Szimpatika – Mikor érdemes csillapítani a lázat?

Mi a láz, és mi a funkciója?

A láz egy tünet, amely jelzi, hogy az immunrendszer működésbe lépett, hogy védje a szervezetet az őt ért támadással szemben. Oka nemcsak fertőzés (pl. influenza, tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés), hanem pl. allergiás reakció, pajzsmirigy-túlműködés, ízületi gyulladás, túlzott testmozgás vagy napozás (különösen meleg időben), rosszindulatú daganat is lehet, illetve egyes gyógyszerek is kiválthatják.


Az agy „hőközpontja” szabályozza a testhőmérsékletet – ha ez a normálisnál magasabb szintre áll be, akkor keletkezik a láz. Ilyenkor a vér a bőrfelszín felől a test belseje felé áramlik, ezáltal csökken a hőveszteség. A bőr erei összehúzódnak (lúdbőrösség), izomremegés kezdődik fázás (borzongás, hidegrázás) kíséretében, ekkor a szervezet hőt termel. A láz tetőpontján a fázás megszűnik, a bőr kipirul, a hőtermelés-hőleadás arány magasabb szinten stabilizálódik. A magasabb testhőmérséklet fenntartására a vérkeringés gyorsul, a pulzus szaporább lesz. A láz tartós fennállása a szervezetet megterheli, különösen a szívbetegségben szenvedőkét. Ha a gyógyulás során vagy a lázcsillapítás miatt a hőközponti szabályozás visszatér a megszokott mederbe, a szervezet nagyobb hőleadással állítja be újra a normális testhőmérsékletet, és kipirulás, bőséges izzadás lép fel. Az izzadás jelentős folyadék- és sóveszteséggel járhat, amit pótolni kell a kiszáradás és a sokk veszélyeinek elkerülésére.

Minden esetben szükséges azonnal csillapítani?

A lázas állapot megítélése emberenként eltérő: mindenkinek érdemes tudni magáról, hogy egészségesen milyen magas a testhőmérséklete. Hónaljban mérve 38 °C, végbélben 38,5 °C feletti hőmérséklet esetén már lázról beszélünk. Mai ismereteink szerint nem kell azonnal csillapítani, mivel a láz a kórokozók elpusztításában fontos szerepet játszik, inkább az okát kell megtalálni. Extrém magas láznál (38,5 °C felett), hányás, hasmenés esetén, lázgörcsre hajlamos gyerekeknél, eszméletlen betegeknél, csecsemőknél, kisgyermekeknél, idős személyeknél, krónikus betegeknél (különösen szívbetegek esetén) azonban NE KÉSLEKEDJÜNK a láz csillapításával!

Miben különböznek egymástól az ismertebb lázcsillapítók?

A paracetamol a nem kábító fájdalomcsillapítók, anilinszármazékok csoportjába tartozik. Analgetikus és hőcsökkentő hatású, mint a szalicilátok, azonban nincs gyulladásgátló és köszvényellenes hatása. Nem okoz gyomor- és bélrendszeri mellékhatásokat, és nem hat a vérlemezkék aggregációjára. Túladagoláskor májkárosodást okozhat. Gyomorfekély vagy véralvadási zavar estén javallott láz- és fájdalomcsillapító.

Az acetil-szalicilsav-, a noraminophenazon-tartalmú szerek a nemszteroid gyulladásgátlók (NSAID) csoportjába tartoznak. Láz-, fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatásúak. Az acetil-szalicilsav az egyik legősibb fájdalomcsillapító szer származéka, vérhígító és köszvényellenes hatású is. Mellékhatásai között a leggyakoribbak: gyomor- és bélirritáció, hányinger, hányás, vérzések, vérzési idő megnyúlása, fülzúgás, allergiás reakciók.

A noraminophenazon az egyik legerősebb nem kábító fájdalomcsillapító, hatását hosszan fejti ki, mellékhatásai közül a leggyakoribb az émelygés, hányás, étvágytalanság.

Hogyan csillapítsuk a gyerekek lázát?

Fontos, hogy az orvos „riasztásával” együtt megkezdődjön a lázcsillapítás. Mindig legyen otthon lázkúp, lázcsillapító folyadék vagy tabletta, mert a gyerekek a legváratlanabb helyzetekben tudnak megbetegedni. Mindig válasszuk a megfelelő lázcsillapítót: általában 37,5 °C és 38 °C között folyadékot vagy tablettát, 38 °C felett kúpot használunk. A gyerekek sokszor tiltakoznak a kúp ellen, azonban ha megbeszéljük velük, hogy miért fontos ez nekik, és így hamarabb jobban lesznek, nem idegenkednek tőle annyira.

Előfordulhat, hogy a láz makacsul tartja magát, ekkor 2-3 órával toljuk el egymástól a lázkúpot a szájon át bevett készítménytől, és közben adjunk hűtőfürdőt vagy borogatást.

Hogyan alkalmazzuk a jól bevált módszereket: a hűtőfürdőt és a priznicet?

Ezek a hőelvonás elvén működnek, céljuk, hogy minél nagyobb testfelület adja le a magas hőt. Hűtőfürdőnél fokozatosan csökkentjük a víz hőmérsékletét: mivel a gyerekek szeretnek pancsolni, kis játékkal talán meg is feledkeznek a betegségükről. A priznic (borogatás) sokszor kellemetlen, azonban hatásos módszer; igazodjunk itt is a gyermekhez, hogy ne tortúrának élje meg a lázcsillapítást. Mindkét esetben vigyázzunk arra, hogy utána töröljük szárazra testét, öltöztessük könnyű pamut pizsamába, lazán takarjuk be, nehogy a hideg víztől még jobban megfázzon. A gyógyszeres lázcsillapítással szemben ezek előnye, hogy nem kell több órán keresztül várnunk arra, hogy újra alkalmazhassuk a módszert, ha a láz nem akarna lemenni.

Vannak egyéb módszerek, amelyekkel elősegíthetjük a láz csillapodását és a komfortérzet visszanyerését?

Több megoldás közül is tudunk választani: homeopátia, fitoterápia, aromaterápia is alkalmazható, ám a páciens megfelelő folyadékellátásáról ekkor is gondoskodni kell, mivel a láz okozta folyadékvesztés károsabb lehet, mint a láz maga. Igyon a beteg vizet (esetleg egy csipet sóval), de – az alacsony nátriumionszint kialakulásának veszélye miatt – direkt erre a célra kifejlesztett italok is fogyaszthatók.

Ne feledkezzünk meg az otthoni nyugodt légkörről, a gyakran cserélt hálóruháról, ágyneműről, a naponta többszöri szellőztetésről, és gyerekeknél a kedvenc meséről és anyu simogató kezéről, ami a legjobb út a gyógyulás felé.