásványvizet bárki bármikor, korlátozás nélkül ihat. Gyógyvizet ugyanakkor csak és kizárólag az orvos utasítására fogyaszthatunk, méghozzá az általa meghatározott időközönként és mennyiségben, amennyiben az valamilyen kezeléshez szükséges.

Vegyük sorra az egyes gyógyvizeket! Melyik betegségre milyen típusút szokott javasolni az orvos?

Az egyik legismertebb felhasználási forma talán a jódos vizek alkalmazása a pajzsmirigy-rendellenességek kezelésére. Ezeket mindenesetre csíniján kell adagolni, az orvosi utasítások legszigorúbb betartása mellett. Tipikusan ivókúrákra alkalmazott vizek az úgynevezett alkalikus vizek, amik gazdagok hidrokarbonát- és nátriumionokban. Ezek nagyon jók az egyes gyomorproblémákra, hurutokra, savtúltengésre, de a légúti megbetegedésekre is. Sőt, kimutatták, hogy cukorbetegeknek is javasolt a fogyasztásuk. Gyomorbajokra szénsavas meszes vizeket is szoktak javasolni, a kloridos vizek pedig a nyálkahártyák hurutos megbetegedéseire hatnak jótékonyan. A vastartalmú gyógyvizekkel a vashiányos vérszegénység orvosolható ivókúrák formájában.

Mik az úgynevezett keserűvizek?

Ezek olyan, hashajtó hatású gyógyvizek, amik az ízükről kapták a nevüket. A keserűséget a bennük lévő szulfátion okozza. Tipikusan gyomorbajokra alkalmazzák őket béltisztító hatásuk miatt, mivel átmossák a teljes bélcsatornát, kitakarítva onnan a baktériumokat és a különféle váladékokat.

Miért igyunk inkább ásványvizet a csapvíz helyett – már persze, ha azt igyunk?

Elsősorban az állandó összetétel és a fertőtlenítő eljárások hiánya miatt. De ez nem azt jelenti, hogy a csapvíz káros, és az ásványvizek minden fajtája minden mennyiségben, kontroll nélkül fogyasztható. Az viszont tény, hogy a tisztított csapvízben kevesebb a hasznos összetevő a tisztítási folyamat miatt, mint bármilyen palackozott ásványvízben.

Említette a nyakló nélküli ásványvízfogyasztást. Mire célzott ezzel, vannak nagyobb mennyiségben ártalmas ásványvizek?

Természetesen nem erre céloztam, és ez ebben a formában nem is állja meg a helyét. De az ásványvizek sem egyformák, és az például biztos, hogy a magas kalcium- vagy magnéziumtartalmú vizek mértéktelen fogyasztása vesehomokra, vesekőre hajlamosíthat. Ugyanígy célszerűbb kevés nátriumot tartalmazó ásványvizet választani, a magas nátriumtartalom ugyanis nem használ a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek.

Ami pedig a csapvizet illeti, itt elsősorban a tisztítás okozza azt az ízt, amit sokan nem szeretnek, mivel a tisztítást klórvegyületek segítségével szokás elvégezni. Káros anyagok, így tehát nitrát, ammónium és társaik csupán igen alacsony mennyiségben találhatók a csapvízben, így egyáltalán nem veszélyeztetik az egészséget.

Jók-e valamire a kapható víztisztítók?

Arra biztosan, hogy mentesíthetjük velük a csapvizet a klórtól, viszont a takarításukra komoly figyelmet kell fordítani, ugyanis ha elszaporodnak bennük a baktériumok, komoly fertőzésveszélynek tesszük ki magunkat. Anélkül egyébként, hogy bárkit is bármiről le akarnék beszélni, a budapesti csapvíz minden szempontból jó minőségűnek tekinthető, további házi tisztítás nélkül is nyugodtan fogyasztható.

Már csak egy kérdés maradt: szénsavas vagy szénsavmentes?

A természetes formájukban is szénsavas, tehát nem utólag dúsított ásványvizek jótékony hatást gyakorolnak az emésztésre, a mesterségesen, utólag szénsavasított vizek viszont inkább puffasztanak. Vagyis, ha a szénsavasat választjuk, inkább ne szódát igyunk, hanem természetes ásványvizet. De összességében nincs olyan nagy jelentősége ennek a kérdésnek, mint ahogyan gyakran igyekeznek beállítani. A sima, szénsavmentes ásványvíz is egészséges.

forrás: www.mypin.hu/, Dr. Draveczki-Ury Ádám