Szoptatással a cukorbetegség ellen
„Európában körülbelül kétmillió ember szenved 1-es típusú diabéteszben, és az előfordulás aránya évente 3 százalékkal növekszik” – indokolja a témaválasztás fontosságát dr. Zóka András, dr. Somogyi Anikó és dr. Firneisz Gábor. Érdekes, hogy ez a betegség a kontinensünk északi részén, azon belül is a finneknél a leggyakoribb, ahol 100 000 vizsgált személy közül átlagosan 35-nél diagnosztizálták, és Ázsiában a legritkább, ahol ugyanennyiből csupán 0,6-nál volt jelen.
Bár az 1-es típusú cukorbetegséget a köztudatban időskori problémaként tartják számon, valójában a legtöbb új eset a serdülőkorúak közül kerül ki. A II. számú Belgyógyászati Klinika szakértői a genetikai tényezőkön túl az anyagcserében mutatkozó eltéréseket, magát az autoimmun folyamatot, a higiénia és a vírusok szerepét, illetve a táplálkozás hatását is figyelembe veszik a kórkép elemzésekor.
Csak a géneken múlik?
Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet idegen testként azonosítja a hasnyálmirigy inzulintermeléshez szükséges béta-sejtjeit, így az immunrendszer megsemmisíti azokat. Ennek következtében hiány keletkezik a szénhidrát lebontásához használt hormonból, ami a vérben a glükóz felhalmozódásához vezet. „Ma kizárólag tüneti kezelésre van lehetőségünk” – írják a Semmelweis Egyetem orvosai. A terápia az inzulin külső pótlását jelenti, méghozzá rendszeresen adagolandó injekció formájában.
Az immunválaszért felelős, ún. humán leukocita antigének (HLA) kockázati tényezőt jelentő formáját a páciensek 70 százaléka hordozza, ám az összes hordozónak mindössze 3-7 százaléka lesz beteg. „Nemcsak veleszületett tulajdonságokkal, hanem környezeti hatásokkal is számolnunk kell” – jegyzi meg dr. Zóka András és csapata.
Az anyatej megvédhet
2008-ban finn kutatók gyerekeken végeztek utánkövetéses vizsgálatot, némelyiküket már születésétől bevonva a programba. Kiderült, hogy akiknél alacsony szukcinát- (borostyánkősav-) és foszfatidilkolin-szintet mértek, később nagyobb eséllyel lettek 1-es típusú cukorbetegek. E két vegyület szerepet játszik a tápanyagok felszívódásában, és összefügg a zsíranyagcserét is szabályozó, kolin nevű anyag elégtelen termelődésével.
A szakirodalomban közismert tény, hogy az anyatejnek köszönhetően a csecsemők metabolizmusa jobban működik, míg tápszerrel táplált társaik bélrendszere érzékenyebben reagál az antigénekre. A tehéntej kóroki szerepe az 1980-as években merült fel először, és bár azóta számos, egymásnak ellentmondó szakvélemény született a témában, a feltevést indokolja, hogy egy korábbi felmérés szerint az ezzel táplált három hónapos kisbabák vérében több inzulinhoz kötődő antitest mutatható ki, mint anyatejjel táplált társaikéban. Felmerül továbbá, hogy a tehéntej az egyik első idegen anyag, amivel az emberi szervezet találkozik: a Semmelweis Egyetem orvosai szerint semmiképpen sem szabad „démonizálni” a kalciumban gazdag italt, ugyanakkor érdemes gondosan időzíteni az új táplálékok bevezetését a gyerekek étrendjébe.
A túlzott higiénia káros lehet
Az allergia és az asztma esetében már sikerült bebizonyítani, hogy azok, akik potenciális fertőzésforrásokkal teli környezetben élnek – például olyan kultúrában, ahol az állatok gondozása a mindennapi élet része –, kisebb eséllyel betegszenek meg. Az 1-es típusú diabétesznél ugyan még nem derült fény ilyen ok-okozati összefüggésre, ám tény, hogy kísérleti egereknél steril környezet szükséges a kórkép produkálásához.
Egyes feltételezések szerint az entero-, a rota-, és rubeolavírusok miatti fertőzés valamilyen formában képes befolyásolni a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek működését. Bizonyítékot ugyan még erre sem sikerült találni, a II. számú Belgyógyászati Klinika szakértői viszont felhívják rá a figyelmet, hogy mivel a diabétesz igen összetett betegség, a szervezet egyensúlyát felborító állapotok – a háttérfolyamatok révén – talán hatással lehetnek a kialakulására. A megelőzésben éppen ennek az egyensúlynak a megtartására volna érdemes hangsúlyt fektetni, hiszen életvitelünk ezt több szempontból is veszélyezteti – vonja le a következtetést a három hazai orvos.
Forrás: Sándor Alexandra Valéria https://semmelweisfigyelo.hu
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!