Az érszűkület jelei

Az érszűkület a verőerek (artériák) falának kóros átalakulása, merevvé válása, melyet a belső átmérő, és ezáltal a keringő vérmennyiség csökkenése jellemez. Következésképpen csökken a szövetek tápanyag- és oxigénellátása, mely kezdetben a járáskor kialakuló lábfájdalomhoz, súlyosabb esetben a szövetek elhalásához is vezethet. Ez utóbbi a lábak kisebesedését, a lábujjak elfeketedését okozhatja, ami már a végtagot is veszélyezteti.

Az érfal szerkezetének átalakulása már a 30-as életkorban elkezdődhet, többszörös kockázati tényezők fennállásakor akár már érszűkület is kialakulhat ekkor. A betegség kialakulásának kockázata az életkor emelkedésével nő; kockázati tényezőkként a dohányzás, az cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magasvérnyomás-betegség és az öröklött hajlam szerepelnek.

Milyen tünetek esetén gondoljunk érszűkületre?

Lábfájdalom: a legjellemzőbb tünet. Terhelésre – pl. gyaloglás, lépcsőzés – jelentkező, feszítő vagy görcsös érzés a lábikrában, vagy combtájéki fájdalom, mely pihentetéstől elmúlik. Kezdetben ez a tünet csak nagyobb megterheléskor – hosszabb gyaloglás vagy siető járás esetén – jelentkezik. Később, az érszűkület előrehaladtával a fájdalom nélkül megtehető távolság egyre csökken. Mivel egyes mozgásszervi betegségek gyakran nagyon hasonló tünetekkel járnak, emiatt pl. egy reumatológiai betegség korábbi diagnosztizálása késleltetheti az érszűkület felismerését.

Hideg végtagok: a nagyerek keringési zavarára nem jellemző; leginkább kisérkeringési zavar esetén léphet fel ez a tünet. Az elégtelen kiskeringésre utaló jel lehet a kezek, lábfejek hűvössége. A hidegség érzése azonban – a zsibbadás mellett – gyakori tünete a cukorbetegség szövődményeként fellépő idegi károsodásnak, a polineuropátiának is.

Töredezett körmök: elégtelen kisérkeringés gyakori tünete.

Végtagi fekély: mind a lábakon, mind a kezeken megjelenő, akár traumára, akár anélkül kialakuló, nem vagy nem megfelelően gyógyuló sebek, fekélyek súlyos tünetet jelentenek. Megjelenésük érszűkület irányában azonnali kivizsgálást követel, különösen dohányosok, cukorbetegek esetében, vagy olyanoknál, akiknek a fekély megjelenését megelőzően már voltak járáskor jelentkező lábikrafájdalmai.

Az érbetegségek az egész érrendszer területét érinthetik, emiatt egyidejűleg fennállhat a szívkoszorúerek vagy az agyat ellátó erek betegsége is. A korábban szívinfarktust vagy agyi infarktust szenvedett betegeknél az érszűkület tüneteit különösen komolyan kell venni!

Mit tegyünk a tünetek észlelése esetén?

Érszűkületre utaló tünet vagy akár már gyanúra okot adó jel esetén is indokolt az orvosi kivizsgálás. A korai felismerés rendkívül fontos az időben megkezdett kezeléshez. A betegség következményei súlyosak lehetnek, emiatt, elsősorban a végtagamputáció elkerülése céljából mind a beteg, mind az orvos részéről alapvető jelentőségű a folyamatos odafigyelés és a fegyelmezett hozzáállás.

A kivizsgálást követően a kezelés a járásgyakorlatot, a rizikótényezők csökkentését, a gyógyszeres kezelést, szükség esetén pedig érfestés, érsebészeti beavatkozás elvégzését jelenti.

Forrás: Trombózisközpont (www.tromboziskozpont.)

A köztudatban az érszűkületet a végtagok zsibbadásával vagy hidegérzetével, fázásával kötik össze leginkább, és a terhelésre jelentkező lábfájdalmat kevéssé tartják számon. Pedig valójában ez utóbbi tünet a jellemző erre a betegségre - mutat rá dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa arra, hogy sok esetben miért csak későn kerül felismerésre és kezelésre ez a betegség.