Tények és tévhitek a vérszegénységről
Módosítva: 8/23/2013 Szerző: Szimpatika 2 perc vérvérszegénységvasvasfű
A vérszegénység sokak számára egyet jelent bizonyos sztereotípiákkal: sokan úgy gondolják, ha valaki sápadt, vagy a laboreredmény alapján kevés szervezetében a vas, akkor az illető biztosan vérszegény; illetve, hogy ha sok spenótot eszünk, akkor biztosan búcsút inthetünk ennek a betegségnek. Pedig a sztereotípiák sokszor nem igazak, és téves otthoni diagnózishoz vezethetnek, amivel sokat árthatunk magunknak – tudhatjuk meg dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosától.
Tévhit: a sápadtság nem jelent feltétlenül vérszegénységet
Sápadtság előfordulhat fáradság, fájdalom, kiszáradás, ijedtség, vérnyomáscsökkenés, hidegrázás, hányinger vagy hányás esetén is, de lehet alkatunknál fogva is fehérebb a bőrszínünk. Hogy eldönthessük, esetünkben okozhatja-e a sápadtságot vashiány, érdemes tudni, hogy normál körülmények között napi 20-25 mg vasra van szüksége a szervezetnek a vérképzéshez.
Tévhit: a spenót az egyik legjobb vasforrás
A legjobb vasforrás a vér, a máj és a hús. Ezekben az ételekben olyan formában van jelen a vas, hogy nagyon könnyen fel tud szívódni a bélrendszerünkből. A növényi eredetű vasat csak kisebb mennyiségben és bonyolultabb módon tudja felvenni a szervezet. Ennek tudatában tehát elmondhatjuk, hogy nem a spenót a legjobban hasznosítható vasforrás az ember számára, bár kétségtelen, hogy magas a vastartalma. Tudni kell továbbá azt is, hogy a vas felszívódását bizonyos ételek, élelmiszerek elősegítik, például a magas C-vitamin-tartalmú gyümölcsök és a cukor.
Mi gátolja és mi segíti elő a vas felszívódását?
A vas felszívódását gátolják egyes teák és a gyomorsavat lekötő gyógyszerek, illetve rosszabbul szívódik fel a vas fertőző betegségek, lázas állapotok, gyulladással járó kórképek és rosszindulatú daganatos elváltozások esetén. A vörösvérsejtképzéshez a vason kívül szükséges még mangán, kobalt, réz, továbbá vitaminok (folsav, B12-vitamin), de lényeges az is, hogy különböző enzimek és hormonok megfelelő mennyiségben legyenek jelen a szervezetünkben – fejti ki dr. Szélessy Zsuzsanna.
Kiknek van szüksége fokozott vasbevitelre?
- Terheseknek, szoptató anyáknak, reproduktív korban lévő nőknek
- Koraszülötteknek, csecsemőknek, növekedésben lévő gyermekeknek, serdülőknek
- Véradóknak, versenysportolóknak, betegségből lábadozóknak
Kimutatja-e egyértelműen a vérkép a vashiányos vérszegénységet?
Tévedés azt hinni, hogy a vasszintnek a vérből történő meghatározása igazolja a vashiányos vérszegénységet. A laboratóriumi lelet csupán a vérben kimutatható aktuális vasmennyiséget mutatja. Ha valaki a vérvétel előtti napon este resztelt májat vagy hurkát evett, biztosan magas lesz a vasszintje, ami még nem jelenti azt, hogy nincs vashiányos vérszegénysége, csak azt igazolja, hogy az elfogyasztott ételből a vas jól felszívódik. Természetesen az ellenkezője is igaz: ha valakinek alacsony a vasszintje a vérvétel napján, az még önmagában nem jelenti azt, hogy vashiánya van, csak azt, hogy nincs elegendő, a laborvizsgálattal aktuálisan kimutatható vas a szervezetében, mert előzőleg esetleg nem fogyasztott magas, jól felszívódó vastartalmú ételt.
Lázas, fertőző betegségben a vasfelszívódást az immunrendszerünk stoppolja, ezért teljesen fölösleges ilyenkor a laboratóriumi vizsgálat részeként vasszintet kérni, mert az úgyis alacsonyabb lesz.
A Földön mintegy 2 milliárd ember él vashiányos vérszegénységgel, ez a leggyakoribb típusú vérszegénység: a szülő korban lévő nők 8,5-13,4%-a, terhesség végén lévő nők 13-22%-a, a férfiak 1-2%-a szenved ettől a problémától. A vérszegénység azonban csupán egy tünet: a háttérben normál élettani helyzetek fokozott vasszükséglete, helytelen diéta, illetve többféle betegség is állhat. A kivizsgálást és a kezelés irányítását mindenképpen bízzuk orvosunkra!
forrás: Trombózisközpont